Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-03 / 52. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 19ü8. március 3. Károlyi Mihály elkobzott parád-debröi hitbizományának gondnoka keresetet adott be a kincstár ellen Napok óta porfelhőkben úszik a város. Takarítják e végre az utcákat? — Rapcsák József v. műszaki tanácsos nyilatkozata Eger, március 2. Egy hét óta garmadával kap­ja szerkesztőségünk a kérő, vagy panaszos leveleket, melyek a legkülönbözőbb hangnemben egyetlen célt óhajtanak elérői: — az utak tisztántartésát. A nekikeseredett levélíróknak, kik nagyobb részben városunk tekintélyes polgárainak sorából kerültek ki, el kell ismernünk, igazuk van. Az egri utak ma kritikán aluliak. A derűit, szeles időjárás felszántotta a sarat. Az úttestet boritő vastag földréteg porrá változott s a legkisebb levegő-áramlás valóságos sze­métfelhőkbe burkolja a várost. Az utcákról mindenki menekül. Egy-egy kocsi vagy autó nyo­mán percekig sűrűén szitáló por hull a járókelők nyakába s üli meg a tüdőt. Itt szép sző, vízvezetékkel, csatornázással való takarózás mit sem használ. Hiszen a Széc­henyi utcán mióta rém do'goz- n»b, a vízvezeték árkainak el­készítése alatt feltúrt földréteg rég leüllepedett, s mégis milyen szenny, por van. Itt csak egy segít: — sürgős, gondos intéz­kedésre van szükség. Munkatársunk ez ügyben fel­kereste Ropcsák József műszaki tanácsost, aki többek között a következőket mondotta: — Hogy poros, piszkos a vá­ros, ez tagadhatatlan. De mit tegyünk ? A rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel lehe­tetlen jobban gondozni az utcá­kat. Öntözés nem sokat használ, mert ha a víz felszárad, még nagyobb a por; de cent is le­het vízzel punaláDítani, hiszen az úttestek a szeszélyes, gyak­ran igen hideg időjárás követ­keztében, — jégréteggel bur­kolva, — jfirhatatlanokké len­nének. A mérnöki hivatal rendelt azonban három tömlőt, melyek­kel a már lecsatcroázctt város­részek ute it a tűzcsapok segít­ségével mosni fogják, mihelyt az idő megengedi, eleinte csak a déli órákban, később egész napon át. Egyelőre csupán söp- remi lehet, amit ezentúl foko­zottabb mértékben végeztetünk. A szovjet átvette a volt cári tiszteket. Moszkvából jelentik: A katona­tanács rendeletet adott ki, amely szerint a szovjetunióban élő, volt cári katonatisztek valamennyien a vörös hadsereg tartalékéba sorozandők. E célból regisztrál­ni fogják ezeket a tiszteket. Az utóbbi időben a szovjet különö­sen tökéletesítette a tüzérséget és teljesen modern felszereléssel látta el azt. — Különös születésnapi ünnepség folyt le tegnap Prágában. Macüar cseh költő tegnap ünnepelte — tizenhatodik születésnapját. Ma- char valójában hatvannégy éves, tekintettel azonban arra, hogy szökőévben született, február 29-én, születésnapjátcmpán min­den negyedik évben ünnepli. A debrő-parédi hiibizomány birtokosai és a kincstár között per indult meg, amely végül is úgy végződött, hogy a bíróság ítéletben kimondta, hogy Károlyt Mihály gróf összes ingóságai és az ót megillető haszonélvezeti jog egyszersmindenkorra szőlő válságaként az általa birtokolt bitbizományi törzsvagyon tiszta értőkének 60 százaléka a magyar államot illeti meg. A per során megállapította a bíróság azt is, hogy milyen arányban terhelik a jogok és kötelezettségek a hitbizomány adósságaival és követeléseivel szemben a kincstárt, illetve a hitbizományi örökösöket. Oziráky József gróf, mint a parád-debröi hitbizomány gond­noka, mo*t keresetet adott be a királyi törvényszékhez. Ebben azt kérte: állapítsa meg a tör- . vényszék, hogy ha a meg jtendő ' Eger, március 2. Vasárnap délben a Kaszinó­ban bezárja széptikerü képki- állítását Vári Vojtovits Zoltán, a szépen indult fiatal festőmű­vész. A kiállítás az utóbbi na­pokban egyre nagyobb látoga­tottságnak örvend. Namcsaá a Eger, március 2. Az egerkörnyéki országutak rablóinak bűnperében tegnap valamennyi kihallgatott vádlott tagadta bűnrészestégét. A bűn- szövetkezet cigány tagjai nem akartak emlékezni semmire, egy­más után visszavonták a csen- dőrség előtt és a vizsgálóbíró előtt tett beismerő vallomásaikat és még olyan esetben is tagad­tak, amikor kézzelfogható bizo­nyítékokat és az orgazdák ter­helő vallomásait tárta eléjük a tárgyalást vezető PreUenhofter tanácselnök. A cigányok a legkülönbözőbb meséket találták ki a védeke­zésükre ; az egyik például azt mondotta, hogy ő csak véletle­nül került Bogács környékén abba a kősziklába vájt birka­akolba, ahol a csendőrök beke­rítették és elfogták a rablóbanda tagjait. Azt állította ez a Suha Péter nevű cigány, hogy ő egy muzsikus által megszöktetett fe­leségét kereste ezen a környé­ken. Répáshután ezek a rablő ci­gányok revolverrel támadták meg az éjjeli Őrt, a lakosság közül többen felismerték a tá­leszámolás alapján kiderülne, hogy a volt haszonélvezőt, Ká­rolyi Mihály grófot a hitbizo- mánnyal szemben valamely adós­ság terhelné, akkor a kincstár, mint Károlyi Mihály haszonél­vezetének jogutódja, ennek a megtérítendő összegnek 40 szá zalékát megfizetni volna köteles. Minthogy a kérdéses leszámo­lás még nem történt meg, a hit- bizományi gondnok ebből a tisztéből folyó kötelességének tartja — mondotta Cziráky Jó­zsef gróf a keresetében — hogy a hitbizomány esetleges igényei nek az érvényesítését kellő idő­ben biztosítsa. Ebben az érdekes ügyben ma tartott perfelvételli tárgyalást a budapesti kir. törvényszéken M*rczelly Béla dr. törvényszéki tanácselnök és a tárgyalás ér­demleges lefolytatását április hónapra halasztotta. müvészetszerető megy közönség, hanem az egri iskolák ifjúsága is nagy érdeklődéssel keresi fel Vári Vojtovits hangulatos képeit. A festőművész ezúton kéri a képek vásárlóit, hogy a megvett képeket vasárnap délig szállít­sák el a Kaszinó díszterméből. niBdőkat, de a vádlottak ezt is állhatatosan tagadták. Az orgazdák. Az orgazdák közül Kormos Ferenci?,é, született Juhász Róza egri, Verőszala utcai lakos az elnöknek arra a kérdésére, hogy hány éves, azt mondotta : nem tudja, mikor született, majd hoz­zátette, hogy 1884-ben, Egy má sík orgazda, Tamás András, egri Veröszala utcai korcimáros, akit osufolódó néven csak Szőrös Andrásnak hívnak, a személyi adatainak felsorolásánál beje­lentette, hogy 1871-ben született, 17 gyermeke volt, kétszer is ka tonáskodott; előbb a 6-oi hu­szároknál, azután a 10-es hon­védeknél a harctéren. Ismertető jele: a nagy bajusz, (talán neki van a legnagyobb bajusza Egerben,) a bal fülére nagyot hall és rágalmazás, va­lamint megvesztegetés vétsége miatt már büntetve volt. A rablásra vonatkozó kihall­gatások során Prettenboffer el­nök felháborodva jelentette ki: •ilyen esetünk még nem volt'! Volt már olyan bűnügy, hogy felhasitották késsel a ponyvát és úgy lopták ki szárukat a vásá­rozóktól. de, hogy a tolvajok felmásztak a szekerekre és fej­székkel nyitották fel az áruiott ládáit, ilyen eset még nem tör­tént.» Mikor Suha Gyula cigány szin­tén tagadta, hogy bármi köze is van a rablóbandához, az el­nök felmutatta a bűnjelcsizmát, amelyet lábáról húztak le a csendőrök, m<után felismerték benne az egyik károsult egri csizmadia ellopott áruját. A ci­gány még ekkor is tagadott: — Kezeit csókolom tekintetes törvínysík, nagyon fázstam, a csendőr urak megsajnáltak és rám adták azs orgazsdánál talált csizsmát. Hát persze, hogy ké­sőbb hhúzsták a lábamról. De ín nem loptam kezeit csókolom. A rajta talált lopott kabátról is azt mondta a cigány, bogy a csendőrök adták rá,mert fázott. A törvényszék kihallgatta az öaszes vádlottakat. Pénteken délre befejeződött a károsulták kihallgatása is. Prettenhoffer elnök befejezettnek jelentette ki a bizonyítási eljárást. Pénteken délután 4 órakor került sor a párbeszédekre. Egy­negyed ötkor kezdte meg Enc>y Kálmán kir. ügyész a vádbeszé­det. Tagosítás Füzesabonyban. A nagy lendülettel fejlődő Füzesabony községben megkez­dődött a tagosítás! eljárás. Fü­zesabonyban legutoljára 1850.- ben, b 48 as események után volt tagosítás. Az akkori mezőgaz­dasági felfogás szerint minden birtokos tizenegy helyen kapott földet. Azóta több irányban szab­dalta keresztül a község határát a vasút, de az öröklés után meg­történt osztozkodások is egátzen apró csíkokra osztották szét a földeket. Egy egy hold területet 1850. óta legalább 18 darabra ha­sítottak szét. Ilyen körülmények között valósággal áldás a község gazdáira, hogy hallgattak Mag- nin Alfréd kitűnő főjegyzőjükre s a vezetése alatt álló, megértő elöljáróságra és kérelmezték a tagosíiáseirendelését. A tagoiíiás nagy költségbe kerül, de a gaz­dákat nem terheli, mert a nagy költség a tagosítás után megté­rül annak a területlöbbletnek egy évi költségéből, amely a sok barázda és mesgye meg­szűnésével áll elő. A tagosítás után tehát mindenkinek több lesz a termőföldje, mint eddig volt. ttSBBaBBSHStmaSKiaBGHSaBBBMMS m Rádióhírmondó a repülőgépről. Néhány nappal ezelőtt Ameri­kából azt a hírt vettük, hogy ott egy társaság alakult, melynek célja szórakoztató és tanító elő­adásokat a repülőgépről tartani. Ezen hírhez a német és általá­ban az európai rádiőbirmoodő érdekében meg kell jegyeznünk, hogy ez alkalommal a prioritás nem bz amerikaiaké, hanem a németeké. Ugyanis mindenki emlékezni fog talán még arra, hogy 1926- ban Berlinben egy hárommotoros Junkern-repülőgépröl egy Tele­Yasárnap délben zárul Vári-Vojtovits Zoltán festőművész egri képkiállítása Az Eger-környóki országutak rablóinak bünpere A cigányok mindent tagadnak. — Érdekes személyi adatok. — Encsy Kálmán kir. ügyész megkezdte vadbeszédét.

Next

/
Thumbnails
Contents