Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-06 / 54. szám

Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 23 fillér. ♦

ahh 16 FILLÉR

Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceum földszint, balra. Telefonszám: 11. «Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦

Főszerkesztő: Dr. GRBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR

XL V. évf. 54. szám

♦ Kedd # Eger, 1928. március 6.

„Fajunk egy harmadáról örök időkre

önként le nem mondhatunk.“

Bethlen István gróf miniszterelnök beszéde Debrecenben a békerevízióról, az irredentizmusról és a belpolitikai kérdésekről.

A nagy mű margójára.

Közel hat évtized óta folyó lázas és izakadatlan munkának monumentális gyümölcsét terjesztette a parlament elé Pestby Pál igazságügy miniszter: a magyar magánjogi törvénykönyv fcodifikácií já'. Csak akkor mérhetjük fel ennek a hatalmas al hotásnak tulajdonképeni nagyságát, ha tekintetbe vesszük, hogy Horváth Boldizsár minisztersége idején láttak hozzá a kodifikáto- rok a munkához és azóta a legkiválóbb jogi szakerók bevonásával szakadatlanul dolgoztak rajta. A jogtörténetemben a Codex Napoleon megteremtése óta ilyen arányú műre mégnem volt példa és önérzetes büszkeséggal konstatálhatjuk, hogy a kis, megcsonkított Magyarország ismét ilyen nagyszabású alkotással tett hitet kultúrája és életképessége mellett.

De amiért különösen foglalkoznunk kell az új magánjogi kódexszel, annak nacionalista szempontból is fontos okai vannak. Az egyik az, bogy a trianoni békeszerződés gyilkos területi rendelkezései következtében fölmerült a kérdés, vájjon meg sza- bad-a bontani az elrabolt országrészek és Magyarország között az egyoéget ? A kőd^x létrehozásának fő indite oka épen az volt, hegy a joggyakorlat nélkülözte az egységes irányítást és számos esetben tételes rendelkezés helyett ctupán a kialakult joggyakorlatra, szóval precedensedre hivatkozott. De az új magánjogi törvénykönyvnek szimbolikus jelensége kell, hogy legyen a nemzeti egység szempontjából is. Ez a törvénykönyv N'gymagyar- ország réizére készült és erős a hitünk, bogy ennek a törvénykönyvnek a rendelkezéseit a ma még idegen járom alatt nyögő véreink is rövidesen élvezni fogják.

A másik szempont tanuságtó- tel kulturfölényünk mellett. A magyarság már a középkorban is fejlett jogérzékről tett tanúságot és amíg a körülöttünk élő nemzetiségek bíráskodása még az őti törzsi rendszer igazságszolgáltatásán épült fel, az öregek ítéletén, amint a cigányoknál még ma is a vajda méri a jogot, addig nálunk már a XVI. szazad első éveiben paragrafusokba foglalt törvénykönyv szabályozza az igazságszolgáltatást: Verböczi Tripartituma. Szomszédállamainkkal szemben tényleg fennálló kulturális fölényünknek, Európa szellemi életében elfoglalt előkelő pozioiónknak méltó dokumentuma ez az alkotás, amellyel egyúttal fejlődé- ünkről éi életképességünkről is e számolunk a kulturvilág előtt.

Debrecen, március 4.

Bethlen István gróf miniszter- elnök debreceni beszámoló beszédében többek között ezeket mondotta:

— A pártharcok gyöngültek, az ellentétek politikai téren nem olyan élesek, mint voltak és egy egységes kollaboráciö a kormány és az ellenzék között lehetővé vált, amire a közelmúltban még gondolni sem lehetett. Egy kol- laboráciő, amelyben mindenki megtartja a maga elveit, mindenki megtartja a maga fölfogását, de objektiv szempontok alapján kívánja ügyét előbbre- vinni, illetően a kritikát gyakorolni.

— Elérkezett az ideje anna« is, hogy a kormányzat afcivételes hatalmát, amely bizonyos téren még ma is fennáll, megszüntessük és visszavezessük a nemzet közéletét szab^dségiogok terén abbaazállapotbalegalább.asnely- ben a háború előtt volt. Ennek az egységnek érdekében szükség van arra, hogy

szociális törvényhozásunkat jobban kiépítsük,

hogy a baleset- és betegségeileni biztosítás után az öregség és rokkantság kérdésével most már necsak az ipari munkásság, hanem a mezőgazdasági munkásság javára is foglalkozzunk. Az államnak kézbe kell venni a munkaközvetítést is, meg kell alkotni egy

szakszervezeti törvényt, amely tiszteletben tartja ezen szervezeteknek régi jogait és szabadságit, szociális kisiklásait politikai téren lehetetlenné teszi. A munkabéregysztető hivatalt, a munkabérbíráskodást is valóra kell váltani. Foglalkoznunk kell tehát a legközelebbi jövőben, lehetőleg már az őszi ülésszakon

a hitbizományi Intézmény reformjával.

Meg beli gondolniok azoknak, akik a kapitalista rend piramisának tetejére jutottak, hogy szociális feladatuk biztosítása elsősorban az ő érdekük és az a kormány, amely konzerválni akarja az ősi intézményekből azt, ami beválik, ezt a feladatot helyesen csak úgy tudja megoldani, ha ezen tevékenysége mellett nem zárkózik el a haladás elől.

— A társadalom összeforrásának szellemét kell megalkotni a közigazgatási reformban is. Be kell látnia mindenkinek, hogy a törvényhatósági, városi, községi képviselőtestületbe be kell engedni megtelő képviselettel azokat a néposztályokat is, amelyek az általános választójog keretében az állam ügyeinek vitelére is befolyást nyertek. Elodázhatatlanná vált a közigazgatási reform azért is, bogy mentesítsük lehetőleg a bürokratikus eljárásoknak koloncaitő), amelyek ólom»ullyai nehezednek az államra, közéletünkre. Az au tonóm adminisztráció reformja után behatóan kell tehát foglalkozni az állami adminisztráció reform) A vei 1«.

Az állam egyelőre nem tehet

nagyobb engedményeket az adózás terén,

mert az államháztartás egyensúlyát megbolygatná. De, igenis, magasak nézetem szerint, az autonóm közülietek közterhei és adói. Különösen a községi adóztatás terén van szükség kiegyenlítődésre.

Vannak községek, ahol a pótadó 400%-os.

Nem várható, hogy egy fejlődő, erősbödö országban a munkabérek visszafejlődjenek, ellenkezőleg, a köz jóléte függ attól, hogy legalább azon a nívón maradjanak, amely az alsóbb társadalmi osztályok megélhetését biztosítja.

— Szükség van

egypár világos szóra a külföld felé is,

hogy tudják meg, hogy az általános béka érdekében mire számíthatnak Magyarországon, de mi az, lamivei mindig szemben fogják találni a magyar közvéleményt és a magyar kormányt is.

— Nem irredenta az, ha mi a békereviziót követeljük 1

Hiszen két jogcímünk is van. Az egyik maga a trianoni béke- szerződés, a benne foglalt nép- szövetségi paktum 19. szakasza, a másik a kisérő levél..E kérdéssel foglalkozni tehát nem irredentizmus. Ennél tovább menő akciókat, kalandos vállalkozásokat és összeesküvéseket igenis lehetetlenné teszünk, de a magyar közönség szájára lakatot nem tehetünk.

— A béke a mai békeszerződések által nioosen véglegesen butotí'Va. Már pádig az kétségtelen, hogy a Dunasaedecce azon pontján, amelyen a magyarok állanak, aggodalomra ad okot az a helyzet, amelyben ma Közép- eurőpa van. —A normálisabb és békésebb atmoszféra megteremtéséhez, egy végleges békéhez nagyobb problémák megoldására van szükség.

A béke igazi veszélyei a hadseregek, a fegyverkezés. Ezért végleges békét általános lefegyverzés nélkül nem lehet csinálni.

— A legyőzött államok olyan garanciális szerződést, amely állandósítaná azokat a határokat, amelyeket magukra nézve igaz- sdgtalannak tartanak, nem fogadhatnak el.

— A mi esetünk nem Elzász- Lotharingia esete, a miénk Len- gytlorazág esete. Németország lemondhatott egy tartományról, de mi fajunk egyharmadáról örök időre önként le nem mondhatunk. Ezt igazságul elfogadni nem tudjuk és a magyar nemzet kapura szögezné azt az államférfiút, aki egy második Trianont aláírna. Ha ilyen locarnói szerződést, mint önérzetes nemzet, alá nem írhatunk, mert nem áll a béke érdekében, akkor még kevésbé mehetünk bele valamilyen gazdasági blokkba, vagy dunai konföderációba, mert ezek a lócáméinál messzebbmenő konstrukciók.

— Ezekre a határokra egy végleges békét fölépíteni nem lehet. Ezekre a határokra föl lehet építeni egy börtönt, amelyben mi vagyunk az örzöttek és a győzők az őrzök. De messze vagyunk még attól is, hogy megnyíljanak ennek a börtönnek ajtai. Nekünk nem békereviziőra van szükségünk. Neküuk más határokra van szükségünk. Ha ez békereviziő nélkül keresztülvihető, ki állja útját ennek Magyarországon?

Összeírják a hevesmegyei szellemi munkásokat. A m.kir. kereskedelemügyi miniszter egyik nagyfontos- ságu akciójával kapcsolatban Heves vármegye alispánja rendeletet adott ki, amely szerint március 3i.-ig a március 1. i állapotnak megfelelőig össze kell írni a törvényhatóság területén tartózkodó szellemi munkásokat.