Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-02-22 / 43. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ ■inni .... mmmm S zerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ÜK BÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XI V. évf. 43. szám Szerda ígér, 1928. február 22. „Eljött az idő az adórendszer leépítésére“^ — mondotta Haller István az iparosok és kereskedők miskolci nagygyűlésén »Az adófeleslegek eggrészét vissza kell juttatni az adózó társadalomhoz, az ipari záloglevelekből a magáncégeket is részesíteni kell.« A kisipari hitelek szétosztását decentralizálni kell. Engedtessék meg nekem is igen tisztelt szerkesztő úr, hogy a fenti cím alatt a f. hő 16.-Í számukban megjelent vezércikkre néhány igénytelen megjegyzésemet megtegyem. — Éhez bátorságot onnan meri­tek, mert mint évtizedek óta a kereskedelmi pályán működő ember, legalább a kereskedelmi viszonyainkat némiképen meg* ismertem, — de meg azért is, mert örömmel látom, hogy lap­juk az úgynevezett »oeonaciona- lista kulturfölény« örökös em­legetése helyett — amint ezt a divatot más keresztény iráDyű lapoknál tapasztaljuk, — a gya­korlati gazdaság kérdéseivel is intenzivebben kezd foglalkozni. — Már pedig ugy-e szerkesztő úr, nem csak a kultuszminisz- teri nyilatkozatok «nem tűrnek megalkuvást a kultúrpolitikai kérdésekben«, — hanem a gaz­dasági élet törvényei sem? Épen ez az elv kényszerít arra, hogy az említett vezércikk­nek néhány megállapítását tár­gyilagos kritika alá vegyem. A cikkírő úr szerint a külkereske­delmünk hátrányos fejlődése annak köszönhető, hogy a «ma­gyar kereskedő, — néhány lel­kiismeretlen s kapzsi exportő­rünk machinációi folytán — el­veszítette hitelét a külföldön. Ez a beállítás túlzott, még ak­kor is, ha azt a berlini keres­kedelmi kamara — gyaníthatő- lag célzatosan — állapította meg. Igaz, hogy sajnos, a mi körünk­ben is vannak számosán, akik a nagyobb nyereség kedvéért a szolid üzleti erkölcsöktől eltér­nek, de ezekről általánosítani nem lehet. Az is kétségtelen, hogy az ilyen eljárás megnehe­zíti az új kereskedelmi kapcso­latok felvételét s így a hazának is nagy kárt okoz. A kérdés súlypontja mégis ott van, hogy a kereskedelmi életben a gazda­sági élet megalkuvást nem tűrő törvényei érvényesülnek, tehát ha a külföld más nemzetektől olcsóbban vehet mint tőlünk: minden szimpátiája dacára sem fog tőlünk vásárolni,— ha pedig tőlünk vehet olcsóbban, az első becsapódás felett mérgelődni fog, de azonnal keres más, megbíz­ható magyar kereskedőt, de Miskolc, február 21. (Az Egri Népújság tudósítójától). Hétfőn délelölt zajlott le a miskolci kereskedelmi és ipar­kamara kerületi kereskedelmi és ipariszabadképviseleteinek nagy­gyűlése a kamara nagytermé­ben. A kerületi nagygyűlésen számos képviselő, felsőházi tag, Hodobay Sándor dr. Miskolc polgármestere, Hedry Lörirc dr. Heves megye főispánja, Okoli- csányi Imre, Szentimrey Pál és Bónis Aladár alispánok és az OMKE. kiküldöttei is megjelen­tek, de a kerület érdekképvise­leteinek nagyrésze is képvisel­tette magát vagy pedig távirati­lag jelentette be csatlakozását a nagygyűlés határozataihoz. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg a nagygyűlést Neumann Adolf elnök. Majd áttértek a tárgysorozatra tűzött kérdések tárgyalására. A kereskedelmi hitel. A kis- és közőpkereskedelmi hitel kérdését Ferenczi Károly ismertette, majd a következő ha­tározati javaslatot terjesztette elő: A nagygyűlés felkéri a miskolci kereskedelmi és iparkamarát, hogy a kormányhatóságilag többször beígért kis- és középkereskedelmi hitel állami megszervezése és meg­valósítása érdekében megfelelő kormányzati intézkedések tétesse­nek. A kisipari hitel. A kisipari hitel ügyét Gáspár Lajos (Miskolc) adta elő. Indít ványára elhatározta a nagygyű­lés, hogy a kamara utján kérni fogja a kormány*, hogy gondos­kodjék a kisipari hitelnek foko zott mértékben és decentralizált módon, kamarakerületenkint megállapítandó kontingensnek utján való megoldásáról. mégis nálunk fog vásárolni, mert ezt követeli az üzleti érdeke. Olcíőbb termelést, céltudatos, pártatlan és igazán megalkuvást nem tűrő kereskedelmi és vám­politikát követel a magyar köz­gazdaság, ezeket kell minden erőfeszítéssel a kormánynak meg­valósítania, ezek irányába kel­A szövetkezetek kérdése. A szövetkezetek állami támo­gatásának tultengése kérdésében Berzy Sándor adta elő a keres­kedelem kívánságait. Határozati javaslatában a támogatás meg­szüntetését kérte. A kérdéshez Polacsek Jenő (Eger) és Gáspár István szólaltak hozzá. A munkásbiztositási panaszok. A munkásbiztositási panaszok ügyével Kovács Lajos ipartestü­leti titkár foglalkozott és a kö­vetkező határozati javaslatot ter­jesztette elő: Mondja ki az érdekeltségközi értekezlet, hogy felkéri a miskolci kereskedelmi és iparkamarát, Írjon fel a kormányhoz az 1927. évi XXI. törvénycikk módosítása ér­dekében. A módosítás vonatkozzék mindenekelőtt az állami hozzájá­rulás olyan arányú felemelésére, amilyen arányban az állam ezt az intézményt a népbetegségekkel szembeni küzdelemben, nemkülön­ben saját alkalmazottainak a ke­zelése terén igénybe veszi. Vonat­kozzék a módosítás a járulékkulcs maximumának leszállítására, amely részint az állami hozzájárulás fel­emelése, részint az adminisztráció­nak szociálisabb szellemtől átha­tott kiépítése alapján kétségtelenül lehetséges. Vonatkozzék a törvény módosítása a valóságos önkormány­zat kiépítésére. Az adópanaszok. A forgalmi adó és fényüzési adőpanaszok ügyével foglalko­zód ezután a nagygyűlés és a következőket határozta el: Ezután általános érdeklődés közepette Haller István, Eger ! város országgyűlési képviselője szólalt fal. lene a magyar közvélemény ér­deklődésének fordulnia. Ezek kö­rül kellene a parlamenti harcok­nak, a küldöttiégjárásoknak és nyilatkozatoknak forogniok, mert egy kolduiországból nem lehet kultűrnemzetet faragni. Egy kereskedő. A miskolci kamara területén mű­ködő kereskedelmi és ipari érdek- képviseletek azt az egyhangú kérést terjesztik a miskolci kamara elé, hogy hozza haladéktalanul a pénz­ügyi kormányzat tudomására a mai nagygyűlésnek azt a kérelmét, hogy a forgalmi adó mai rendszere által lehetségessé vált s az azáltal oko­zott konkrét és jogos sérelmeket és panaszokat a pénzügyi kormány­zat haladéktalanul orvosolja s a jelenlegi forgalmi adórendszer meg­változtatásával és a fázisrendszer bevezetésével mentesítse a keres­kedelmet és a feldolgozó ipart a sérelmek, adminisztrációs terhek és zaklatások alól. Az egye« határozati javaslat­hoz többen szóltak hozzá, de nagyobb éa jelentősebb felszóla­lások csak a tárgysorozat letár­gyalta után hangzottak el. Bodroghy József, az OMKE titkára, azt vitatta, hogy fentart- hatő-e a mai adórendszer, amely a tisztességei adőzőka's is üldözi és a külföldi adózókat előnyben részesíti ? Kijelentette, hogy a 316 000 forgalmi adókötelest lehetetlen ellenőrizni, de ha a fázisrendszert bevezetnék, csat] 30.000 adóalanyt kellene ellen­őrizni, ami már könnyebb is volna. Olyan súlyos a helyzet, hogy a rendszerváltozásnak napok alatt, vagy hetek alatt kell be­következnie, mert több hónapos, esetleg egy éves várakozásra nincs idő. Mayer József a vendéglőipar adősérelmeit tette szóvá. — A pénzügyminiszter pénzt | kér a társadalomtól — mondotta többek között, — a társadalom is pénzt kér a pénzügyminisz­tertől, aki legutóbb azt mondotta egyik beszédében, hogy «kell feleslegnek lenni, hogy a haladó idők követelményeit ki lehessen elégíteni.« Rendben van, meg­nyugszunk abban, hogy kell lenni feleslegnek ilyen célra, de azt ossza meg, a felesleg egy részét bocsássa vissza az adó­zókhoz. Meg fogja látni, ezzel nem fog veszíteni, mert az adó­köteleseket meg fogja erősíteni. Haller István beszéde

Next

/
Thumbnails
Contents