Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-23 / 44. szám
Aba 16 FILLÉR Előfizetési díj postal szállítással: egg hónépra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj* szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Föszsrkeszíö: Br. URBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évi. 44. szám + Csütörtök # Eger, 1928. február 23. Az egri kir. törvényszék felmentette Timon Béla műszaki tanácsost, aki egy beadványában az írta Hajduska Rezső vezérigazgatóról, hogy „csalt, lopott és hűtlenül kezelt“. Rz egri szeszfőző és ggiimölcsértékesitő szövetkezet részvénytársasággá alakulásának érdekes epilógusa a bíróság előtt. Román-magyar közeledés híre. Valahányszor a román belpolitikai éleiben négy nehézségek és bonyodalmak vetítik előra árnyékukat, nyomban híre kel annak i», hogy a kormányzat megegyezőit keres a magyar kisebbségekkel. Ezerszámra halljuk a panaszokat, melyek az Oltani magyarság céltudatos és rendszeres letöréséről ezőlanak, mindazonáltal, ha rossz szelek fújnak Romániában, az intéző körök rögtön megemlékeznek erről, hogy a békeszerződésben sok jog van kikötve a kisebbségeknek s nyomban ígérgetik is, hogy ezeket érvényesíteni engedik. A nóta vége aztán rendesen az, hogy a bizakodó magyarságot cíUDyául becsapják. Most megint bajok vannak az Alvégen. A román belpolitikai viszonyok annyira kuszáliak és zavarosak,hogy voltaképen senki se tud eligazodni rajtuk s még kevóebbé lehet kiszámítani a közel jövő eseményeit. Gazdasági, pénzügyi krízisről beszélnek, kitört a régi ellentét a regátbeli és az erdélyi románság közölt is s az eddigiek alapján mi sem természetesebb, bogy megint szárnyrakél az a hír, hogy jelentékeny közeledés történt a román kormányzat és a magyar kisebbség vezetői között. A román és a magyar erköicii felfogás között őriási ür tátong. Az erdélyi magyar politikusok komolyan veszik mindazokat a megállapodásokat, melyeket a románokkal kötnek s nemcsak vállalják, de teljesítik is kötelezettségeiket. Míg ezzel szemben a románok bekasszálják a megállapodások előnyeit, ellenben a politikai szerződések teljesítése alőlalegszemérmetlenebb mődon elzárkóznak. Erdélyi magyar politikusainknak egész új politikai iskolán kellett keresztülmenniök, míg végre a tények tapasztalatai alapján rá kellett jőnniök, hogy balkáni emberekkel balkáni mődon kell eljárniok, mert különben előrelátható, hogy a versenyben alulmaradnak. Úgy hisszük, hogy már eléggé tájékozódva vannak a román politika mesterfogásai tekintetében s így, ha csakugyan létrejönne a hiresztelt megegyezés, hisszük és reméljük, hogy abbéi végre a magyarságnak is lesz némi haszna. Különösen ha tekintetbe vessszük, hogy a Rothermere- akció révén most már az eurő- pai nyilvánosság is be-betekint a román számadásokba s ilyen kontroll mellett mégis csak rá kell térniök az európai morál álláspontjára. Eger, február 22. Az egri kir. törvényszék büntető fellebbviteli tanácsa Gálbory Józsefnek, a kir. törvényszék elnökének elnöklete alatt ma délelőtt tárgyalta azt az érdekes rágalmazóéi pert, amelyet Hajduska Rezső, a Nemzetközi Borkereskedelmi R. T. igazgatója indított Timon Béla egri főkáp talani műszaki tanácsos ellen. Timon Béla műszaki tanácsos az egri szeszfőző és gyümölcs- értékesítő szövetkezetnek részvénytársasággá történt átalakű- lása után, mint a szövetkezet egyik alapítója, beadványt intézett a kir. ügyészséghez, hogy a szeszfőzde ügymenetét és ügykezelését vizsgálják meg és hiba esetén az eljárást iaditsák meg Hajduska Rezső gyöngyösi lakos vezérigazgató ős társai ellen. Későbbi beadványaiban limon Béla olyan állításokat is tett, hogy «Hajduska vezérigazgató a szövetkezet egy milliárd koronáját a saját zsebébe csúsztatta ...» •Hajduska az alapítók által befizetett összege! elsikkasztotta ...» «A szövetkezet vagyonának 90 százalékát Hajduska elsikkasztotta.» •Hajduska csalt . . . Hajduska hűtlenül kezelt . . » A kir. ügyészség és a főügyészség nem találtak bűncselekményt Hajduska eljárásában és megszüntették az eljá rást. Erre Hajduska rágalmazásért feljelentette Timon Bélát, akit az egri kir. járásbíróság rágalmazás vétsége miatt 112 pengő pénzbüntetésre ítélt. Felsbbezés folytán a kir. törvényszék felebbviteli büntetőtanácsa elé került az ügy. Az elsőfokú bírói ítélet és a periratok ismertetése után Gálbory elnök ezt kérdezte a 76 éves Timon Béla vádlottéi: — Mi szüksége volt a vádlott úrnak arra, hogy a részvénytársaság vezetőségét sikkasztással, csalással és hűtlen kezeléssel vádolja ? Vádlott: Magát az átalakulást én is megszavaztam, mert nem tudtam még akkor, hogy az lesz annak a következménye, hogy el fogjuk veszíteni az általunk befizetett összegeket. Elnök: Miután a vádlott űr nem j< gász ember, a bírósághoz fordult és bíróság megállapította, hogy itt nem történt büntetendő cselekmény, mi szükség volt arra, hogy Llebbezégében és panaszában ráduplázzon előző állításaira és újból megismételje azokat ? Vádlott: A közgyűlési határozat, amely kimondotta a szövetkezei átalakulását, csalás útján jött létre. Hajduska ugyanis áprilisban résztvett egy a kormánykörök által rendezett bizalmas ankéten és előre tudta, hogy miiyen rendelet fog megjelenni a szövetkezetek és részvénytársaságok ügyébaD. Elnök: Önnek mégsem volt arra szüksége, hogy minden esetben szemébe vágja Hajduská- nak: »Te csaltál! Te sikkasztottál, loptál, kifosztottál a vagyonúnkból ! Vádlott: Ez a tényállás,kérem. Elnök: Nem az a tényállás, mert önök a kereskedelmi törvények szerint megtámadhatták volna a határozatot. Vádlott: A bíróság félre volt vezetve a főügyészségnek azzal a véleményével, hogy itt nincs büntetendő cselekmény. Éli nem követtem el. bűnt, mert igazat mondtam. Elnök: De értse meg: nem büntetendő cselekmény utján ment át a szövetkezet a részvénytársaságba. A védő beszéd. Dr. Kalo Miklós ügyvéd, vé- döbeszédében az első bíróság ítéletének megváltoztatásával felmentést kér. Előadja, hogy Hajduska egy bizalmas ankéten tudomást szerzett arról, hogy milyen rendelet jelenik meg a sző vétkezőtekről és részvénytársaságokról. És Hajduska ezután csinálta meg a tranzakciót. Ez az eljárás bírálható volt. — Nem lehet azon csodálkozni, ha azok, akik vagyonukból kiforgatva látják magukat, jogvédelemért a bírósághoz2 fordulnak. Timon Béla műszaki tanácsos nem kellő tényalap nélkül és nem valótlant állított Hajduskáről, tehát, tehát felmentést kér. A tények, ame’yeket Hajdú«- káők végrehajtottak, olyan hatást kellettek az érdekeitekben, ami érthetővé teszi elkeseredésüket. Timon Bála a feljelentés után benyújtott periratokban használta az inkriminált kifejezéseket. Tárgyalás alatt, perira- tokban nem lehet elkövetni a rágalmazás vétségét 8z ügyre vonatkozó állítások által. Végeredményben az történt, hogy az alapítók anyagilag nagy kárt szenvedtek, amikor Hajduska a vele közölt bizalmas értesítés birtokában inszcsnálta a tranzakciót. A vádbeszéd. Dr. Alföldi Béla ügyvéd, Hajduska főmagáuvádlő jogi képviselője mondotta el ezután vádbeszédét: N^m tudom,honnan veszi a vádlott azt, hogy Hajduska áprilisban, amuor megalakította a részvénytársaságot, előre tudta, milyen rendeletet ad ki decemberben a pénzügy- miniszter. — Igaz, hogy a részvényesek adják ösBze egy részvénytársaság vagyonát és nekik mégis a legkevesebb joguk van, de ez a hiba nem az igazgatókban, hanem a részvénytársasági törvényünk hiányotságában rejlik. — Timon BUa űr feljelenthette volna Hajduska vezérigazgatót tárgyilagos hangon is. De egyenesen hűtlen kezeléssel vádolta és nem igazat beadványaiban, amikor ezeket állította: »Hajduska egy milliárdot saját zsebébe csúsztatott.. .« • Az alapítók által befizetett összeget elsikkasztotta.. .< »Az elsikkasztott összeg 90 százalékát Hajduska vágta zsebre. ..« — Kellő ténybeli alap nélkül vádolt a vádlott. Gondatlanság is terheli. A kapott felvilágosítások után is azt írta, hogy a kir. főügyész is bűnpaiástolő, mert olyan szakvéleményt adott a kir. ítélőtáblának, amelynek alapján megszüntették az eljá-
