Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-17 / 63. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 márciu« 17. szánra élnek elszakított véreink idegen uralom alatt ? Ha ez nem keserűen kacagtató, akkor keserű gúny! — Szabadságunk és nemzeti függetlenségünk ma más akadályokkal küzd, mint 1848-ban. S ez a küzdelem ma még nagyobb, mint az akkori. D» nem szabad csüggednünk ! Balsortunk ösztönözzön nagyobb erőkifejtésre s tanítson meg március 15 dike dolgozni mint azok dolgoztak, akik a XII. század átalakítását előidézték. Tanuljunk meg hinni, mint a 80 ev előtti március nem zedéke hitt a nemzet jövőjében! Tanuljunk meg áldozatokat hozni, mint annak a die ő kornak gyermekei. Hiszen az özvegyasz- ezony utolsó ezüstkanalát, a kol dús fillérét, az úri nő ékszereit, az egyház a kegyszereit adta a haza oltárára. Es a szülő adta fiát, a gyermek apját, a feleség az ő urat a haza védelmére . . . — És irőg egyet! Ha a rosszul értelmezett szabadság és egyenlőség vittek bajba: értelmezzük ezután jól és helyesen. Nincs itt más mód, mint visszatérni a múlthoz, annak meg«zentelt hagyományaihoz s a bithez ■ hazaszeretethez. Viasza tehát a muhhoz s annak Este félkiler.c őrskor a Kaszinó dísztermében ünnepi vacsora volt, »melyen mintegy háromszázan vettek részt. Az ünnepi vacsorán ott láttuk a helyőrség tisztikarának küldöttségét, a vármegyo és a város vezetőit. Eger város társadalmának minden rétege képvisel ve volt a banketten. Dr. Erlach Sándor serlegavató beszéde. Az ünnepi vacsorán dr. Erlach Sándor tartotta az ünnepi beszédet, amellyel felavatta az Egri Kaszinó díszes Kostu.h- serlegét. Az ünnepi beszéd így hangzott: — Üonepet ülünk. Jubilálunk. Nyolcvanadszor zsendül ki a fű a magyar ugaron azóta, bogy a nemzet l-*mo*a talpra hívta a mögyart. Nyolcvanadszor vágott bale a kasza és a sarló a délibábbal ékes róna aranysárga tengerébe azóta, hogy a magyar szfab d»ág legfanatikusabb hőse: Kossuth Lajos előteremtette a semmiből az első magyar nemzeti hadsereget, a görög hősök legendás hírét elhalványító vő- rös-B'pkásokat, akik odakiáltották az egégz világnak, hogy: •Ne bántsd a magyart/« — Nyolcvan óv után eszmélt rá a törvéDybozás arra, hogy mi jelentősége van e napnak az ország történelmi életében és nyolcvan év után szolgáltatott igazságot emlékének és örök érdemeinek törvénybeiktatásával annak a férfiúnak, aki egye dűl mert remélni a nagy katasztrófa után is a nemzet feltámadásában, aki nem eresztette búnak árva fejét, hanem fölrázta a magyar igazság érdekében az egész világot közönyéből, aki magával ragadó szónoklatának nagy értékeihez; ahhoz a múlthoz, amely biztatott, ha csüggedtünk, támogitott, ha ingadoztunk, fölemelt, ha elestünk; a múlthoz, amely talpraállított bennünket Mohi és Mohács, Ssatmár és Világos után . . . És ba megváltozunk: tßlpra fog állítani Trianon után is! — Régi magyar erkölcs, régi magyar erény, régi magyar gondolkodás jöjjön el a te országod ! És szűnjék meg közöttünk a pártos szenvedély, a testvérharc, a turáni átok! Amen. Hosszantartó taps és éljenzés követte az ünnepi szónok meg- tzívhlésre méltó beszédét. Az Egri Polgári Dalkör ezután Huba Károly: Szabadság- dalát adta elő szép tudással dr. Kalovits Alajos karnagy vezetésével. Nyári Zoltán közigazgatási tanfolyam-hallgató irredenta tűzzel szavalta el a Magyar ének c. verset. Az egyesített dalkörök a közönséggel együtt énekelték ezután a Szózatot. A Knézich Károly emléktáblánál. Az ünneplő közönség a Kos- suth-térről a Knézich Károly emléktáblához voduU, abo* Trak Géza polgármester rövid, de lendületes beszéd után elhelyezte Eger város díszes babérkoszo rúját. Az egyesített dalkörök ezután előadták a Nem! Nem! Soha! kezdetű irredenta dalt. varázsával megbuktatta Angliában a konzervatív Derby kormányt, mely a nép ezimpatiájá- val szemben megtagadta Magyarország támogatását; akit a kongresszus nyílt színén üdvözölt a magyar igazság keresődéért ez az Amerika, m ly a mai napon az egész világ szeme láttára leplezte la ércemlákét Magyarország második kormányzójának. — Ma Kossuth Lajos emlékét ünnepük világszerte ős az ünneplések e sorozetáb-i kíván belekapcsolódni a századik éve felé közeledő Egri Kaszinó is, midőn egyik ötletekben gazdag tagjának, a délutáni ünnepség szónokának már régebben elfogadott indítványához képest, azzal áldoz Kossuth Lejos halhatatlan nagy szellemének, hogy emlékezetére serleget szentel es boldog vagyok, hogy e nagymultú egyesület nevében én lehetek az a szerencsés, aki felavathatom e serleget és átadhatom annak a rendeltetésének, hogy ezzel minden évben március Idusán hódol hasson és hódoljon Kossuth Lajos emlékének és megemlékezzék e Dap jelentőségéről, melyről Kossuth Lajos maga mo< dotta : •A márciusi napok nem ember müve. Az az örökkévaló Istené.» — E nsgy időkről való beszéd közben elementáris erővel tolakszik agyamba egy kép, melynek látása el nem mulő élmény volt számomra: A fehér cár vörös-téglás téli palotájának művészi képei között az egyik teremben fal nagyságú, óriási méretű festményre esett tekintetem. A fegyverletételt ábrázolta a világosi dombosvidék alján, amely jelenet után küldötte Paskievics tábornok az ismert jelentéit urához : »Magyarország feleéged lábai előtt fekszik«. Nem tudnám leírni a képet, mert olyan hatással volt reám az a kép ott, a cári palotában, abban az időben, mikor Magyarország újból romokban h vert, hogy a feltörő könDy fátyolén keresztül elhomályosodott előttem az egész kép, az egész világ és sirva fordultam el tőle. Úgy éreztem akkor, de úgy érzem most is, bogy sz a kép nem csak a világosi időknek a szimbóluma. Szimbóluma az a mai időknek is, mert Magyar- ország ma meg Trianon lábai előtt hever és teljesen igazat adtam Bethlen István grófnak akkor, mikor debreceni beszédében azt mondotta, hogy a trianoni magyar kérdés nem Elzászlotharingia kérdésé, hanem Lengyelország kérdése. A felosztott Lengyelországé. — És Kossuth Lajos az ő látnoki szemeivel ezt is előre látta. 1859 április 3-án Teleky Lászlóhoz intézett levelében írta ezt a CUasardra-jóBlatot: • Klapkának is írtam, pár nap előtt. Figyelmeztettem, hogy ha mindnyájan nem ezen a nyomon járunk, Lengyelország lesz szegény hazánkból«. — Kossuth Lajos! — A nevedhez fűződő eszmék nagyságától meghatóban emelem ez emlékedre szentelt serleget remegő kezeimben. Az Ég felé emelem azt • a népek sorsát irányító nagy Istenhez, a Magyarok Istenéhez fohászkodom, hogy hallgassa meg imádat, amit a kápolnai esatasikoa elmondottál, hallgassa meg a mi imánkat, amelyben buzgón esedeztünk, hogy szánja meg ezt a sokat szenvedett szegény hazánkat, mtgbűnhödta az már a múltat s a jövendőt, — edjon áldást rája s teljesedjék be kijelentésed, tneiyet e serleg falára örök idők követendő jelszavául vé- settünk: »Nem esem kétségbe a nemzet jövője felett.« Úgy legyen! Négy taps és éljenzés követte dr. Erlach Sándor szavait, akit hosszasan ünnepelt a bankett közönsége. Az ifjúság. Szabó Jilek Béla jogászelnök a mai magyar ifjúság márciusi érzéseit tolmácsolta tüzes szavakkal és a Jogakadémiai Kör serlegét a szebb megyar jövőre ürítette. Kubinyi Ferenc közigazgatási tanfolyamhallgató ugyancsak meleg szavakkal fejezte ki a jegyzőjelöltek ünnepi érzéseit, hangulatos pohftrfcöszöntőjébaa. Az Egri Dalkör ezután Az éji viharhoz és a Nem, nem, soha! kezdetű énekszámokat adta elő Huszthy Zoltán karnagy vezénylete mellett, lelkesítő szép sikerrel. Az iskolák és testületek ünnepélye. Az egri helyőrség nagy pompával ünnepelte meg március idusát, a megyar lelkek hagyományos emléknapját. — Reggel 9 órakor Rapaich Richard tábornok vezetésevei a tisztikar, valamint a legénységi küldöttség megjelent a főszékesegyházi ünnepi szentmisén. Délben dísz- ebéd volt a vármegyei laktanyában. Délután hazafias előadások tartattak a legénységnek. A város által rendezett ünnepélyen és a kaszinói banketten küldött- ségileg képviseltette magát a helyőrség. A cisztercirend egri szt. Bernát gimnáziumának Vitkovics Önképzőköre márciu« 15 én délután 6 órakor nagyszabású és fényesen sikerült ünnepség keretében áldozott a negyvennyolcas emlékeknek. A Hiszekegy fenséges akkordjai után Páll András, sz önképzőkör elnöke mondott megnyitó beszédet. Braun Árpád III., Makav László VI. és Ratkö Ferenc VIII. o. tanulók Tóth Kálmán, Sík Sándor és Sajó Sándor verseit szavalták nagy sikerrel. Sok tapsot aratott az ifjúsági énekkar is két hatásos betétjével. Az ünnepi beszédet Ringelhann György VII. o. tanuló mondotta. Érzelmekkel, magvas gondolatokkal telített előadását a közönség élénk tetszésével jutalmazta. Az ünnepség a Szózat e'.éneklésével ért véget. * A leánygimnázium és leány felsőkereskedelmi iskola ünnepélyén dr. Szabó tb. és h. vm. árvaszéki elnök tartott magasröptű ünnepi beszédet. Papp Melinda, Tabár Erzsébet és Papp Anikó nagy hatással egy-egy hazafias verset szavalt. # ♦ Az angolkisasszonyok egri érseki rk. tanítónőképző-intézeté- nek Toldy-önképzőköre szombaton délután 5 órakor nagyszámú, előkelő közönség előtt, bensőséges, lelkes hangulatú, hazafias ünnepség keretében áldozott márcui 15. emlékének. A szózat eiénaklése után Baranyó Sára V. o. n. szavalt nagy hatással, Balogh Irén IV. o. n. pedig fejlett technikával zongorázott. Bal- kay Erzsébet önképzőkört elnök ünnepi beszédet mondott, amelyben szépen kifejtette a jövő tanítónőinek a haza érdekében végzendő munkásságát. Sárga Vilma III. o. n. kellemes, színes hangon két irredenta dalt énekeli, majd Tóbiás Ilona V. o. n. irredenta költeményt szavalt nagy kifejező erővel. A Március 15. c. alkalmi színjátékban az öreg 48-ee honved komolv szerepét a Guggenberg Alics IV. o. növendékénél Dem is lehetett volna jobb kezekbe letenni; Medveczky Irén, mint ifjú honvéd, nagy tetszést aratott. A két kisebb szereplő : Szabó Mária és Hoffmann Mária szintén elismerést érdemel. Faragó Margit IV. o. n. finom ízléssel zongorázott. Kiszely Imre intézeti igazgató hálás szavakkal emlékezett meg lord Rothermere akciójáról. Az ünnepély végén a növendékek M. Szabó főnöknőt köszöntötték fel névnapja alkalmából és virágokkal halmozták el az ünnepeltet. * Az egri érseki r. kát. tanító- képzóintézet »Mindszenty önképzőkörét 14. én délután fel 6 órakor ünnepelte március Idusát, a Szent Ferenc Otthon dísztermében. Az ünnepség a Hiszekeggyel kezdődött. Micska Sza- niszlő nagy lelkesedéssel ■ a márciusi-ifjak tüzes hangján szavalta el a Nemzeti dalt. Majd Berecz József V. éve* és Holecs Bankett a Kaszinóban