Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-02-14 / 36. szám

Előfizetési dij postai szállítás­sal : egy hónapra 3 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UHBÄN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL V. év/. 36. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1928. február 14. A numerus clausus parlamenti tárgyalása alatt sztrájkolnak a hallgatók a budapesti egyetemeken Az élet új homokórája indult el útjára a párisi béke­szerződéseknek a legyőzött nem­zetekre történt rákényszerílésé- vel. A szövetséges éB társult ha­talmak azóta azt mondják, hogy Európa békeállapotban van. Hiába mondjuk mi erre, hogy ez a béke a halál békéje, nem sza­bad védelmünkre kinyitni a szán­kat, testünkről letépett testvé­reink felé ölelésre kitárni kar­jainkat, mert ha ezt tesszük: békerontő irredenták vagyunk. A győzők az igazság a az élet homokóráján más mértékkel mér­nek maguknak a más mértékkel nekünk, legyőzőiteknek. Míg aj­kukon a béke igéje, zsebükben a badiezerrendelásek és titkos fegyverkezési tervek gyűlnek garmadára. Pár évtizedes államok, gyer­meklábakon bukdácsoló kultú­rájukkal az európai kultúrnépek szolidaritását üvöltik; nekünk ezeréves államiságunk mellett, akik íegyverbordozói voltunk az európai kultúrának s védelmezői a krisztusi emberszeretetnek: csak pusztulnunk és vesznünk szabad, mert ők a győzők s mi vagyunk a legyőzőitek. Most például a változatosság okáért Jugoszlávia csörteti kard­ját s villogtatja meg bajonettjeit minden szomszédja felé, ahol egyetlen jugoszláv él. Olaszor­szág, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Románia vegyék tu­domásul, hogy Jugoszlávia egyet­len jugoszláv testvérét sem haj­landó idegen uralom alatt hagy­ni s s bajonettjét azért acéiozza a ifjúságát és katonaságát arra tanítja, hogy mikép beli bánni a bajonetteí, hogy az utolsó jugo­szláv is felszabadíttassék. Csehszlovákiának viszont a Békéscsaba körül élő tőtok sorsa fáj, persze csak azért, hogy ürü­gyet találjon a velünk való fog­lalkozásra s elterelje a saját ki­sebbségeiről a közfigyelmet. A puffadt testű Románia vak el­fogultságában egész a Tiszáig akarja kitolni határait azon a címen, hogy néhány községben egy-két árva oláh «rabszolga­ságban* nyög s várja a felsza­badulást. De nekünk százezrekért és milliókért sem szabad felszó­lalnunk és jogainkért síkra száll­ni, mert a legyőzöttek mártir- nemzetségőhez tartozunk. A vaksággal megvert Európa csak vére hullása árán eszmél reá nagy vétkeire. A békét csak zsandárral és tankokkal tudják börtönében tartani s nem látják, hogy a béke álarca mögött a háború fegyverkezik ■ ha kisza­badul börtönéből, bosszúállással járja végig új vetéseiket. e Budapest, február 13. Ma délelőtt valamennyi egye­temen üresek maradtak az elő­adó termek. A jogi karon már reggel teljes volt a sztrájk. A bölcsészeti karon néhány hall­gató megjelent az előadáson, de 11 óra előtt néhány perccel 150 egyetemi hallgató vonult be az épületbe. Éltették a numerus clautust és pfujozták a zsidókat. A 11 órakor kezdődő előadá­sokra már itt sem ment senki. Az orvosi karon is üresen ma­radtak a z előadó termek. csak egyszeri vizsgálatra van utalva, nem kell kommentár. Érezte a kezelőorvos megvál­toztatásának hátrányát az a be­teg is, aki fekvő beteg állapotában javult, vagy járő beteg állapo­tából fekvő beteg állapotába ment át, mert mán orvos gyógy­kezelte mint fekvő beteget és nem volt bizonyos, hogy ugyan­abban a betegségében mint járő beteget ugyanaz az orvos veszi kezelés alá. — Azáltal tehát, hogy minden körzeti orvos a maga körzetében lakó tagok gyógykezelését kizá­rólagosan látja el, lehetővé vá­lik, hogy az orvosnak nem kell figyelmét megosztania a város minden betege között, azt a ma­ga szűkebb körzetére koncent­rálhatja és így jobban megis­merheti nemcsak a betegét ma­gát, hanem a betegnek sajátos egyéni viszonyait is, amelyek pedig a gyógymódok megvá­lasztásánál szintén figyelembe kell, hogy jöjjenek. — A rendelőintézetet felsza­badítva a most reánehezedö te­hertől, át fogom adni tulajdon- bépeni hivatásának, a szakor­vosi rendelések céljára. Már most tervbe van véve egy belgyó­gyász-, egy nőgyógyász-, egy urológus és egy sebészorvosi állás megszervezése s azonkívül a rendelőintézet ily teendők el­látására alkalmassá tétele és felszerelése. A jövőben az olyan eseteket, amelyek ezekben a sza­kokban az általános gyakorlatot már meghaladják, a rendelőin­tézet fogja lebonyolítani, ami önként értetődőleg úgy a pénz­tárnak, mint az orvosi karnak és főleg a biztosítottaknak most szinte még át nem is tekinthető mértékben fog előnyére válni. Borzalmas dinamitrobbanás. * Moszkva, február 13. A rachenkovói ércbányában az egyik bányamester le akarta verni a ráfagyott jeget a dinamit ládáról. A ládában a nagymeny- nyiségű dinamit felrobbant és 12 munkást megölt, sokat pedig megsebesített. Nyugdíjazták a 70 évnél idősebb egyetemi tanárokat. Budapest, február 13. Ma délelőtt öt 70 évnél idősebb egyetemi tanárnak küldötték ki a nyugdíjazásról szőlő értesítést. Értesülésünk szerint a kultusz­miniszter kivétel nélkül nyug­díj a zzh a 70 évnél idősebb egyetemi tanárokat. Az Egri Kerületi Munkásbiztosító Pénztár Újításai a betegek és a gyógykezeltetés érdekében Eger, február 13. | Az Egri Népújság vasárnapi | számában hirdetmény jelent meg j a Munkásbiztosító Pénztártól, a- mely a pénztári orvosok szem­pontjából kerületekre osztotta be a várost. Az intézkedéssel kap­csolatban Mályusz Egyed dr., az egri Kerületi Munkásbizto- bítő ügyvezetője a következőket mondotta munkatársunknak : — A központi rendelőintézet működését február 15 ével tény­leg be fogom szüntetni s ez in­tézkedéseket már meg is tettem arra, hogy a járő betegeket a pénztár orvosai saját rendelő- helyiségükben gyógykezeljék. — Ez az intézkedésem abban állott, hogy a gyógykezelésre igény­jogosultak számára a kezelő­orvosokat kijelöltem, a rendelé­sük helyét és idejét megállapí­tottam. Ezek az intézkedések csak az első lépést jelentik azon az úton, amelyet a betegek szá­mára a gyógykezelés kiszolgálta­tásánál, célszerűség és kényelmi szempontokból meg kell tennünk. — Azok sz okok, amelyek ennek az intézkedésnek megté­telét már most sürgették, külön­bözőek. Egyike, hogy a központi rendelőintézet többször hangoz­tatott közismert szűk volta nem bírta el a forgalmat, a hivatalhelyiségek is szúkek, várószobák jóformán nincsenek, az egy helyre koncentrált bete­geket tehát helyileg öt orvos között osztottam meg. A régi rendszer mellett az öt körzeti kezelőorvos kénytelen volt fel­váltva működni, rendelési ide­jüket nem helyezhették vala­mennyien, úgy mint most a be­teg szempontjából legelőnyösebb, kora délelőtti vagy kora délutáni órákra és így a betegek, külö­nösen a járó betegek meg voltak fosztva attól, hogy a rendelésen való megjelenésük után munka­helyükre mehessenek és munka­idejükből minél kevesebbet ve­szítsenek. A délutáni rendelések így azt eredményezték, hogy a betegek indokolatlanul több időt töltöttek távol munkájuktól, ke­resetükben veszteség érte őket s főleg pedig hogy egyes orvo sok el voltak halmozva munká­val, mások pedig a rendelési időt alig tudták kitölteni. Mindenki úgy választotta meg ugyanis orvosát, amint azt ideje leg­jobban megengedte. — Az öt orvos között a mun­kának arányos megosztása volt tehát a másik cél, amely ennél az intézkedésnél vezetett. — A további ok az orvosok kijelölésével az volt, hogy az orvost hozzá kössem a maga ki­jelölt körzetéhez és a kerületé­ben lakó pénztári tagokhoz. A központi rendelőintézet intéz­ménye mellett ugyanabban a betegségében a beteg egyszer egyik, másszor másik orvoshoz járt, egyik sem ismerte a korábbi időben gyógykezelést nyújtó or­vosnak a beteggel szemben kö­vetett eljárását, a rendelések kö­zött nem lehetett meg az egyönte­tűség a gyógykezelés során, ami­nek a beteg is kárát láthatta s aminek kifejezője az aránylag hosszú gyógyulási időtartamok és a kiterjedt gyógyszerrende­lések voltak. De a további ked­vezőtlen tapasztalataim között említhetem azt is, hogy a ke- resetképtelenség igazolása sem volt kizárólag a gyógykezelő orvos teendője, hanem azé, aki a táppénzsegély esedékességé­nek idejében éppen rendelt. Ah­hoz pedig, hogy milyen nehéz­ségekkel kell számolnia annak az orvosnak, aki a betegét egy elmúlt héten nem látta, hanem

Next

/
Thumbnails
Contents