Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-12 / 35. szám
: j 2 ------ EGRI NÉPÚJSÁG Ors zág-Világ. — A pénzügyminisztérium ás a belügyminisztérium között tárgyalások indultak meg a fogyasztási edő eltörlése tárgyában; arról van bző, hogy ha másképen nem lehet, legalább júliustól töröljék el a fogasztási adókat. — Bécsben és Berlinben amerikai mintára bevezetik a házi postaszekrényt. A postga minden lakó részére a földszinti nagy postaszekrényben adja le a postai küldeményeket és a lakók naponta maguk szedik ki a címükre érkezett leveleket. — A Themse legutóbbi árvíz- katasztrófája által sújtott lakosság segélyezésére megindított gyűjtési akciót tegnap zártők le. A gyűjtés, több mint egymillió font sterlinget eredményezett. — A svéd király gróf Tuígars néven inkognitóban keresztül utazott Németorszőgon. A Stettin! pályaudvaron a svéd és a dán követség tagjai fogadták a svéd királyt, aki Berlinen keresztül Rómába utazott. — A francia ügyvédek most ün- \ népük szövetségük fennállásának 700 éves évfordulóját. 1228- ban, a kiskorú IX Lajos nevé- hen casiiltoi Belanoa rendeletet adott ki, amelyben kimondotta, hogy az ügyvédek a többi lovagrendekhez hasonló szervezetet alkotnak s hogy ugyanolyan privilégiumok illetik meg eket, mint a lovagokat. — Egy oroszországi gyermektelepen. ahol 250 árva gyermeket neveltek, lázadás tört ki, amely‘ nek torán három gyermeket tőrrel megöltek. — Gena Tunney, a bokszolás nehézsúlyú világbajnoka a jövő héten előadást tart a Yale egyetemen Sehakespeareről. ^ —- - .. -- i -el — - ------------- ----j pOBBn CB»P|ctxon CTluog&iiAMlKMiinnsysaireaaas vsrsxsg A Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztályának túrája Február 12.-én, vasárnap : Szőlőske, Sí-kút, Cserestető, Vasbányahegy, Várkút, Isaák Gyula menedékház, Tiba- forrás, Dónát-tető, Eger. Indulás reggel íj/fi órakor az egervári állomástól. Gyaloglás 5 óra. Vezető és menedékház ügyeletes : dr. Dely Béla. nrm ■ i . ---r-^—---------a F ebruár végén kiküldik a vízdij-számlákat Kiszámították a házi csatlakozások költségeit. A Korona-szálló építkezése. Eger, február 11. Dr. Kálnoky István v. tanácsos az időszerű városiügyekröl ezeket moudotta az Egri Népújság munkatársának: — A vízdíjak kivetése még e hőnap folyamán megtörténik. A város igazolványaival ellátott megbízottak még e hét folyamán megkezdik a helyszíni felvételeket. Február végén megkezdik a vízdíj számlák kikézbesítését. A vízdíjak, mint ismeretes a múlt év október elsejétől kezdve esedékesek. — A vízvezeték házi csatlakozásainak kiépítési költségeit szintén kiszámították már. A hét folyamán ezeket a költségszámlákat is kikézbesítik a háztulajdonosoknak. A Korona szálló építkezése tervszerűen folyik. Az épület tető alatt van. A mennyezetek készen vannak, a villanyfelszerelési munkálatok megkezdődtek. Ezt követi a központi fűtés és a vízvezeték elkészítése. Erős tárgyalások folynak már a Korona berendezését megelőző tervek és versenytárgyalási hirdetmények elkészítéséről is. Itt említjük meg, hogy a házszámtáblák költségszámláit is a napokban kapják meg az egri báztuiajdonosok. A múlt évben 1208 mezőgazdasági munkást szerződtetetett le Eger város főjegyzői hivatala Az idén havi 70—80 pengőt keresnek a summások. Eger város főjegyzői hivatala, min. natóaági munkaközvetítő, a múlt évben 1208 mezőgazdasági munkást szerződtetett la részint summái, részint aratási, részint szőlőmunkára. A munkások leginkább Heves-, Borsod-, Jász-N^gy-Kűn-Szolnok- és Pest-Pilis Solt Kis-Kűn vármegyék területén helyezkedtek el, de sokan dolgoztak túl a Dunán, Somogy és Zala vármegyékben is. Az idén még mindössze 10 muakásszerződőst kötött meg Eger város főjegyző hivatala; az aratási szerződéseket csak március elején kezdik megkötni. A summások rendszerint 6—8 hőnapi munkára kötelezik magukat, havi 70—80 pengős munkabérért, melyet többnyire természetben: búzában, szalonnában, sib. fizetnek ki a munkaadók. Egy ember Krisztuskáromlás közben megmerevedett s elvesztette beszélöképességét. Nyílra, február 11. titokzatosabb, mivel a történet A napokban Nyitrán csodála- I hőse eltűnt, azóta senki sem tos dolog történt. Az eset annál | látta. A párisi gyerekek. Irta: Bárány István. Páris utcáit gyalog szoktam róni, ha nincs sietős dolgom, így ismerem meg legjobban a várost s így figyelhetem meg legjobban életéi. Megállók minden kirakat előtt s az árakat rögtön valorizálom. Tudom, hogy az autókat a «Champ Ely«ées»-en kell keresni; a legújabb divatű ruhák a Grands Boulevards-on vannak; minden köriyvet meg lehet kapni a Quartier Lítin-ben; a tucatáruk a Sa- maritaine, a Bon Marché, Louvre, Lafayette és más nagy áruházakban kaphatók. Trafik, vendéglő, gyógyszertár minden második sarkon van. Élelmiszereket a kevésbbé előkelő városrészekben s a «Halles* hatalmas csarnokaiban lehet venni. Gyerekjátékokat azonban egy kirakatban sem láttam. Pedig Párisban vannak gyerekek. Nem sokan ugyan, de mégis vannak. Némelyik házaspár úgy gondolja, hogy ha gye- eket nevel, lesz, aki öreg napjaiban gondját viseli. Mások inkább tökét gyűjtenek s negyvenötven éves koruktól abból élnék. Ezek a «boulvardiee» ek. Sok helyen pedig luxus a gyerek, akit úgy gondoznak, mint nálunk a vénkisasszonyok a macskákat. Ilyen hely azonban kevés van; inkább autót vagy kutyát tart a fényűző házaspár, mert ezt el is lehet adni, ha szőrűi a kapca. A párisi gyerekek igazi típusa tehát az, aki hivatva* van öreg szüleit eltartani. Ezt a gyereket az elfoglalt szülők alig gondozzák. Csecsemő korukban cipelik mindenüvé, ahová ők járnak. Moziban, színházban, kávéház- ban lehet látni fiatal anyákat várnyadt gyerekkel karjukon. Ha nagyobbak lesznek, kihajtják őket az utcára. Itt velocipá- deznek vagy kerekes-korciolyáz- nak szegény páriák, akiknek legnagyobb bűnük az, hogy nehezen nőnek. A párisi gyerek mocskos, otromba fejű, beesett szemű s érzéketlen. Hiányzik neki az anyai és apai szeretet, mert szüleit csak az étkezésnél látja s ekkor sem BOk<*t tőrödének azok vele. Hamar megismeri így az életet a párisi gyerek, hiszen Páris az utcán Ől. Minden nagy tragédia a szeme előtt játszódik le s nap- nap után látja a mi ifjúkori ideáljaink kigúnyolását. Intelligenciájuk alacsonyabb, mint a mi középosztályunk gyerekeié, de a mi proletariátusunk csemetéi fölött magasan áll értelmiség tekintetében. A gyerek nem szakad el később sem pajtásaitól e esetleges testvéreitől, hanem ha azokat iskolába, őket pedig műhelybe viszi a pályaválasztásuk, szabad idejükben mindig együtt vannak. Ez a társadalmi egyenlőség már a pályaválasztásnál felüti a fejét. Az spa nem akarja különbnek nevelni magánál a fiát, mint azt nálunk szeretnék, hauem követi azt az elvet, hogy mindenki kovácsa saját szerencséjének. Ezért annyira önálló úgy a fiú, mint a leány s ezért nem erény a páriáinál a szülői és gyermeki szeretet. A gyerekek ruhája még most is olyan, mint ahogy azt a múlt 1928 február 12. vxxaami A Kálvária alatt egy út kígyózik, mely Köröikény faluba vezet. A úton hatalmas Krisztus- szobor áll, vihartól, esőtől megtépázva. Történt pedig, hogy Bubela Mihály, teljesen lezüllött ember, elment az állomásra szenet lopni. Zsákját jől telerakta szénnel és haza felé indult, hogy a szenet értékesítse. Egy vaa- űtas észrevette és üldözni kezdte. Már félóráig tarthatott a vad hajsza, mikor az üldözött érezte, hogy ereje fogytán van és fel keli hagyni a kilátástalan meneküléssel. Ekkor holtfáradtan a Krisztus szobor elé érkezett. Megállt, megtörölte izzadt homlokát, majd a feszületre nézett. Ebben a pillanatban füleit az üldöző gyors lépteinek hangja ütötte meg. Bubelát irtózatos düh fogta eh Kezeit ökölbe szorította, majd fogcsikorgatva, a Krisztus-szobor felé átkozódva ordított, majd lehajolt, felkapott egy csomó sarat és Krisztus arcába csapta. Ebben a pillanatban job- keze megmerevedett, nyelve megakadt, torkából csak artikulát- lan hangok törtek elő. Az üldözök elérték Bubelát, aki megmerevedve állt egy helyben, ar cán a borzalom kifejezése ült. Az üldözők annyira megijedtek Bubelatól, hogy valósággal menekülni kezdtek. Később több emberrel jöttök vissza a történet színhelyére, de legnagyobb meglepetésükre Bubelát nem találták sehol. Bubelának azóta nyoma veszett. Egyesek szerint Bubela öngyilkos lett, mert nem tudott szabadulni Krisztus arcától amelyet mindig a szeme előtt látott. Az elhagyatott Krisztus-szobor, mely csak néhány fáradt embernek nyújtott vigaszt, valóságos búcsújáróheiy lett. A Cifranegyedi Ifjúsági Egyesületben f. hó 12 én, vasárnap délután dr. Szabó Vilmos tb. vármegyei aljegyző tart előadást. i Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ; Hiszek egy isteni örök »gazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában ! < század francia lapjaiban látjuk. A lányok copfot hordanak, térdig érő harisnyájuk van ■ kabát helyett gallér van rajtuk. A fiúkon az a gomba-formájú sapka, blúz, térdnadrág és térdig érő harisnya. Majdnem mind kötényt hordanak s mint már mondtam : rettenetesen mocskosak és véznák. Páris városa, mint közhatóság nagy becsben tartja a gyerekeket. A rendőr vezeti át őket az utca egyik oldaláról a másikra ; az összes tereken külön gyer- mebjátszőhelyek vannak, ahol azonban csak lézengenek a gyerekek. Nagy becsben tartja őket a hatóság, mert ritkák, mint a fehér holló. Szomorú látvány egy város gyerek nélkül. Még szomorúbb azonban látni azt a vézna és beteges gyereket, aki az ötemeletes házak között női fel azon az udvaron, amelyen nincs föld csak kö s azon az utcán, ahol a nap csak délben süt be pár pillanatig. Páris városában a szép mával van mindenki elfoglalva; a szebb jövőre nem gondol senki.
