Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-13 / 60. szám
Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, V3sár- «nap 24 fillér.« 1 1 ÁfiA 16 FILLÉB W"'-' tr* 1528 tölRC. 2 1. mm í v b: i SRI KEPUJSRC Szerkesztőség és kiadóhivatali Eger, Líceum földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint « számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. év/. 60. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. március 13. A tudás és a művészet. Mind a kettő, a hit után az ember legértékesebb lelki tulajdonsága, — a földi élet mégia a jog alapján szervezett társadalom keretében telik le. A kultuszminiszter legújabb kultúrpolitikai javaslatában ennek dacára a tudomány és a művészet a joggal került összeütközésbe. Összeütközésbe került pedig azért, mert ezen az ű. n. »múzeumi« javaslaton vörös fonálként húzódik végig az a gondolat, amely szerint a mindenkori kormánynak, nálunk eddig még elképzelnetetlen mértékű beleszólási joga van a magánosok, egyházak, városok, törvényhatóságok gyűjteményeinek, műkincseinek, stb. kezelésébe. A javaslat szerint a miniszter ezeket a gyűjteményeket nemcsak zár alá helyezheti, hanem szükség esetén ideiglenesen azokat valamelyik közgyűjteményben helyezheti el. Kétségtelen, hogy ezek az intézkedések a magán- tulajdonnak olyan nagyfokú korlátozását jelentik, amely korlátozás elvileg nem messze áll a vörös uralom alatt olyan keservesen megszenvedett szocializálástól. Aggodalommal fogadjuk tehát ezeket a kezdeményezéseket, nem azért, mintha a jelenlegi kormány intencióinak nemességében kételkednénk, de azért, mert jöhet kormányzat, amely a törvényben részére biztosított jogokat a keresztény és nemzeti érdekekkel ellentétesen fogja gyakorolni. De ettől eltekintve, önkormányzati, egyházi önállóságunkat már eddig is épen eléggé terheli a miniszteri bürokratizmus érvényesülése, semhogy annak fokozása kívánatos volna. Veszedelmes precedensül is szolgálhat az, ha a törvényhozás a legszorosabb magánviszonyokba, a magántulajdon elvének ilyen könnyedén való áttörésével beavatkozhat, mert ezután már egy újabb törvényhozásnak a magántulajdon sérthetetlenségéből nem kell lelkiismereti kérdést csinálnia. A mai kultuszminiszter a kultúrpolitikai kérdéseket helyezi minden érdek fölé, egy másik miniszternek esetleg a valláserkölcsös nevelés lesz szálka a szemében, a harmadik a polgári társadalom érdekeit tarthatja a közre károsoknak és ha kell: céljaik megvalósításában nem lesznek tekintettel a magántulajdonra. Arany János mondja: »Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg,.. kit hogyan talál meg?!« Ki tudja, hogy a nemzeti kultúra hatóerejével e javaslat alakjában most eldobott nehéz kő nem-e a nemzeti ősi kultúrát sebzi egyszer halálra ?! Sky. Az egri városháza hadat üzent a szabadkőmíves szellemnek Trak Géza polgármester leleplezte, hogg dr. Heller József egg keggeletes . H irányú mozgalom népszerű vezére már 1912.-ben belépett Gyöngyösön nj L a szabadkőmíves szervezetbe. ) [/ Eger, március 12. A városi képviselőtestület tagjainak fokozott érdeklődése mellett folyt le Eger város közgyűlése az elmúlt szombaton délután Trak Géza polgármester elnöklete alatt. Braun Károly városi főjegyző ismertette a polgármester bejelentését dr. Heller Józsefnek a képviselői joga gyakorlásával kapcsolatban emelt panasza tárgyában. A közgyűlés a vélt sérelem felett napirendre tért, miután a képviselőtestületi tagnak nincs mentelmi joga és az a fenyegetés, hogy Hadüzenet a »nem lesz Heller-óra a városházán« tisztán Heller József és illető magánügyének tekintendő. Vitéz Subik Károly : Heller képviselő úr nem nevezte meg, ki tette a fenyegetést. Miután a városban sokan azt hiresztelték, hogy én fenyegettem meg őt, kérem nyilatkozzék, én fenyeget tem-e meg. Dr. Heller József: Nem főtisz- telendóség -d volt. Vitéz Subik: Csak azoknak a megnyugtatására kértem ezt a nyilatkozatot, akik az említett híresztelés alapján azt hihetnék, hogy én valakinek a hátamö- gött, férfiatlan eljárással gyakoroltam volna kritikát. szabadkőműves akciónak Ezután szokatlan dolog történt. Trak Gáza polgármester átadta az elnöki széket Braun Károly főjegyző, polgármester- helyettesnek, a közgyűlés jegyzői tisztének ellátására pedig Nemecsek Aurél vároii jegyzőt hívta fel. Ezután kijelentette, hogy fölveszi a Heller József által feléje dobott keztyűt, de nem akar élni az elnöki szék adta előnyökkel, hanem mint a közgyűlés egyszerű tagja kíván szembenállói Heller dr. támadásával, hogy egyenlő fegyverekkel vívják meg a harcot. S a polgármester leszállt az emelvényről a tanácsnoki asztalhoz, ahonnan a következőket mondotta : — Tekintetes Képviselőtestület! Nem egyszerű adott ügyről van itt sző, amely felett ha a képviselőtestület napirendre tér, az ügynek a tendenciája is elül. Mert ennek az ügynek tendenciája van és én ezzel a tendenciával akarok erről a helyről szembeszállni. — Dr. Heller képviselő úr hivatkozik a velem és Várkonyi Rezső képviselő úrral folyt bizonyos eszmecserére, de nem konkrétizál. Úgy tünteti fel a dolgot, mintha őt visszavonulásra akartuk volna kényszeríteni. Ez nem áll! — Pár nap múlva azután a közgyűlés utón, amelyen nyitott kapukat döngetett Heller képviselő űr, az utcán találkoztunk és beszélgettünk dr. Nagy János emlékének megörökítésére hozott határozatról. Én ekkor azt mondottam a képviselőtestületi tag úrnak : >A kérdés tempójára vigyázni kell, mert az öngyilkos papnak glorifikálása beleütkö zik a keresztény ethikába«. Mert Haller képviselő úr, nem akarom őt ezzel sérteni, mégsem ismerheti annyira a keresztény ethika határait, mint mi. Semmi olyan kijelentés, hogy akcióját vonja vissza, nem történt. — Az előző képviselőtestületi ülésen bejelentettük a főjegyző úrral, hogy a gyüjtőíveket megrendeltük. Nem lehetett sző tehát arról, hogy mi elgáncsolni, vagy visszavonatni igyekeztünk volna az akciót. Ez a tényállás. Más nem történt. Később a hivatali helyiségemben Várkonyi Rezső képviselő úrral és Tóth Csepregi András képviselő úrral is beszélgettünk erről a dologról. Én nem titkoltam előttük felfogásomat, amit most is nyíltan kijelentek, hogy «ha Heller tovább menne ebben a kérdésben és szoborról vagy hasonló emlékműről beszél, akkor egy keresztény mozgalommal találja szemben magát, amelynek én fogok az élére állni.» — Mert, ebben az akcióban tendencia van, uraim. Amikor Heller képviselő úr itt azt mondotta egyik közgyűlésen, hogy <én a magyar zsidógyerek állok e mozgalom élére,» akkor Heller képviselő úrból nem a magyar zsidó, hanem a szabadkőmíves beszélt! (»Ah!« Felkiáltások és csodálkozás a terem minden részén.) — Igen, tekintetes képviselőtestület, mert Heller képviselő űr szabadkőműves. 1912-ben lépett be Gyöngyösön az Akácpáholyba. Dr. Heimler Ede: Az nem szégyen, ha valaki szabadkőműves! Dr. Heller József mosolyogva közbeszól. Nem tagadom le senki előtt, hogy szabadkőmíves vagyok. Trak Géza polgármester folytatja : Éa jól ismerem minden bűnét a szabadkőmíves szellemnek. Nyíregyházán 15 éven keresztül vívtam erős küzdelmet úgy a közéletben, mint a zöld- asztalnál Magyarország legnagyobb szabadaőmive® páholya ellen. Földmives kulturdélutáno- kon majd bővebben ismertetni fogom a szabudkőmivesek törekvéseit. Most c«ak annyit, hogy a szabadkőmivesség a legádázabb ellensége a katho- licizmusnak. — Kérdem, mit jelent tehát az, hogy egy szabadkőmíves szellemtől átitatott ember áll ide és követeli, hogy egy katholikus főpapnak emléket állítsunk. Én jól ismerem a ez<*badkömivesek szertartásait is. ök esküt tesznek arra, hogy minden téren és minden alkalommal előmozdítják terveik megvalósítását. Éppen ezért nem tévedek, amikor azt tételezem fel Heller képviselő űrről, hogy ennek a tragikus sorsú papnak tragédiáját arra használja fel, hogy magára veszi a dr. Nagy János mártírpalástját és az így a földmivesség előtt szerzett népszerűségével akarja bevinni a szabadkőmíves szellemet a földmives nép között. — Én Heller képviselő úrnak erről a helyről, a nyílt színen megüzenem : Ebben a tendenciájában szemben fogja magát találni a városi képviselőtestülettel, Eger város egész keresztény társadalmával és az egri zsidósággal is, amelynek hazafias magatartását elismeri és dicséri
