Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-02-21 / 42. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egg hónepra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egjjes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj« szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP «• Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 42. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. február 21. Serédi Jusztinian hercegprímás a világsajtó ellen, amely nem foglalkozik a mexikói katolikusok üldözésével Hatalmas, lélekemelő ünnepségen tiltakozott a magyar katolikus társadalom a mexikói üldözések ellen. — Apponyi Albert gróf beszéde: Vége a jezsuita pernek?! Irta: P. Bus Jakab S. J. A Czapik—Polőnyi-fále hat hetes azellssDi harcból Czspik Gyula dr., a Magyar Kultúra szerkesztője diadallal került ki. A bíró kimondotta, hogy Po- lónvi Dezső rágalmazott; mert fényesen beigazolódott, hegy rá* galom azt mondani, hogy jezsuita tan: >a cél szentesíti az eszközt*, vagyis szabad lopni, gyújtogat­ni, gyilkolni, ctb, csak jő célért történjék. No és ezzel vége?! Nem és ezerszer nem ! Mert itt nem egy­szerű perről van sző, amelyben egy-két ember személyes érdeke forog kockán ; hanem elírni, amelytől százezrek becsülete, sőt milliók nagy érdeke (főleg a társadalom békéje) függ. Polőnyiék rágalmaztak: év­százados rágalom pusztító tűsét élesztették föl a százezreknek lelkében. Ezt a pokoli gyűlölet tüzét Czepik Gyula dr. felmen­tése nem oltja ki. Tehát az igazság azt követeli, hogy ítélőszék elé a rágalma­zókkal ! Da ki indítson ellenük pert? A Jézus Társasága nem tartja hivatásának az igazságszolgál­tatás ezen módját. Az ő hivatása isteni mesterét, kinek nevét vi­seli, követve szeretettel és türe­lemmel szolgálni az igazságot. Évszázadokon viseli a sok gúnyt, gyalázás*, üldöztetést... Egyet­len vigasztalása annak tudata, hogy ártatlanul, az igazságért járja kálváriájának útját. Ezen felül egyes rágalmazd perbevonása nem szolgálhatna elégtételt és nem orvosolná a bajt, hiszen nem Polőnyi és társai az egyedüli bűnösök, hanem a száz­ezrek. Történelmi tankönyvek­ben találjuk meg ezt az évszá­zados rágalmat: Jezsuita tan: <cél szentesíti az eszközt* és hogy ezen elvüket követve gyil­kolták halomra a protestánsokat stb __A társadalom nagy része, a liberális és szabadkőműves la­pokból élősködő társadalom, át­lag szintén azt hiszi, hogy a jezsuita tan az erkölostelenség be­tetőzése .. . Polőnyiék azt mond­ták a bíróság előtt: «szálló ige.> Több az mint szálló ige: «pokoli tűz az a százezrek szivében.» Ez a rágalom óriási epidémia a társadalomban, amit egy-egy Ítélettel nem lehet megállítani. A társadalmi bűnt társadalmi akcióval kell orvosolni. Enélkül Polőnyiék még profittal kerülnek ki a perből: mert nekik ezer pengőnél többet érhet a Jézus Társaságának meghurcoltatása. Itt a katolikus társadalomnak szolidárisnak kell lennie. Csak így számíthatunk teljes diadalra. Budapest, február 20. Díszes külsőségek között lé­lekemelő nagygyűlést tartott va­sárnap délelőtt a katolikus tár­sadalom, hogy megemlékezzék a mexikói katolikus üldözések alatt vértanuságot szenvedett katolikusokról. Pontban 11 órakor a gyűlés közönségének hatalmas és lel­kes éljenzése közben vonult be Serédi Jusztinján hercegprímás bíborod palástban a Vigadó nagytermébe. Felcsendülnek a Pápai Him­nusz akkordjai, majdsiri csönd­ben, általános figyelemtől ki- sérve Serédi hercegprímás essal kedeit szólásra. — Tisztelt gyülekezet, kedves katholikua testvéreim — kezdte a prímás — a mexikói keresz­tények üldözése hozott össze bennünket. Bántják a mexikói katholifeusokat — az egész egy­házi kereszténység érzi ezt. Szo­lidárisak vagyunk. Minket ma­gyar katolikusokat, sokszor fog­lalkoztatnak a külföld egyházi ügyei, de sajnos, legtöbbször csak az egyházra fájdalmas je­lenségek. Ezután a világsajtó szerepével foglalkozik a hercegprímás. — A világsajtó a mexikói katholikus üldözéseknél sokkal jelentéktelenebb dolgokkal ha­sábszámra foglalkozik, ebben az ügyben azonban érthetetlenül hallgatásba süllyedt. Nem tudom elképzelni ennek az okát, — mondja a hercegprímás, — majd így végzi beszédét: — Ezen az emlékezésen a megdicsőült, vértanúhalált szen­vedett mexikói katolikusok köz­benjárását kérjük minden kato­likus számára — Istennél. Krüger Aladár dr. orBzággyü- éli képviselő ismerteti a mexikói üldözések egyes mozzanatait. Haller István azt követelte, hogy a magyar kormány jelentse be erélyes tiltakozását a Népszö­vetségnél a mexikói üldözések miatt. — Hol vannak — kérdi Haller viharos tapsok közben — a kül­földi szellemi és születési arisz­tokraták, akik sürgönyöznek, memorandumokat küldenek ki, mikor egy hazaárulő bünhödé­séről van sző és ezzel akarják befolyásolni a független bíróság működéséi ? Bangha Béla után gróf Appo­nyi Albert mondott záróbeszédet: — Kát évezredes vallásunk nevében üdvözöljük a mexikói katolikusokat. Jöjjenek ebben segítségünkre azok Í6, akiket Eger, február 20. Közel egy év óta elnök nél­kül áll az Egri Ipartestület. — Eddig Vieszi János alelnök töl­tötte ba a tisztséget, aki azon­ban a további vezetésre nem vállalkozott nagy elfoglaltsága miatt. Az iparosságnak soha sem volt nagyobb szüksége egy min­den tekintetben megfelelő veze­tőre, mint most. Ma az iparosság igen nehéz helyzetben van. Szüksége van a megértő közös munkára, egy­más támogatására és az egység megteremtésére. Az Ipartestület február 26 án tartja közgyűlését, amely hivatva lesz vezetőről, elnökről gondoskodni. Tegnap tartotta a szakosztá­lyok vezetősége jelölő értekezletét az Ipartestület helyiségében, ame­lyen közel száz vezető ember jelent meg. Képviselve volt min­den szakma az illető szakosztá­lyok megbízásából. Ez az érte­kezlet érzékeny mérleggel mérte meg a számbavehető jelölteket, mert hiszen egy Ipartestületi elnöknek nem csak ízig-vérig iparosnak, de függetlennek, gerincesnek és a közért minden áldozatra kész férfiúnak kell lennie. Az értekezlet három tag kivé­telével tehát azt mondhatni: egyhangúlag Losonczy Sándor kárpítosmestert jelölte az ipar- testületi elnöki tisztre. más világnézetük választ el tő­lünk. Álljon mindenki sorompóba és százmilliók hangjának har­sogása erősítse tiltakozásunkat, amely a közvélemény lelkiisme- retének verdiktje. Apponyi beszédét így fejez­te be: — Nekünk, magyaroknak, kö­telességünk, hogy törődjünk az ilyen igazságtalanságokkal, mert a magyar nemzet is vérlázító igazságtalanságnak áldozata és ezért reméljük, hogy, ha az emberek lelkében az igazságta­lanságokra apellálunk, akkor az a magyar nemzet ügyét is szol­gálja, mint minden cselekvés, amely az igazság érvényesülőiát mozdítja elő. Losonczy Sándor kijelentette, , hogy hajlandó vállalni e nehéz | megbízást, ha az iparosság egy­hangúlag melléje éli és a ható­ságok is támogatják munkájában. Az iparosság vezetői már tár­gyaltak a polgármesterrel, aki Ígéretet tett, hogy ez iparossá­got a legmeeszebbmenöleg tá­mogatni fogja s örömének adott kifejezést, hogy Losonczy Sán­dort jelölték elnöknek, akivel karöltve elő fogja segíteni az iparosság érdekeit és orvosolja panaszait, Eger városban ez érdekelt iparosság körében megelégedés­sel fogadják Losonczy Sándor jelölését, akinek megválasztása így ellenfél nélkül megy végbs. 500 milliót sikkasztottak a forgalmi adóból. Hódmezővásárhely, február 20. Székely László ős Búza Imre városi tisztviselők 500 milliót sikkasztottak a forgalmi adó után befolyt Összegekből. Beis­merésük után a szegedi ügyész­ség fogházába szállították be őket. Leégett Baranyavármegye legnagyobb gőzmalma. Pécs, február 20. Vasárnapra virradó éjszaka leégett Baranyavármegye leg­nagyobb malma, a Villány mel­lett lévő világosi gőzmalom, amely Hummel Ignác tulajdona. A kárt 400 ezer pengőre becsülik. Elnököt választ az egri Ipartestület. A szakosztályok vezetősége egyhangúlag Losonczy Sándor kárpítosmestert jelölte az ipartestület elnökének. — Losonczy Sándornak nem is lesz ellenfele a választáson.

Next

/
Thumbnails
Contents