Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-14 / 61. szám
fff mfÄ g A;,' Í ^ \\* 131 e!® JU, ,,, ÁRÄ 16 ßll^tR } ] y 's, Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Rl NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR ♦ Szerda ♦ Eger, 1928. március 14. Főszerkesztő: Dr. DRBÁN GUSZTÁV XJLV. évf. 61. szám Memento! Az akácfát a legmagyarabb fának tartják. Szélei, kitárult magyar mezőkön terhessé teszi kedves illatával a magyar levegőt, táplálja a mézével a magyar méhikéket s &z akácvirág a magyar népdal szárnyán beoson minden magyarok virágot kedvelő szivébe. A gyöngyösi Akácpáholy ellenben, mely erről a kedvei leg- magyerabb fáról vette a nevét, a legjobb akarattal sem mondható magyar intézménynek, akárcsak többi pábolytestvérei a budapesti aszfalton tenyésző liberális-radikális eszraerengeteg- ben. Hétpecsétes titok, hogy a páholytagok az AkácpSholynak sajnosán megengedett virágzása idején mennyi mézet szedtek ki vakolókanalaikkal a hárompontos szolidaritásból világcéljuk elérésére, de ma már még a leg- hályogosabb szemű ember is kénytelen tudomásul venni, hacsak rokonszenvbői nem akarja a napot letagadni az égről, hogy a szerény kis magyar városban működő páholy, ha még oly magyar, akácnál akáoabb nevet vett fel magára palástul, egy húron pendült a budapesti or- szágveazejtő páholyok titkos céljaival, melyek viszont az egész világra kiterjedő, azt lábuk alá igázó nagy nyugati páholyok járszalagjára voltak fűzve. Mik voltak ezek a titkos célok s micsodák még mindig ezek a rejtett törekvések ? Minden pozitív vallásnak tönkretétele, de különösen az istenhit gránitszikláján megalapozott legran- diózusabb épületmű: a rőmat katolikus Egyház elpusztítása, a trónok és koronák porba döntése, a nemzeti eszme elseny- vesztene, az egész világ politikai, gazdasági és szellemi hatalmának egyesítése, minden úton ás minden eszközzel, erőszakkal és ravaszsággal, jámbor és jótékonykodó célodnak a zászlóra való kiírásával, de a legvéresebb s leggyilkosabb gyűlölet szitásával minden ellen, ami szent és békességei e földön. A romok beszélnek. Az öt darabba hullott ezeréves Magyarország minden véres csonkja néma átokként mered az égnek s vádolja a szabadkőműves páholyokat és vádolja azt a nemzedéket, Binely megengedte és tűrte nemzetronió aknamunkájukat, de inti a mostani nemzedéket is, hogy legyen állandóan résen ■ ne engedje még egyszer a hárompontos testvéreket a gyülöletszítás habarcsához,mert abból örök sirjának vakolása lészen. Átok-Trianon zöld asztalánál a győzök s a békétdiktálók részéről csupa szabadkőműves ült s teljesítette azt a parancsot, amit valamely nagypá- boly mélyén kiadtak. Hol van tehát az ingyentej és az ingyenkenyér dajkameséje, mellyel falazni akarták a tz->badkőmüves- ség mesterkedéseit?! Ingyen vér lett belőle, mely drága magyar erekből folyt ki a világ össses harcterein és folyik most is szüntelenül a megszállott területek kihaló magyarságából és folyik itthon is a tüdővész, nyomor csatornáin. És ingyen kenyér lett belőle, melyet modern Shy- look-ok a magyarság izmos húsából elevenen téptek le font- számra az árulás vérdijaként és dobtak oda ellenségeinknek. És szabadkőműveseink még moit sem meaculpáznak. Sem Heller dr., sem Hdmler dr., sőt a többi hellerek és heimlerek nem mesculpáznak. Nem mondják azt, hogy nekünk meggyőződésünk és ideálunk volt a szabadkőműves ideál, mellyel jót akartunk s véltünk elérni, de gondolatunk minden őszinteségével ős vérünk minden lázadásával állítjuk : nem ezt akartuk és ha idegen erők és titkos hatalmak félrevezettek bennünket, a megbánás mélységes alázatával vezekelni akarunk és meg akarjuk mutatni, hogy a szétrobbantott földnek visszaszerzésében, melynek szétvető dina- mitjában ha nem is kanóc, sem gyújtó szikra, de öntudatlan puskaporszem voltunk, mi is részesek akarunk lenni. De nem. A heimlerek nyíltan merészelik egy hazafias és keresztény város képviselőtestületének a szemébe vágni: «Az nem szégyen, ha valaki nzabadkő műves !> A hellerek pedig mosolyogva jegyzik meg: «Nem tagadom le senki előtt sem, hogy szabadkőműves vagyok.» Tehát annak az átoknak és gyűlöletnek az ódiumát, melyet a szabadkőművesség bűnei minden öntudatos magyar lélekben keltettek, megbánás nélkül és mosolyogva vállalják magukra. Csodálkozva és azzal az erkölcsi idegenkedéssel állunk meg e jelenség láttára, mellyel a bíró hallgatja ki a súlyos bűneiben megátalkodott vádlottat. Kétféle magyarázatát adhatjuk ennek a jelenségnek. Vagy azt, hogy a heimlerek és a hellerek a magyar vulkán fölött alszanak s nem akarják látni az összefüggéseket a magyar sors s a szabadkőművesség bűnei között, nem akarnak tudni a keresztény magyar népnek kilenc évvel ezelőtt felébredt életösztöneiről. Vagy azt, hogy a heimlerek és a hellerek kissé korán ébredtek fel abból a zsibbadásból, melybe őket a kormány páholymunkabeszün- tetési és elkobzási rendelete, valamint a keresztény öntudat ellenőrzése helyezte s már elérkezettnek látják az időt, hogy ott folytassák tovább a szabad- kőműves játékot, ahol abbahagyták. Tálán már annyi jelét látják a keresztény elernyedésnek i talán már annyira bíznak a közmondásos magyar feledékeny- ■égben s megbocsátásban, hogy elő merészkednek jönni páholyérzéseik homályából s bátran dicsekedhetnek szabadkőműves voltukkal a fórumon is. Hát nem. Vegyék tudomásul mindennemű rendű és rangú heimlerek és hellerek, hogy a magyar szabadkőműveseknek feledés és megbocsájtás nem jár. Vegyék tudomásul, hogy a keresztény magyar öntudat még nem ernyedt el annyira, ahogy ők gondolják és szeretnék látni, mert lesz elég belátása s ereje, hogy a szabadkőműves testvéri ömlengéseket bármily köntösben jelenjenek meg a közéletben, Eger, március 13. Heves vármegye közigazgatási bizottságának márciusi ülését ma délelőtt háromnegyed likőr nyitotta meg dr. Hedry Lőrinc főispán, elnök. A tárgysorozat I. pontjaként Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző a következő alispáni jelentést olvasta fel: »A közbiztonsági állapotok a vármegye járásaiban kielégítők, az egri és a gyöngyösi rendőrkapitányság, valamint a hatvani kirendeltség hatósági területének közbiztonsági viszonyai 1928. évi február hónapban a következőképen alakultak : Feljelentettek 234 bűncselekményt. Ezek közül 191 vagyon ellen irányult. Ehhez képest 100 bűnesetre 81 vagyon elleni bűn- cselekmény esett, ami a bűncselekmények súlyának február havi növekedésére mutat. Minden űj büntető feljelentést lenyomoztak. Ezek közül 201 nek tetteseit kiderítették. Ez az esetek 85 százaléka. A kihágási esetek száma 333. Ebből 302 ben a m. kir. rendőrhatóságok, 3-ban a közigazgatási hatóság, 28 ban pedig a kir. járásbíróságok voltak illetékesek eljárni. A vármegyei tisztviselők és alnyomatékosan visszautasítsa. Azt mondják, hogy a heimlerek és a hellerek úgyis mint közéleti szereplők, úgyis mint hárompontos testvérek a ízületeit okosság i a megszerzett politikai bölcsesség minden mértékével rendelkeznek. Talán így is van, mert fürgeségük s talpraesettségük magában véve nem volna elegendő a sikeres közszereplésre. Azonban a legutóbbi városi képviselőtestületi közgyűlésen történt közbeszőlásuk- kal illetve elszólásukkal nem tettek erről vajmi élénk tanúságot. Az okos és jő politikus meg tudja választani és ki tudja várni azt az időpontot, mely a cselekvésé. Az egri heimlerek és hellerek tú^hamar elárulták magukat s ezzel gyanússá tették azt a koturnust is, amelyet magukra öltöttek. Jő, hogy így történt, jó, hogy idejekorán történt, mondhatnók, hogy az egri keresztény közvélemény szinte köszönettel tartozik a gyöngyösi Akácpáhcly egy volt tagjának túlkorai titokkivirágzásáért. Dr. Urbán Gusztáv. kalmazottak ellen február hő folyamán fegyelmi eljárás nem indíttatott, úgyszintén a községi elöljárók ellen sem. Beérkezett összesen 3615 alispán!, 546 közigazgatási bizottsági, 141 útlevélügyi és 61 kihá- gási ügydarab. A vármegyei előadóknál hátralék nincs, ellenben a vármegyei számvevőségnél 336, a kir. tan felügyelőségnél 3 és a kir. pénzügyigazgatóságnál 10 darab a hátralék.« Plósz István indítványára a közigazgatási bizottság elhatározta, hogy feliratban üdvözli a vármegye szülöttjét, Mayer János m. kir. földművelésügyi minisztert abból az alkalomból, hogy Magyarország kormányzója az I. osztályú magyar érdemkeresztel tüntette ki. Ezután dr. Szabó Oszkár tb. és h. árvaszéki elnök, dr. Özekkel Ferenc vm. tiszti főorvos, (hisztek Károly kir. tanfelügyelő, Vár- konyl Rezső pénzügyigazgatóhelyettes, Koczián Gyula kir. ügyészségi elnök, Tóbiás József műszaki főtanácsos, Jezierszky Mihály vm. gazdasági felügyelő és Schutz Béla vármegyei állatorvos olvasta fel jelentését. Csonkamagyarország legszegényebb vidéke a pétervásárai járás, mondotta gróf Keglevich Gyula, a közigazgatási bizottság keddi ülésén.
