Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-02-17 / 39. szám

AHA 16 FILLER Előfizetési díj postai szállítás­sal: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér- egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V évf. 39. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. február 17. A numerus klauzus vitája folyt ma is a képviselöházban Ki a frontra! Amióta világ a világ, az ember- állat ősi ösztöneinek engedelmes- kedve gyakorolja a vérontás gyá­szos mesterségét és amilyen ősi az ösztön, ugyanolyan régi a tö­rekvés is a háború kiküszöbölé­sére. Elméleti alapon, vagy fel­ügyelő ezervek révén igyekeznek letompítani a szenvedélyeket, elejét venni az ellentétek végze­tes kiéleződésének, de hogy mi­lyen sikerrel, azt a különböző eredmény nélkül szétoszlott le­fegyverzési és békekonferenciák bizonyítják. Holott tagadhatatlan, hogy az egyén nem őhajtja sem a véron­tást, sem a háborúval járó testi és lelki szenvedéseket, hanem felsőbb helyről kényszerítik bele és állítják be előtte kötelező szük­ségként, mintegy becsületbeli kö­telességként a háborút. Ennek a hamis és hazug áltatásnak akarja végét vetni az a javaslat, melyet Finnbogason izlandi egyetemi ta­nár terjesztette Népszövetség elé. A javaslat szerint a hadüzenet pillanatában a frontra kell vo« nuinia az ország egész kormá­nyának, a háborút előkészítő diplomatáknak és magasrangú közfunkcionáriusoknak, továbbá minden képviselőnek, «ki a had­üzenetet megszavazta. Vonatko­zik ez elsősorban arra a gene­rációra, amely abban a biztos tudatban van, hogy felelősség nélkül izgathat, őreá úgy sem kerül a sor. Örömmel kell üdvözölnie min­den naivitása mellett is az em­beriségnek az izlandi professzor javaslatát, amely, ha újszerűeD, debiztos.hogy a leghatásosabban akadályozza meg az eljövendő háborúk kitörését. Akik a más életével játszanak, viszont maguk semmit sem kockáztatnak, azok könnyen ragadtatják magukat olyan merész elhatározásokra, amelyek súlyos kihatással lehet­nek nemcsak kortársaik, hanem az eljövendő generációk egész életére és sorsára is. Akik ellen­ben maguk is érzik a másokkal vállaltatok megpróbáltatások sor­sát, azok kétszer is meggondolják, mielőtt elhatároznák a háborút. Ha tehát a Népszövetség ko­molyan fogja fel feladatát és hi­vatását, úgy el kellene fogadnia a javaslatot, amely egész bizo­nyosan egyszersmindenkorra vé­get vetne minden háborúnak. Mert ez a javaslat többet ér akár­milyen biztonsági paktumnál és garancia-szerződésnél, hatáso­sabb minden nemzetközi felügye­letnél, mert a háború és béke föirányítóinak legdrágább kin­cséről, az általuk olyan könnyel- műen pazarolt és kockára vetett emberéletről van sző. Budapest, február 16. A képviselőhöz mai ülésén folytatták a numerus klauzus módosításáról szőlő törvényi a-_ vaslat vitáját. Kossalka János a társadalmi viszonyok és a társadalmi béke jövőjének szempontjából vizs­gálja a kérdést. A nemzet gaz­dasági rendjének alapja más nem lehet, mint a keresztény princípium, amely szerint : sze­resd felebarátodat, mint tenma- gadat. Az államnak elsőrangú kötelessége, bogy a magasabb műveltség kialakulását figye­lemmel kísérje. A magasabb értelmiség kell, hogy legyen a nemzet vezetője és a nem­zeti vagyon letéteményese. A kö­zépiskolák tanulóinak számá­ra intézeti nevelést sürget, Budapest, február 16. A budapesti kir. törvényszé­ken ma délelőtt 11 órakor hir­dette ki az ítéletet Schadl ta­nácselnök abban a bűnp^rben, amelynek vádlottja dr. Csapik Gyula egyetemi tanár, a Magyar Kultúra szerkesztője volt. Czapik Gyula dr. lapjában rágalmazónak nevezte Polónyi Dezső ügyvédet, aki egy perbe­szédében azt állította, hogy •a cél szentesin az eszközU, ez a jezsuiták elve. A birőság Czapik Gyulát az ellene emelt vád és következmé­nyei elől felmentette és köte­lezte Polónyi Dezső dr. főma­Eger, február 15. A Ceglédi Gazdasági Egyesü­let mint a múltban, az idén is rendez kisgazda és levente- táv- lovaglő versenyt. A lovagló ver­seny ez év májusában lesz és útiránya Heves, Mezőkövesd és Makiár községeken valamint Eger városon keresztül a Bükk- hegységbe vezet. A ceglédi egye­amely jobban előkészíti őket a reájuk váró feladatok elvégzé­sére. Állítja, hogy a numerus klauzus nem ártott a zsidóság­nak, ellenkezőleg: a zsidóság javát szolgálta, mert abban az időben a numerus klau­zus törvény nélkül egyetlenegy zsidó hallgató sem juthatott volna be a főiskolákba. Pakots József az elnök több­szöri figyelmeztetésére is szemé­lyi támadást kezd a fajvédő képviselők ellen. Kérdi, hogy az idegen nevű fajvédők mint Eck­hardt Tibor és társai milyen cí­men védik a magyar fajt? Azu­tán az egységespárti liberáliso­kat támadja, akik nem szállnak síkra a numerus klauzus eltör­lése mellett. gánvádlőt, hogy Czapik Gyula dr. nak ügyvédi költség címén 1000 pengőt, a Magyar Kultúra kiadóhivatalának pedig költsé­gek címén 100 pengőt fizessen. A birőság az ítélet indoko­lásiban megállapította, hogy a vád szakértői elfogultak vol­tak és a birőság a tudomány- egyetem szakértőinek véleményé­hez csatlakozott, amely szerint a jezsuita rend nem tanította azt, hogy a cél szentesíti az esz­közt és ha a rend egyes tagjai esetleg tettek is ilyen értelmű kijelentéseket, azokból még nem lehet úgy általánosítani, mint azt Polónyi Dezső tette. sülét megkereste a Hevesme­gyei Gazdasági Egyesületet,hogy az említett útvonalon legyen se­gítségre a rendezésnél és kísérje az alföldi leventéket. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya most tárgyalta ezt az ügyet. Graefl Jenő indítványozta, hogy Hevesmegyében lovas kisgazdák és lovas leventék kísérjék a versenyzőket. Ez egy olyan mozgalom, — mondotta, — ame­lyet nem lehet elágge istápolói. Sajnos, hogy megöregedtem, mert különben magam vezetném őket. De legalább 10—15 leven­tével mégis vegyünk rész és teljesítsük a ceglédiek kérését. Okolicsányi Imre alispán beje­lenti, hogy a ceglédiek kérésére már megindult a mozgalom, hogy Hevesmegyében az alföldiek ver­senye alkalmával lehetőleg min­den község állítson ki egy-két lovas leventét, akik megfelelő vezetés alatt fogják kísérni a versenyző vendégeket. Apponyi György gróf állott fel ezután szólásra és általános él­jenzés között kijelentette, hogy ha lesz hevesmegyei lovas le­vente csapat, szívesen áll az élére és vezeti azt. Hasonlőképen szó­lalt fel Fáy Viktor földbirtokos is. Az igazgató választmány öröm­mel vette tudomásul gróf Appo­nyi György és Fáy Viktor fel­szólalását. Mi pedig ezután még azt is reméljük, hogy legközelebb a hevesmegyei leventék is rendez­nek lovaglő versenyt! Rothermere lord újabb százezer pengős adománya. London, február 16. Rothermere lord újabb száz­ezer pengő segélyt küldött ki­osztás végett Magyarországra, a megszállott területről menekült magyarok részére. A román igazságügyminiszter büntetett előéletű. Bukarestből jelentik: Négy fő­városi [lap közt éles sajtóharc tört ki, amelynek során egy­más szellemi vezetőit különböző visszaélésekkel és deliktumokkal vádolták, az egyik lep kiadó­hivatali igazgatójáról pedig a kormánysajtő azt írta, hogy kommunista izgatás miatt annak­idején 5 évi kényszermuokára ítélték. Erre a cikkre válaszolva az Adeverul és a Dimineata most megállapítják, hogy az Universul igazgató-szerkesztője, Stelian Popescu, a jelenlegi igazságügy miniszter maga is bün­tetett élőéletű, még pedig 1891- ben ítélték el jogerősen 3 hó­napra, mert megszökött katonai csapattestétől. Vagyis Románia immár azzal kérkedhet, hogy egy büntetett előéletű, katona- szökevény miniszter irányítja igazságügyét. „Ä cél szentesíti az eszközt“ — nem jezsuita elv. Á törvényszék felmentette dr. Czapik Gyulát, a Magyar Kultúra szerkesztőjét a rágalmazás vádja alól. — Polónyi Dezső szakértői elfogultak voltak. Gróf Apponyi György hevesmegyei földbirtokos vezeti vármegyénk lovasleventéit a ceglédiek lovagló versenyén

Next

/
Thumbnails
Contents