Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-03-11 / 59. szám
EGRI NÉPÚJSÁG 1928 március 11. Darabokra törött autó a Deák Ferenc-úti külső vámsorompón A teljes sebességgel száguldó gépkocsi vezetője nem vette észre a leeresztett sorompót, amelyről hiányzott a jelzőlámpa. Az öt utasnak csodalatos módon semmi baja nem történt. Eger, március 10. Ma éjszaka a Deák Ferenc úti külső vámsorompőnál súlyos autóbaleset történt. Egy »Bp. 26—802* jelzéBŰ vadonatúj, csu kott Ford-automobil teljes sebességgel a leeresztett sorompónak rohant és darabokra törött. — A baleset részleteiről következőkben számol be lapunk munkatársa: Tegnap, pénteken délben érkezett Egerbe dr. Hunszik Árpád gyöngyöstarjáni földbirtokos az űjtípusú csukott Fordján, Nemes Aladár fővárosi magántisztviselő, a Ford-cég két képviselője és a sofförje kíséretében. Az öttagú társaság este a vasútállomás melletti vendéglőben vacsorázott, ahonnan pár perccel éjfél után indultak el a kerecsendi országút felé. Az autót Nemes Aladár magántisztviselő vezette, akinek, mint később megállapítást nyert, autóvezetői engedély híján, csupán ideiglenes sofförigazoiványa van. A magántisztviselő mellett a eofför fogialt helyet, a társaság három tagja pedig a kocsi belsejében ült. Á vasútállomáshoz vezető út mentén állő belső vám- sorompón keresztülhaladva, országúti tempóra kapcsolta a vezető a kocsit s teljes sebességgel haladtak, nem gondolva azt, hogy még egy sorompó állja útjokat. Pillanatok alatt elérté« a külső, kerecsendi országutat elzáró vámot. A száguldó autó teljes erővel a leeresztett sorompónak rohant. A vastog, alig nehány hete kicserélt gerenda óriási roppanással a középen kettétörött, de vele együtt darabokra szakadt az autó is. A hütőczerkezet, lámpák, első kerekek, motor laposra sajto- lődtak. Az öt bennülő utasnak azonban semmi baja sem történt. A karosszériának még csak az ablakai sem repedtek meg. A hatalmas zajra, amelyet a karambol okozott, a környékbeliek mind felébredtek • a baleset színhelyére siettek. A rendőrség is értesült a történtekről. Megindult az eljárás, melynek során megállapítást nyert, hogy a vám sorompóról teljesen hiányzott a más városokban szokásos vészlámpa. A gépkocsit vezető Nemes Áladár és a sofför valló mása szerint a vámház falán égett egy villanylámpa, amelynek gyér fénye melleit teljesen lehetetlen volt észrevenniök a barnára festett sorompót. Különben ic, miután már egy vámon keresztüljutottak, nem gondolhatták, hogy újabb akadályt találnak. Értesüléseink szerint ennél a vámnál már az ötödik hasonló szerencsétlenség történik. Igazán ideje, bogy kellő intézkedés történjék az utasok testi épségének megóvására, annyival is inkább, mivel a napról-napra fejlődő autóforgalmunkat igen károsan hátráltatják ezek az ökörből reánkmaradt ócska vfimsorom- pók. Újabb kísérletezések a találkahely engedélyezése körül lummammmammmmummmttmmmmmmmmmmmmmam ján igen kedvezőtlen szerződést kötött a házi csatlakozások elkészítésére és ezt a szerződést bizonyos magánjogi szempontok figyelmen kívül hagyásával hatolták végre a közegek, amikor a háztulajdonos tudta, megkér dezéae és beleegyezése nélkül, sőt nem egy esetben tiltakozása ellenére behatoltak az udvarára és ásni kezdtek, — még most utólag is reparálhatnők ezt a dolgot, ha közmegnyugváira oda- mődosftanánk a vízvezeték építésére vonatkozó határozatot, hogy vízműépítést az óraaknáig bezárólag, a vizrezeteki kölcsönből a város fedezi. Ez a megoldás teljesen kiküszöbölné a mostani elkeseredett panaszokat. Miután pedig a város már úgyis kifizette a csatlakozások költségét a vállalatnak, nem jelentene ez a megoldás nagyobb nehézséget a város vezetői számára sem. A háztulajdonosoknak pedig éppen elég lesz a belső berendezést kiverejtékezni, azután a most már visz- szamenöleg is sok hőnapra esedékes vízdíjakat előteremteni. Ha ezt, vagy más hasonló megoldást nem találunk, akkor — ne szépítsük önmagunk előtt a helyzetet — a szintén nem szerencsés öt évi amortizációs, rendkívül drága csatlakozási kölcsönnel, a belső berendezésekkel és a felszaporodó vízdíjakkal megterhelt egri háztulajdonosok odajutnak, ahol szegedi kollegáik voltak a nagy árvizet követő költséget építkezések után- Történed feljegyzések szólnak ebből ez időből, hogy Szegeden egy kubaszivarért emeletes házat lehetett vásárolni. Persze a teherrel együtt adták az emeletes házat. De Szeged ezt is kibírta és újjászületett. Cítonkamagyarország legszegé nyebb rendezett tanácsú városában egyelőre nyolcszáz házat érint ez a kérdés. Itt a bortermő« katasztrófájával birkózik valamennyi háztulajdonos, sőt valamennyi polgára Egernek. Egyetlen nemzedék ily rövid idő alatt és ilyen gazdasági állapotok mellett nem veheti a vállára egy csatornázás és vízmű teljes terhét. H-gyjunk az utókornak is valamit belőle. Különben itt is 800 kubaszivarért szabadulnak meg 800 háztól. Ám ennek is lesz konjunktúrája és én már találkoztam emberekkel, akik titokban előre gyűjtik a kubaszivart — a «kedvező« időkre . . . Kelemen Andor. 2 Az egri iparosok testületileg vesznek részt a március 15. i ünnepségen. Az egri ipartestület vezetősége felhivja tagjait, hogy március 15.-én fél 9 órakor a Keresztény Iparoskor helyiségeiben gyülekezzenek, ahonnan testületileg vonulnak a főszékesegyházban 9 órakor megtartandó ünnepi szentmisére. Délután fél 4 órakor a liceum előtti téren gyülekezik az iparosság és ugyancsak testületileg vonul a Kossuth- térre. A vezetőség kéri az egri iparostársadalom tagjait, minél nagyobb számban jelenjenek meg az ünnepségen, demonstrálva hazafias őrzéseik mellett. Az Egri Népújságnak többször közölt jóslata ismét bevált: most egy újabb városrész lakosságának panasza kiált fel a hivatalos és társadalmi tényezőkhöz: S. O. S., mentsétek meg lelkünket, mentsétek meg nyugalmunkat, a botránytól, a szégyentől, mely gyermekeink s ifjúságunk szeme előtt leselkedik. A találkahely vállalkozója nemrégiben megvett egy házat sz Agyagos-utcában sa legnagyobb titokban megszerezte erre a helyre úgy a városi tanács jóváhagyását, mint a rendőri engedélyt. Úgy, hogy miután a környék lakói csak utólag szereztek tudomást as engedély kiadásáról, más mód nem kínálkozott a segítségre, mint a kiadott határozatok elleni másodfokú instanciázás. A környék 1 kói küldöttségi- leg jártak el dr. Hedry Lőrinc főiBgánaál, Trak Géza polgármesterné), Matuszka Mihály kanonok-plébánosnál, mint a szomszédságban levő szent Rókus- temető patrőnusánál, valamint dr. Horváth Gyula rendörtaná- csosnál. Dr. Hedry Lőrinc főispán megértéssel fogadta a küldöttséget s ígéretet tett az ügy kivizsgálására. Matuszka Mihály kanonok-plébános beadvánnyal fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy semmisítsék meg a kiadott engedélyt, miután a találkahely közvetlen szomszédsága sérti a temetőnek, mint szent helynek kijárő kegyeletet, ahol a kápolna búcsúja alkalmával ezrekre menő tömeg fordul meg; a temetőből egyenesen a ház udvarára lehet látni. Tiltakozással fordult továbbá az illetékes hatóságokhoz az engedély kiadása ellen dr. Gsanády László, az érseki tanítóképző intézet igazgatója. A beadványt, mely részletesen és meggyőző indokokkal mutatja be a helyzet tarthatatlanságát s közéletünk számos tényezője írta alá, a kővetkezőkben közöljük : Tekintetes Városi Tanács! Eger városának kulturális intézetei és hivatalai nagy megdöbbenéssel vettek tudomást arról, hogy a Tekintetes Tanács f. évi február 29. én, 3970. sz., kelt határozatával a Rőbusz- temető-domb aljában húzódó Agyagos-utcábanbordályház nyitására engedélyt adott, melyhez az államrendőrsőg egri kapitánysága 1490/1928. sz. alatt hozzájárult. A Tek. Tanács figyelmét kikerülte az, hogy a Rőku»z-te- raető kápolnájában a katolikus hívek istentiszteleteket tartatnak elhunytaikért, hogy ott évenkint nagy látogatoitságu búcsú és körmenet szokott lenni és hogy a temető-dombról állandóan látható az engédelye- zett ház és udvara — nagy megbotránkozására, lelki és erkölcsi romlására a keresztény híveknek. Sajnos, elkerülte a Tek. tanács figyelmét az a körülmény is, hogy a tető-domb felső végében a Szent Lászlóról nevezett Diák Otthon van, hol 60—70 középfoku-iskolai (leginkább tanítönöveudék) lakik, kikre nézve a bordélyház közelsége igen veszedelmes és csábító bűn-albalom. Tisztelettel kérjük, reméljük és el is várjuk a Tek. Tanácstól és a város — általunk nagy- rabecsült — polgármesterétől, hogy a keresztény és hazafias nevelés nagy érdekeire való tekintettel : folyó évi február 29.-én hozott és fönt említett határozatát hatálytalanítani fogja és a saját hatáskörében mindent megtesz, hogy ez a bordélyház ott meg ne nyíljék. Egyszersmind — a fenti nagy érdekekre való hivatkozás mellett — bizalommal kérjük a Tekintetes Tanácsot, hogy ezt a kényes kérdést (amely immár harmsdizben okoz általános föl- háborodást) méltőztassék a legnagyobb körültekintéssel kezelve úgy megoldani, hogy az érdekelteket,— szomszédokat, környékbelieket — ne tartsa izgalomban s nekik anyagi és erkölcsi károsodást ne okozzon. Kérésünket tisztelettel megismételve, nagyrabecsülésünk kifejezése mellett vagyunk Egerben, 1928. március 9.-én hazafias üdvözlettel: Venczell Ede egyházmegyei főtanfelügyelő, Dr. Kürti Menyhért tanker, főigazgató, Rusztek Károly kir. tanfelügyelő, Kántor Nándor áll. reáliskolai igazgatóhelyettes, Grónay Andor ipariskolai igazgató, Keller Aladár áll. polg. itk. igazgató, Kiszely Imre érseki t8nitőnőképzö int. igazgató, vitéz Veszprémy Dezső leánygimn. igazgató, Breznay Imre érseki tanítóképző intézeti c. igazgató, dr. óriás Nándor érseki fiú felsőkereskedelmi isk. igazgató, Dr Lrbán Gusztáv az Egri Jogakadámiai Kör vezető tanára, Dr. Csanády László éri. tanítóképző int. igazgató. Az egész városrész lakossága szorongva várja az ügy másodfokú elintézését. Mi csak annyit jegyzünk meg ehelyütt, hogy ezeknek az okoknak nyilvánvalóknak és figyelembe veendőknek keltett volna lennie már az elsőfokú elintézés előtt is, hogy tömegek erkölcsi érzékenységét s fontos intézmények vezetőit ne kelljen ilyen ügyek tárgyalásával izgatni. S ismét csak megismételhetjük e helyen az egész város lakossága nevében azt az indokolt követelést, hogy új találkahelyre csak a város beépített területén kívül újonnan e célra felépített épületben adjanak a hatóságok engedélyt.
