Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-22 / 43. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ ■inni .... mmmm S zerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ÜK BÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XI V. évf. 43. szám Szerda ígér, 1928. február 22. „Eljött az idő az adórendszer leépítésére“^ — mondotta Haller István az iparosok és kereskedők miskolci nagygyűlésén »Az adófeleslegek eggrészét vissza kell juttatni az adózó társadalomhoz, az ipari záloglevelekből a magáncégeket is részesíteni kell.« A kisipari hitelek szétosztását decentralizálni kell. Engedtessék meg nekem is igen tisztelt szerkesztő úr, hogy a fenti cím alatt a f. hő 16.-Í számukban megjelent vezércikkre néhány igénytelen megjegyzésemet megtegyem. — Éhez bátorságot onnan meritek, mert mint évtizedek óta a kereskedelmi pályán működő ember, legalább a kereskedelmi viszonyainkat némiképen meg* ismertem, — de meg azért is, mert örömmel látom, hogy lapjuk az úgynevezett »oeonaciona- lista kulturfölény« örökös emlegetése helyett — amint ezt a divatot más keresztény iráDyű lapoknál tapasztaljuk, — a gyakorlati gazdaság kérdéseivel is intenzivebben kezd foglalkozni. — Már pedig ugy-e szerkesztő úr, nem csak a kultuszminisz- teri nyilatkozatok «nem tűrnek megalkuvást a kultúrpolitikai kérdésekben«, — hanem a gazdasági élet törvényei sem? Épen ez az elv kényszerít arra, hogy az említett vezércikknek néhány megállapítását tárgyilagos kritika alá vegyem. A cikkírő úr szerint a külkereskedelmünk hátrányos fejlődése annak köszönhető, hogy a «magyar kereskedő, — néhány lelkiismeretlen s kapzsi exportőrünk machinációi folytán — elveszítette hitelét a külföldön. Ez a beállítás túlzott, még akkor is, ha azt a berlini kereskedelmi kamara — gyaníthatő- lag célzatosan — állapította meg. Igaz, hogy sajnos, a mi körünkben is vannak számosán, akik a nagyobb nyereség kedvéért a szolid üzleti erkölcsöktől eltérnek, de ezekről általánosítani nem lehet. Az is kétségtelen, hogy az ilyen eljárás megnehezíti az új kereskedelmi kapcsolatok felvételét s így a hazának is nagy kárt okoz. A kérdés súlypontja mégis ott van, hogy a kereskedelmi életben a gazdasági élet megalkuvást nem tűrő törvényei érvényesülnek, tehát ha a külföld más nemzetektől olcsóbban vehet mint tőlünk: minden szimpátiája dacára sem fog tőlünk vásárolni,— ha pedig tőlünk vehet olcsóbban, az első becsapódás felett mérgelődni fog, de azonnal keres más, megbízható magyar kereskedőt, de Miskolc, február 21. (Az Egri Népújság tudósítójától). Hétfőn délelölt zajlott le a miskolci kereskedelmi és iparkamara kerületi kereskedelmi és ipariszabadképviseleteinek nagygyűlése a kamara nagytermében. A kerületi nagygyűlésen számos képviselő, felsőházi tag, Hodobay Sándor dr. Miskolc polgármestere, Hedry Lörirc dr. Heves megye főispánja, Okoli- csányi Imre, Szentimrey Pál és Bónis Aladár alispánok és az OMKE. kiküldöttei is megjelentek, de a kerület érdekképviseleteinek nagyrésze is képviseltette magát vagy pedig táviratilag jelentette be csatlakozását a nagygyűlés határozataihoz. Délelőtt 10 órakor nyitotta meg a nagygyűlést Neumann Adolf elnök. Majd áttértek a tárgysorozatra tűzött kérdések tárgyalására. A kereskedelmi hitel. A kis- és közőpkereskedelmi hitel kérdését Ferenczi Károly ismertette, majd a következő határozati javaslatot terjesztette elő: A nagygyűlés felkéri a miskolci kereskedelmi és iparkamarát, hogy a kormányhatóságilag többször beígért kis- és középkereskedelmi hitel állami megszervezése és megvalósítása érdekében megfelelő kormányzati intézkedések tétessenek. A kisipari hitel. A kisipari hitel ügyét Gáspár Lajos (Miskolc) adta elő. Indít ványára elhatározta a nagygyűlés, hogy a kamara utján kérni fogja a kormány*, hogy gondoskodjék a kisipari hitelnek foko zott mértékben és decentralizált módon, kamarakerületenkint megállapítandó kontingensnek utján való megoldásáról. mégis nálunk fog vásárolni, mert ezt követeli az üzleti érdeke. Olcíőbb termelést, céltudatos, pártatlan és igazán megalkuvást nem tűrő kereskedelmi és vámpolitikát követel a magyar közgazdaság, ezeket kell minden erőfeszítéssel a kormánynak megvalósítania, ezek irányába kelA szövetkezetek kérdése. A szövetkezetek állami támogatásának tultengése kérdésében Berzy Sándor adta elő a kereskedelem kívánságait. Határozati javaslatában a támogatás megszüntetését kérte. A kérdéshez Polacsek Jenő (Eger) és Gáspár István szólaltak hozzá. A munkásbiztositási panaszok. A munkásbiztositási panaszok ügyével Kovács Lajos ipartestületi titkár foglalkozott és a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Mondja ki az érdekeltségközi értekezlet, hogy felkéri a miskolci kereskedelmi és iparkamarát, Írjon fel a kormányhoz az 1927. évi XXI. törvénycikk módosítása érdekében. A módosítás vonatkozzék mindenekelőtt az állami hozzájárulás olyan arányú felemelésére, amilyen arányban az állam ezt az intézményt a népbetegségekkel szembeni küzdelemben, nemkülönben saját alkalmazottainak a kezelése terén igénybe veszi. Vonatkozzék a módosítás a járulékkulcs maximumának leszállítására, amely részint az állami hozzájárulás felemelése, részint az adminisztrációnak szociálisabb szellemtől áthatott kiépítése alapján kétségtelenül lehetséges. Vonatkozzék a törvény módosítása a valóságos önkormányzat kiépítésére. Az adópanaszok. A forgalmi adó és fényüzési adőpanaszok ügyével foglalkozód ezután a nagygyűlés és a következőket határozta el: Ezután általános érdeklődés közepette Haller István, Eger ! város országgyűlési képviselője szólalt fal. lene a magyar közvélemény érdeklődésének fordulnia. Ezek körül kellene a parlamenti harcoknak, a küldöttiégjárásoknak és nyilatkozatoknak forogniok, mert egy kolduiországból nem lehet kultűrnemzetet faragni. Egy kereskedő. A miskolci kamara területén működő kereskedelmi és ipari érdek- képviseletek azt az egyhangú kérést terjesztik a miskolci kamara elé, hogy hozza haladéktalanul a pénzügyi kormányzat tudomására a mai nagygyűlésnek azt a kérelmét, hogy a forgalmi adó mai rendszere által lehetségessé vált s az azáltal okozott konkrét és jogos sérelmeket és panaszokat a pénzügyi kormányzat haladéktalanul orvosolja s a jelenlegi forgalmi adórendszer megváltoztatásával és a fázisrendszer bevezetésével mentesítse a kereskedelmet és a feldolgozó ipart a sérelmek, adminisztrációs terhek és zaklatások alól. Az egye« határozati javaslathoz többen szóltak hozzá, de nagyobb éa jelentősebb felszólalások csak a tárgysorozat letárgyalta után hangzottak el. Bodroghy József, az OMKE titkára, azt vitatta, hogy fentart- hatő-e a mai adórendszer, amely a tisztességei adőzőka's is üldözi és a külföldi adózókat előnyben részesíti ? Kijelentette, hogy a 316 000 forgalmi adókötelest lehetetlen ellenőrizni, de ha a fázisrendszert bevezetnék, csat] 30.000 adóalanyt kellene ellenőrizni, ami már könnyebb is volna. Olyan súlyos a helyzet, hogy a rendszerváltozásnak napok alatt, vagy hetek alatt kell bekövetkeznie, mert több hónapos, esetleg egy éves várakozásra nincs idő. Mayer József a vendéglőipar adősérelmeit tette szóvá. — A pénzügyminiszter pénzt | kér a társadalomtól — mondotta többek között, — a társadalom is pénzt kér a pénzügyminisztertől, aki legutóbb azt mondotta egyik beszédében, hogy «kell feleslegnek lenni, hogy a haladó idők követelményeit ki lehessen elégíteni.« Rendben van, megnyugszunk abban, hogy kell lenni feleslegnek ilyen célra, de azt ossza meg, a felesleg egy részét bocsássa vissza az adózókhoz. Meg fogja látni, ezzel nem fog veszíteni, mert az adóköteleseket meg fogja erősíteni. Haller István beszéde
