Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-03-02 / 51. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 8ra9gKN9M Az Egér-környéki országutak rablóinak tömegbűnpere a törvényszék előtt Legalább két napig tart a 12 vádlott és 38 tanú kihallgatása. — A vádirat megdöbbentő részletei. — A cigányok és orgazdák egg megszervezett tolvajszövetkezethez tartoztak. Eger, március 1. Az egri kir. törvényszék Pret- tenhoffer Ödön kir. tör vény széki tsnác«elnők elnöklete alatt ma reggel 9 órakor kezdte tárgyalni az egri országutak rablábandá- « jának monstre bűnügyét. A vádlottak. A felolvasott vádirat szerint Rács Sándor 22 éves egri lakó«, rendes foglalkozással nem bíró fúrőcsináló cigány, Suha Gjula 20 éve« egri Iákor, rendes fogMsozáss>al nem biró üstfoltoző cglny, Suha P<*ter 35 éve# «ármunkái cigány, Pu ssomai Bertalan 47 éve« bogá­csi fúrőc»inálő cigány és Székely József 44 éves bogácsi vályog- vető oigány több esetben a rab lés bűntettét követték el. — 1927. november 17.-én az Eger és Egerbakta közötti országúton hajnalban a pátervásárai orszá­gos vásárra szekéren haladó Taray József egri kalaposmes- tértéi a szökésben levő Rács György, Rács Miklós, Farkas Lajos és Farkas Rézműves Béla cigányokkal együtt, mintegy tol- vajszövetságnek a tagjai, 148 darab, összesen 1152 péngő ér­tékű kalapot raboltak el. Ugyan­ekkor Csépány Jenő egri csiz­madiától, aai szintén kocsin ha­ladt a pétervásárai országos vá­sárra, 6 pár csizmát, Szentgyör- gyi Lajostól pedig 2 pár csiz­mát raboltak el, Bíró litvántól 1 pár, Debrei Istvántól 1 pár csizmát loptak el. Rácz Sándor, Suha Gyula, Puzsomai Bertalan és Székely József ezenkívül 15 lopás, illetve rablás bűntettét követték el. Rácz Sándor, Suha Gyula, Pu- zsomai Bertalan és Székely Jó­zsef, a szökésben levő Rácz György, Rácz Miklós, Farkas L jós és Farka# Rézműves Béla cigányokkal együtt közösen, mint egy tolvajszövetségnek a tagjai, Felsötárkány községben 1927. október 25 re virradó éjjel Preszler Dezső üzletét fel­törték és 30 pengő kéezpént, va­lamint 324 pengő értékű árut elraboltak. Az Eger és Füzesabony közötti országúton 1927. október 2-án az erdőtelki vásárra szekéren haladó Mészá­ros Istvánnétól 8 pár csizmát raboltak el. Ugyanekkor Sinko- vits Kálmánnéiól 7 pár ciizmát, Links Lászlótól 3 pár csizmát az Eger és Kistátya közötti or­szágúton 1927. október 23-án a hevesi or­szágos vásárra igyekvő Leibin- ger Mihály egri lakos birtoká­ból 10 pár bakancsot loplak el. Felnémet községben 1927. augusztus 31-re virradó éjszakán Klein Mihály vegyes- kereskedőnek ablakát sárral be­kenték, így zajtalanul benyom täk és így a boltba betörve 40 pangd készpénzt és 70 darab női fejkendős elraboltak. Az Eger és Füzesabony közötti or­szágúton 1927. október 2-án a kömlöi vá­sárra szekéren utazó Szentgyör- gyi Lajos egri csizmadia mes­tertől 3 pár csizmát, Sajóéi Jó­zseftől 1 ponyvát loptak el. Ugyancsak az eger—füzesabo­nyi országúton 1927. október 15-én Deutsch Károly egri ka- lepostól 20 darab bőreepkát vit­tek el és a múlt év októberében a borsodmegyei HejScsaba és Mezőkeresztes közötti ország­úton Seelenfreund Ábel hejöcsnbai kereskedőtől 402 pengő értékű szövetet loptak el. 1927. október—novemberében Eger és Füzesahony közölt Tóth András egri lakostól 7 tőlikebá- tot, 30 mellényt é«t 14 kickabá- tot, Eger és Egerbakta között Somlyai Ferenciéi 1 teknőt, és ugynaitt Jakab Rudolfné egri lakóitól 1 rostát, Bogács köz­ségben pedig Síké Mariától egy sárgaréz zsebórát és 1 arany pe­csétgyűrűt loptak el. Az orgazdák. Ugyancsak a vádirat szerint Siket János és neje bogácsi sza­tócsok a lopott holmikból 2 téli kabátot, 8 kis kabátot, 12 mel­lényt, 10 bakancsot, 12 ciizmát, 12 bőrsapkát, 26 m. szövetet, 138 kalapot, 8 eportsapkát és sok női kendőt megvásároltak, jóllehet tudták, hogy a cigányok lopás, illetva rablás következté­ben jutottak azokhoz. Zilahy fehér szarvas c. szín­művének két főhőse. Trianon két nemzedékének két képvise­lője. Mindkettő alői kivették az ősi főidet, mindkettőt földönfu­tóvá tette az uj »hontzerzők« magyarfalása. Mint annyi más kiüldözött, ők is a csonka ha­zában akarnak, kényszerülnek berendezkedni. Céljuk tehát eső- nos, azonban épen a kivitelben rejlik az a különbség, amely olyan finom lélab analízisre ad ad tápot a jeles szerzőnek. Karakán, az apa, huszárezre­det volt, a régi Magyarország nagyságának boldog osztályosa. Vitéz katona, jő bajtár«, csupa ■ziv, csupa idealizmus. Katonai légkörben élt. Mi sem természe­tesebb tehát mint az, hogy épan azt az osztályt sújtotta legjob­ban Trianon átka. Más megél­hetési forrás után kell kutatniok, fel kell haasnálniok a kínálkozó konjunktúrát. És következteté­sük helyes is, de hiányzik az a praktikus érzék, amely a bol­dogulás lehetőségének kiszeme­lésében mindennél fontosabb. A hirtelen meggazdagodás dé­libábját kergetik olyan utón, A cigányok összesen 1069 pengőt kaptak Siketéktöl. Részben Siketéktől, részben a gyanuiitott cigányoktól még Lusztig Jánosná és Gyurcsán Sándornő cserépváraljái, vala­mint Kormos F.rencné és Ta­más András egri, veröszalai la­kotok vásároltak; ellenük is orgazdaság miatt emelt vádat az egri kir. ügyészség. A bíróság ezután fölvette a tömeg-bűopar tizenkét vádlott­jának személyi adatait. Itt ki­tűnt, hogy a tolvaj szövetkezet cigánytagjai a legkülönbözőbb álneveken szerepeltek eddig az országban. Egy-egy cigánynak 15 álneve is van, az eredeti nevüket talán maguk sem tudják már. Minden vidé­ken más-más nevet használnak. Csak a bűnügyi nyilvántartó is­meri fel azonosságukat az ujj­lenyomatok és a személyiéiről! alapján. Aki már eddig is 13 és fél évet ült. Puzsonai Bertalan vádlott ci­gányvajda 45 éves és eddig a miskolci törvényszék 2 évi Úgy* házra, azutan 6 havi börtönre, majd 8 havi börtönre ítélte el; az egri törvényszék pedig 5 évi fegyházra, majd ismét 4 évi fegyházra, azután pedig 1 évi börtönre ítélte el jogerősen. Le is ülte minden büntetését. A személyi adatok felvétele után már olyan kellemetlen szag volt a tárgyalóteremben, hogy Prettenhoffer elnök a terem szel­lőztetése végett, öt pare szünetet rendelt el. mely 8z anyagi romlásba vezet és legérzékenyebb részüket, be­csületüket, jóhirüket támadja meg. Gyárat alapít, de a megren­delések elfogadásiéval érzelmi ahpokra helyezkedik, a modern technikának gáncsot vet, az üd­vös reformok elől szűkkeblűén elzárkózik, de amikor egy világ- csaló férfibe ctületére való hivat­kozással nagy összegű váltó alá­írására kéri, gondolkozás nélkül megpecsételi saját romlását. Szo­rosan az ő köréhez tartoznak barátai, akik exisztenciájukat a balöberre, illetve a citromos kol­bász gyártására alapítják. Hazafias felbuzdulásuk hevé­ben megslapíiják a »Fehér­szarvas« bonmentő egyesületet és amilyen megindító ez a szent felláogolás, olyan illuzőrius. Karakánt, a fiút, Szibéria nevelte a munkára, a munkás­öntudatra. Számol az adottsá­gokkal. Tisztában van azzal, hogy a nagy értékek, amelyeket a világégés és Trianon elpusz­títottak, csupán reális termelés­sel pótolhatók. A gyalupadot tekinti élete szent céljának és 1988 március 2. issuíia» családi boldogsága alapjának. Vezérelve, bogy a politika mel­lőzésével dolgozzon a nemzet. Ennek a modern magyarnak a lelke szél hozzánk, ennek a vére lüktet Ztlehy »Fehér Bzarvas«-ában. Nem véletlen, ha a kereske­delmi iskola ifjúsága ennek a darabnak az előadására vállal­kozott. A vezető tanár gyakor­lati érzékére vet fényt ez a vá­lasztás. Helyes úton halsd, ami­kor dokumentálni akarja azt a tényt, hogy a szakiskola, mint olyan, nemcsak magában a tes­tületben köteles az élet prakti­kumát művelői, hanem — sze­rénytelenségnek ne lássék — a magyar társadalmat is ilyen élet- felfogás szolgálatába kell álí- tania. Amint a méhecske nemcsak a virág pompás illatát élvezi, ha­nem mézet é* viaszt gyűjt, úgy a szakiskola arra van hívatva, hogy az ideálok lelki virágai mellé az élnimdás, az érvénye­sülés feltételeit is biztosítsa. Eger, 1928. március 1. Dr. Scheffier Mihály. Tovább tart a katolikus üldözés Mexikóban. Newyork, március 1. Mexikói jelentések szerint Gu- ad Dalayarab>n vatárnap száz­nyolc katolikus hívőt tartóztat­tak le, mert résztvettek egy ti­tokban tartott katolikus iiten- tiszteleten. A letartóztatottak kö­zött három lelkész is van, aki­ket tegnap Mexikó Citybe szál­lítottak. A parasztság kiéhezteti az orosz szovjetet. Moszkvából jelentik : A szov- jetkormány éles rendszabályo­kat léptetett életbe a parasztok elleD, de ezeknek aligha lesz fo­ganatja és így az orosz városok tavaiz végére élelmezési válság­nak néznek elébe. A szovjet- kormányban már is nagy ellen­tétek mutatkoznak, amelyekből politikai bonyodalmak is szár­mazhatnak. A japáni hullakereskedelem. A japán egyetemek orvosi fa­kultásain évente 250 órát fordí­tanak a bonctani kutatásokra. Minthogy a főiskolai hallgatóság rendelkezésére aránylag kevés számú hullát bocsátanak, a ja­pán egyetemek felhívást intéz­tek a szegényebb néposztályhoz, hogy halottjaikat az elfőldelás vagy elégetés helyett bocsássák a tudomány szolgálatára. Minden egyes hulláért harminc do lárnyi összeget hajlandók kifizetni. Az egyetemek e rendelete alig egy hét alatt már egy újabb megélhetési ágat termelt ki, — a hullaügynököket, akik a gyá­szoló családtól megszerzett hul­lák utáni díjazásban részesül­nek. — A margburgi vasúti portás öngyilkos lett, hogy mint szel­lem vehessen részt a spiritiszta szeánszokon. A szerencsétlen embert hét kiskorú gyermeke gyászolja. A két Karakán

Next

/
Thumbnails
Contents