Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-01-06 / 5. szám
«Km* ima^wsmtamsMajMmiaBKtmmaummHa Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ ■nmniiaFc mmmmm Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetéseké milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. o. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. január 6. Robbanás az egri villamostelepen Úriási detonációval felrobbant a villanygyár egyik levegő- kompresszorának csővezetéke. — Emberéletben nem esett kár. A villanygyár három gépe közül egy használhatatlanná vált. Rz újjászervezett MuokásbiztoiítŐ Pénztár állami intézmény lett. Ez a tény nemcsak a biztosított alkalmazottakban keltett örömet éa megnyugvást, de egyeteme* nemzeti szempontból i* felmérhetetlen jelentősége van annak, hogy a dolgozó társadalom ezentúl az állammal áll szerződése* viszonyban • ha bajban van : az államtól vár és kap támogatást. A forradalom előtti években — igen kevés kivétellel — a munkáBbiztosító pénztárak a nemzetközi szociáldemokrácia okkupáit területei voltak. Innen kerültek ki az agitátorok, a demagógok, itt nevelődtek a párttitkárok b a nemzetköziség publicistái. És segélyt is inkább csak az kaphatott, akit a szociáldemokrata pártemberek politikai szempontból megbízhatónak jelentettek ki. Ennek a politikának köszönhette jórészt azután a szociáldemokrata párt, hogy a munkásságnak oly nagy tömege tolta akkoriban szekerét. Pedig ezren és ezren vannak közöttük, akik szívükből utálják a szociáldemokráciát, undorodva fordulnának el minden nemzetköziségtől, de a kenyerükért, az öregségük idejére remélt betevő falatért kénytelenek numerusok lenni a nemzetközi táborban, kénytelenek furkősbot lenni a haza, vallás és magántulajdon ellen. Mihelyt a biztosítás gondolata és megvalósítása az eddiginél még szélesebb körökre feg kiterjedni ■ a kényszerű munka- nélküliség vagy Öregségük idejére a munkátok biztosítva látják mindennapi kenyerüket, egy olyan lemállási folyamat fog megindulni a szociáldemokrácia mesterségesen felhizlalt testéről, hogy ott csak azok fognak megmaradni, akik odavalók, akikre a kereszténység éa a nemzeti gondolat sohase számíthat: a vezérek ős fullajtárjaik. És akkor nesu lenne tömeg, amelyre hivatkozhassanak, az egész elvesztené gyökerét, csak a hangja maradna meg. Hanggal pedig, tömegek nélkül, igen b*jos volna megrohamozni a keresztény és nemzeti hadállásokat. A keresztényszocializmus egyik legkiválóbb vezérének, Huszár Karoiynak a Pénztár élére való állításával megfelelő ember került megfelelő helyre. Kitünően megválasztott vezérkarával, tisztviselői és orvosi karával — hisz- szűk, — nemcsak a politikai mé- regfegát fogja a függő kérdéseknek kihúzni, hanem szociális téren isűj virágzásba fogja szökkentem az áldásos intézményt. Az elmúlt estén többen észrevették, hogy a villanyos világításban valami üzemzavar történt, mert a város egy része őrákhosszat sötétben maradt. Mára tudták meg Ringelhann Béla műszaki főtanácsos, villany- gyári vezérigazgatótól, hogy a kérdéses estén komoly üzemi baleset történt a villanygyárban. Egyik levegő kompresszor csővezetéke ugyanis hatalmas de tonációval hat helyen felrobbant. A robbanás ereje nagy pusztítást vitt végbe az épület belsejében és a villanytelep három gépe közül egyiket annyira megrongálta, hogy használhatatlanná vált és így a város e»y részét is ki kellett kapcsolni a világításból. Nagy szerencse még, hogy a robbanás közvetlen közelében senki sem tartőzkodott és így emberéletben nem esett kár. Mint később, kiderült, tulajdonképpen olajrobbanás történt. Illetőleg azért robbant fel a kompresszor csővezetéke, mert túl volt olajozva. Az irtózatos erejű, 60 atmoszféra-nyomású kompresszor falrobbanását a vasúti állomáson is hallani lehetett. A gép kijavítása fáradságos munka árán másnapra teljes mértékben sikerült éa Eger város világításában ismét helyreállott a rendes állapot. Eger 350 ezer pengő kölcsönt kér a kormánytól a színház újjáépítésére Kardoss Géza szinigazgató nyilatkozata a színi szezonról és az egri színházról. Debrecen január 5. Lapunk egyik múltbeli számában részletesen ismertettük a használhatatlan állapotban lévő egri színház helyzetét, a mérnöki hivatal nyilakozatát és a városi tanács határozatát, mely szerint a jelen körülmények között nem ad engedélyt színi előadások tartására. Arra vonatkozóan, hogy a Csokonai-szinház miként fogadta az egri színházról szőlő kellemetlen híreket és hogy mit tart a színház nyári megélhetésének biztosítására szükségeinek, Kardoss Géza igazgatót kérdeztük meg. A színház igazgatója a kővetkezőket mondotta el kérdésünkre: Az egri színház használhatatlanná válása mindenesetre kellemetlenül érinti a debreceni színtársulatot. Amikor Szolnok várost nyári állomásnak megkaptuk, épen ezért voltam hajlandó minden áldozatra, hogy a két nyári állomással biztosítsam a színház nyári évadját. Rövi- debb évad mind a két városban kilátásos lett volna. Képzelhető, hogy mennyire hiányzik majd Eger, amelynek nemcsak közönségé, hanem maga a varos is igazan elismerés- reméltö megértést mutat a magyar színészet ügye iránt. í V Ez a megértés most is megmutatkozott, amikor a város már is elrendelte életveszélyessé rongálódott színházának sürgős kijavítását. Azaz, hogy nem is elrendelte, hanem meglett minden lehetet a sürgős kijavítás érdekében. Természetes ugyanis, hogy az egri városi pénztárnak rendkívül súlyos terhet jelent a színház kijavítása, újra használhatóvá tétele. Szakértői vélemény szerint 350,000 pengőbe kerül az egri színháznak a romból teljesen modern színházzá változtatása. Ezt a nagy összegat Eger nem tudja természetesen egy évi költségvetés keretébe beilleszteni s ezért kölcsön felvételére határozta el magát. A kormánytól kér kölcsönt Eger város és a magyar színészetnek nagy érdeke, hogy meg is kapja, hiszen Egerrel egyik színházi szempontból fontos magyar város kapcsolódnék ki a színészet vérkeringéséből. Az egri városi tanács én általam kérte az Országos Színész Egyesületet intervencióra a kormánynál, hogy sürgősen kaphassa meg a kölcsönt e így, ha lehetséges, még az 1928-as sziniévadot is megmenthesse. Tudomásom szerint a színész- egyesület mindent megtesz a kölcsön sikere érdekében. Eddig a nyilatkozat, amely eléggé megvilágítja ennek a kérdésnek a fontosságát Debrecen számára i*. Bizonyos, hogy a színtársulat nyári megélhetésének kérdése kihat a fóévadra is. Sokkal nagyobb anyagi erő szükséges a debreceni színház segélyezéséhez, ha egyik nyári' állomás kidől a társulat alól Épen ezért indokoltnak talál nánk, ha Eger kölcsönkérése nem maradna Eger magános akciója, hanem belekapcsolódna abba a másik két közvetve érdekelt város: Dabreoan és Szolnok is. Kétségtelen, hogy az ügynek ilyen közérdekű megvilágításba helyezése előnyösen befolyásolná a kormány döntését. Az uj szövetkezeti törvény előkészítése. Báró Szterényi József megbízást kapott az uj szövetkezeti törvény előkéizitésére, amely végérvényesen és intézményesen fogja megoldani az e kérdésben felmerült problémákat. A javaslat különösen azért lesz nagyjelentőségű, mert a kormány kívánságához híven megszünteti a szövetkezeteknek az államkincstárral való kfpcsolitftit és rászoktatja a szövetkezetét arra, hogy vagy fenn bírják magukat tartani a saját erejükből, vagy pedig adják át a teret a magánkereskedelemnek. Az egri törvényszék területén lényegtelen szaporodást mutat a fiatalkorúak bűncselekményeinek száma. Eger, január 6. Dr. Imregh Lajos kir. törvényszéki bíró, az egri kir. törvényszék vizsgálóbírója, a fiatalkorúak bírája, kijelentette az Egri Népújság munkatársának kérdésére, hogy a fiatalkorúak bűncselekményeinek száma lényegtelen szaporodást mutat. 1926.- ban 224, 1927-ben pedig 232 esetben indult meg a fiatalkorúak bűncselekménye miatt eljárás az egri törvényszék területén. —Az osztrák keresztényszocialista- párt lapja hosszabb cinkben foglalkozik az elmúlt esztendő külpolitikai eseményeivel ée megállapítja, hogy a magyar külpolitika 1927-ben első ízben volt aktiv. A cikk szerint a magyar külpolitikának nagy sikere lesz, ha Jugoszláviával modus viven- dit alkot a barátságos viszony stabilizációja céljából. Magyar- országra történelmi hivatás vár a Jugoszlávia és Olaszország közötti közvetítés terén.
