Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-18 / 64. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egaes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 29 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal] Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. év/. 64. szám ♦ Vasárnap * Eger, 1928. március 18. Kossuth-küldöttség és az emigráció. Több mint félezer zarándok érkezett meg Amerika földjére, hogy jelen lehessen a newyorki Kossuih-szobor leleplezésénél. Ez a csapat fáradságot és megpró­báltatást nem érezve, nekivágott az Óceánnak, hogy demonstrativ megjelenésével fokozza az ün­nepség hangulatát. A zarándok csapat megérke­zése azonban nem zajlott le olyan külsőségek között, ahogy az amerikai hatóságok és az Ame­rikában élő magyar véreink el­gondolták és előkészítették, mert a kommunista emigráció egyik csoportja szükségesnek látta, hogy zavart okozzon a fogadta­tás ünnepélyes aktusánál. A mindenre elszánt kommunista >elvtfirsak< nem riadtak vissza attól, hogy Kossuth Lajos em­lékét fogják beszennyezni ezzel h támadással és revolveres ria dalmat idéztek elő, hogy ezzel kifejezhessék a magyar kormány elleni gyűlöletüket. Nem sokat jelent, hogy az Amerikában élő magyar kom­munista emigránsok milyen vé­leménnyel vannak a magyar kormányzatról. De kétségtelenül megszívlelendő nekünk, magya­roknak ez a botrány, amellyel a kommunista emigráció Amerika földjén lehetetlenné akarta tenni a magyar küldöttség szereplését. Megszívlelendő, mert a szélső baloldali politikusok éppen most hangoztatják, hogy itt az ideje az emigráció likvidálásának ős a megboceájtás pillanatának. De vajon nem gondolják-e azok, akiknek ez a likvidálás annyira fontos életkérdés, hogy ilyen szerepléssel nemhogy hasz­nálnának, hanem ellenkezőleg a legnagyobb mértékben árta­lak a saját ügyüknek. Mert hi­szen józan ésszel nem lehet el­képzelni egy olyan békés meg­oldást, amelyben csak az egyik oldalról közeledik megértéssel a békülni akaró fél, míg a má­sik oldalról még folyton a hár­mas, verekedő és mindenáron kellemetlenkedni akaró ellenfél ▼icsorgatja a fogait. Hol van itt az az igazság és az a megértés, amelyre minduntalan hivatkoz­nak, és amelynek alapján kíván­ják a feledés és megbocsájtás politikáját? Hol van? — kér­dezzük tőlük, mert eddig még minden esetben csak azt látjuk, hogy azok a vádak, amelyeket az emigráció ellen hangoztatnak, megfelelnek a valóságnak. És azok, akik még száműzetésük­ben sem nyugszanak és nem mutatnak megbánást nem ér­demlik meg a bocsánatot. Újabb kölcsönöket szavazott meg Eger város képviselőtestülete Felszámol és városi üzem lesz a Városi Fürdő R.-T. Elszámolás a Speger-kölcsönről. Eger, március 17. A városi képviselőtestület közgyűléséről szóló tudósításun­kat röviden az alábbiakban fog­laljuk össze: Az úttestekre szórt föld eltakarítása. Radii Károly szóvátette, hogy a vízvezeték építésénél az út­testre hányt főidet a város al­kalmazottai a város szekerein takarítják el, holott erre a mun­kára a vízvezetéki vállalkozó szerződésben vállalt kötelezett­séget. Ringelhann Béla vízműig* zgatő kijelenti, hogy azért hordatták el a földet a város kocsijaival, mert a vízvezetéket építő válla lat többszöri erélyes felszólításra sem tett eleget ennek a vállalt kötelezettségének. Természetesen a város a vállalkozó költségére takaríttatta el az úttestekről a földet. A Városi Fürdő részvénytársaság igazgatósága. Heller József kemény bírálatot mondott a Városi Fürdő R. T. mérlegéről, amely csak 6000 P évi nyereséget mutat fel. Hely­teleníti azt a gazdálkodást, amely két üsződével, két fürdővel és egy mosodával csak ilyen ered­ményt tud elérni, amikor az Er- zsébet-fürdő, amely pedig ma­gánkézben vaD, egymaga jóval nagyobb nyereséget könyvelhet el évente. Helyteleníti, hogy ilyen kis nyereséggel dolgozó vállalat, amely ezt a nyereséget is úgy mutatta ki, hogy egyes vagyontárgyait magasabbra ér tékelte a multévinél, tandemeket osztogasson a városi képviselő- testület által delegált igazgató­ságnak. Különösen kifogásolja, hogy mintegy nyolcvan ingyen fürdőjegyet adott ki a vállalat és sokszor az a helyzet, hogy a Józseí-fürdőben nem kapnak helyet azok, akik pénzért váltot­tak jegyet, mivel a fürdőt el­foglalják a korábban érkező in­gyenjegyesek. — Indítványozza, hogy ezután az igazgatóság tag­jai csak azok lehessenek, akiket a képviselőtestület erre kijelölt, mivel a város képviselőtestüle­tének ez a joga másra át nem ruházható. Dr. Petro Kálmán Heller okos­kodásának jogi részét száz szá­zalékban aláírja, de egyébként más az álláspontja. Radii Károly : Petro Kálmán űr a József-fürdó bajait az előző igazgatóság bűnének tudja be. Tény, hogy a Jőzsef-fürdő min­den jövedelmét felemészti a vál­lalatnak, de ez nem az igazga­tóságnak, hanem a rosszul sike­rült építkezésnek rovandó fel. Vitéz Subik Károly Hellernek a tantiémekre és ingyenes fürdő- jegyekre vonatkozó szavaira ki­jelenti, hogy tagja volt a Városi Fürdő R.-T. igazgatóságának, de soha semmiféle jutalmat föl nem vett és kedvezményes jegyeket sem vett igénybe. Bárány Gáza a Városi Fürdő R.-T. igazgatója Heller kifogá­saira kijelenti, hogy valóban nem úgy megy a vállalat, mint arra számítónak, A Népfürdő terve volt az alapja a József-fürdő szerencsétlen építkezésének. Té­ves beállítás az, mintha a mér­legben egyes objektumok ma­gasabban lennének értékelve, mint a múlt évben. Ringelhann Béla, Heimler Ede dr. és Sós Mihály felszólalása után Vida Ferenc csodálkozik, hogy csak 6000 pengő tiszta nyeresé­get tud felmutatni a Városi Fürdő R.-T., mert ö tud valakit, aki egyedül a mosodáért 250 millió korona, azaz húszezer pengő évi bérösszeget hajlandó fizetni a városnak a néhány héttel ezelőtt érvény­ben volt árak mellett. Dr. Petro Kálmán és többen kiáltják Vida felé: Odaadjuk! Még olcsóbban is odaadjuk. A Városi Fürdő R. T. felszámol és tisztán városi üzem lesz. Braun Károly városi főjegyző a szerdai közgyűlésen bejelen­tette, hogy a Városi Fürdő R. T. igazgatósági tagjai közül töb­ben lemondottak. Radii Károly indítványozta, hogy mint részvénytársaság számoljon fel a Városi Fürdő R. T. és legyen tisztán városi üzem, az ingyenes fürdöjegyeket pedig vonják vissza. Trak Géza polgármester kije­lenti, hogy a kormánynak is az az intenciója, hogy az olyan részvénytársaságok, amelyekben a városoké a részvénytöbbség, számoljanak fel és alakuljanak át városi üzemekké. Radii Ká­roly indítványa tehát elfogad­ható. Heller József dr. indítványozza, hogy módosítsák az alapszabá­lyoknak azt a részét, amely sse- rint az igazgatósági tagok 15 százalékát kapják a nyereség­nek. Trak Géza polgármester mint a közgyűlés elnöke ezután ha­tározatképpen jelenti ki, hogy a képviselőtestület óhaja és kíván­sága az, hogy a Városi Fürdő R. T. számoljon fel mint rész­vénytársaság és alakuljon át városi üzemmé. Újabb kölcsönök. Dr. Kálnoky István előadó ja­vaslatára a házi csatlakozásokra és belső berendezésekre enge­délyezett 560.000 pengős hitelből a város tulajdonát képező házak vízvezetéki berendezésére 60.000 pengő kölcsönt szavazott meg a képvi­selőtestület. Dr. Kálnoky István városi ta­nácsos előadó ezután bejelen­tette, hogy a vízvezetékre és csatornázásra fölvett Speyer- kölcsönből a Városfejlesztő r. t.- nak annak idején 200.000 pengőt adott a város azzal, hogy a részvénytársaság az összeget visszaadja, amikor a városnak arra szüksége lesz. A vállalat azonban nem tudott eleget t3nni a város felszólításának. A Pesti Hasai hajlandó a vállalatnak négy évre kölcsönözni a 200 000 pengőt, ha ezt a kölcsönt a város képvi­selőtestülete is garantálja. Vida Ferenc és Turchányi Gyula dr. felszólalása után Radi! Károly kijelenti, hogy erkölcsi köteles­sége a képviselőtestületnek ezt az összeget megszavazni. Kálnoky Viktor dr.: A jövőben nagyobb előrelátást kér az épít­kezéseknél. Az üzemeknél pedig nem miniszteriális adminisztrá­cióra, hanem takarékosságra van szükség. A közgyűlés ezután névsze­rinti szavazással egyhangúlag megszavazta a kölcsönt. Dr. Kálnoky István városi taná­csos előadó ezután javasolta, hogy a város vegyen fel a Speyer-kölcsönböl más célra ki­adott összegek pótlására 200.000 pengőt a Pesti Hazaitői, a Korona épít­kezésére 400.000 pengőt,

Next

/
Thumbnails
Contents