Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-09 / 57. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ y / ■ '• / if í.y \ aba 16 FILLÉR TOSMRC.1 a-^' EPUJSAG Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetéseké milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ❖ POLITIKAI NÄPILÄP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. év/. 57. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. március 9. Túlságosan szerények vagyunk Rothermere szerint a békereviziő propagálásában. S ezt ő bajnak minősíti, mert ak­ciója elején megmondta már, hogy a maga részéről megindítja igazságunkért a harcot, » ezt végig is állja, de a belső pro­pagandát bizony nekünk kell elvégezni. Egy nemzet közhan­gulatát nekünk kell energikussá tenni. Mert eget, levegőt kívánd sző nem lehet sóhaj, hanem ön- tudatosságot, erőt, akaratot ki­fejező kiáltás. S ilyet csakis nemzeti ereje teljében élő nép hallathat. A politika furcsa valami: jó­zanul is kell benne gondolkozni, de időnként egy kicsit el is kell benne veszíteni a hideg észt, legalább is egy kis lelkesedés erejéig, ami mámorossá tegyen. S Rothermerenek a szemrehá­nyásában itt az igazság. Bizony nem csoda, ha ő messziről nem sok biztatót lát nálunk, mikor — sajnos — msgunk se látunk ilyet. Hát annyira elfáradtunk talán a robotban, hogy az élet gond­jától lenyomott fejünket föl sem tudjuk már emelni ? Csak árnya­déi, letargia a mi jelenünk, ■ a szívkőrosak lassú halála legyen a végzetünk! ? Nem, nem, ne ily halált adj Istenünk! — csattanjunk föl Pe­tőfi szavaival, sőt — mert az egyén a hallhatatlanságot meg­találhatja a halálban is, de egy nemzet csak az életben, — éle­tet adj nekünk Istenünk! Éle­tet, lelket, energiát a múltból, a lelkes múltból, amikor annyi ábrándért is tudtunk lelkesedni! Most tudjunk lelkesedni valódi megfogható célért. Tanuljuk meg az új kor, az önállóságunk gyermeknapjaiban, hogy tátott szánkba sült galamb nem fog repülni. Nekünk kell dolgozni: előbb tervelni, majd véghezvinni, most fölkészülni, azután beteljesíteni, de minde­nekelőtt és mindenekfölött tö­meget gyűjteni, nemzeti máglyát gyújtani s annál melegedni. A körülöttünk élő népek még győzelmük mámorában sem fe­lejtkeznek el érdekeik propagá­lásával, mindig megtalálják az ürügyet, melynek orvé alatt be­lénk kössenek, csak mi várjuk csendesen, ölhetett kézzel, hogy az igazság megmozduljon mel­lettünk ! A kormány erélyesen letöri a vidéki hiteluzsorát A 9 százaléknál magasabb kamat uzsora. A belügyminiszter a napokban rendeletet bocsájt ki, melyben úgy intézkedik, hogy az összes városok és községek tartoznak felesleges pénzeiket a hozzájuk legközelebb eső jelentős vidéki pénzintézetnél elhelyezni, még pedig a bankkamatlábat 1 szá­zalékkal meghaladd kamattétel mellett, tehát ezidöszerint 7 szá­zalékkal. Viszont ki fogja mon­dani a rendelet, hogy az ilyen közpénzeket 9 százaléknál ma­gasabb kamattétel mellett nem jogosultak a városi betéteket ke­zelő pénzintézetek kihelyezni. Rendkívül érdekesnek ígérkezik Eger város szombati közgyűlése A vízvezeték házi csatlakozásairól kiállított számlák-, a vízvezetéki kölcsön ügye, stb. a városi képviselőtestület előtt. Eger, március 8. Eger város képviselőtestülete március 10.-én, szombaton dél­után 4 órakor a városháza nagy­termében közgyűlést tart. A tárgysorozat érdekesebb pontjai: 2. A világítási és Vízmű R. T. és Bründl János kérelme a László és Blum cégnek a csa- tornaépitkezésbez társvállalkozó­ként leendő belépése tárgyáben. 3. Dr. Heller József indítvá­nya a városi vízvezetéki házi- csatlakozásokról kiállított szám­lákra vonatkozó panaszok meg­vizsgálása tárgyában. 7. A városi tanács előterjesz­tése a házicsatlakozások és bel­ső berendezésekre engedélye­zett 660,000 pengős hitelből a város tulajdonát képező házak vízvezetéki berendezésére 60.000 pengő kölcsön igénybevétele iránt. 10. Előterjesztés a Korona­szálloda és az elemi iskolák tel­jes megépítéséhez hosszabb le­járatú kölcsön felvétele iránt. 14. A Korona-szálloda köz­ponti fűtésére és vízvezetéki be­rendezésére beérkezett ajánlatok. 23- Az Uránia Mozgőszínház adománya a hősök szobor alap javára. 25. Az egri vendéglősök ké­relme a zenedíj törlése s ennek megfelelőieg a kávéházi szabály- rendelet módosítása iránt. 26. A városi tanács előterjesz­tése a kertészlak és virágkerté­szetnek a Deák Ferenc-utcai fa­iskolába helyezése iránt. 27. Az 1927. évi pusztagazda- sági számadás hemutattatik. 28. A városi tanács előterjesz­tése a forgalmi adóellenőrökre vonatkozó szervezeti szabály- rendelet módosítása iránt. 30. Jelentés a városi szegény- 1 ház kibővítése tárgyában. Változások a rendőri büntető­bíráskodásban Egerben is életbe léptek az új büntetőnovella vonatkozó utasításai. Eger, március 8. Bezzegh-Huczágh Miklós, a rendőrség országos főkapitánya napiparancsot adott ki, mely az új büntetőnoveliának a rendőri büntető-bíráskodásra vonatkozó utasításait tartalmazza. A főka­pitányi rendeletre vonatkozóan munkatársunk kérdést intézett dr. Horváth Gyula rendőrtaná­csoshoz, aki a következő infor­mációkat adta: — A rendelet mindenekelőtt megállapítja, hogy a büntetési összegeket, amelyek békeidőben koronában voltak megállapítva, most teljes összegben pengőre kell átváltoztatni. Egészen új elvet képvisel a rendőrbírásko­dás terén, hogy ha a terheltnek vagyona vagy jövedelme van, akkor az elzárás-büntetés mellett minden egyes esetben pénz- büntetést is kell kiszabni a vagyon elleni kihágások tekin­tetében. A pénzbüntetés mellett mellékbüntetésként újabb pénz­büntetést nem lehet kiróni. A pénzbüntetés legnagyobb összege 600 pengő. A kiadott büntetőparancs ér­tékhatárát lényegesen fölemeli az új rendelet, úgyhogy ezentúl 6 pengő helyett 30 pengő az értékhatára a tárgyalás nélkül kiszabhatő bírságnak. A rendelet a pénzbüntetésnek szabadságvesztésre való átvál­toztatásának kulcsát az eddig 40—80 fillér helyett 1—100 pen- pengóben határozza meg. Az új rendelet már életbe lépett. A hősi halált halt magyar hadifoglyok emlékének megörökítése Budapest, március 8. Meskő Zoltán a képviselőház indítványkönyvébe indítvány! jegyzett be, azt át is adta a Ház elnökének. Meskő Zoltán indítványozza, hogy a világháborúban hadifog­ságban hősi halált halt magyar vitézek emlékét örökítsék meg és az életben maradt volt hadi­foglyok részére hadifogoly em­lékérmet alapítsanak. Az indít­vány elé nagy érdeklődéssel te­kintenek a parlamentben. Miért helyezik át a pozsonyi töltény gyárat? Pozsonyból jelentik: A kor­mány elrendelte a tölténygyár üzemének beszüntetését és a gyárat rövidesen Trencsénbe he­lyezik át, még pedig azért, mert a csehek a magyar határ men­tén nem látják biztonságban a gyárat és felrobbantásától tartanak. faetssseaeaitsiBfieessemRisaHBae« Autonóm zsidó köztársa­ság a szovjetunióban. Moszkvából jelentik: A szov­jetkormány a keletszibériai Birsko Bidschansk-i területet zsi- dő telepesek számára jelölte ki. A földművelésre és erdészetre alkalmas területekre elsősorban ukrániai zsidókat fognak telepí­teni, mivel Ukrajnában a tele­pítésre alkalmas területek már kimerültek. A kormány számol annak lehetőségével is, hogy ezt a kerületet később autonóm zsidó szovjetköztársasággá ala­kítja át. A szovjet-sajtő ezzel kapcsolatban ellenkezéssel fo­gadja a cionizmusra és a zsidó kivándorlásra irányuld rendel­kezéseket és arra az álláspontra helyezkedik, hogy a zsidó föld­műveseket a szovjetunió hatá­rain belül is lehetne foglalkoz­tatni. • — Lindbergh ezredes propaganda repülései során 33.000 kilométe­res utat tett meg és 105 várost keresett fel oceáurepülése után. o

Next

/
Thumbnails
Contents