Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-11 / 34. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 február 11. .¥ Nem szükséges új színházat építeni Egerben Alapos átépítéssel is megoldható a színház kérdése Eger, február 10. nem szükséges új színházat építeni, Ángyán Béla államtitkár megvált sajtófőnöki állásától. Az új sajtófőnök Szudy Elemér. Budapest, február 10. Ángyán Béla igazságügyi államtitkár, akit államtitkárrá történt kinevezésekor a miniszter- tanács átmenetileg megbízott a miniszterelnökségi saj iőosztály további vezetésével, a mai nap folyamán véglegesen elfoglalta állasát az igazságügyminiszté- riumban. Ángyán Béla utóda Szudy Elemér miniszteri oeztály- tanácios, a sajtóosztály eddigi helyette« vezetője lett, akit gróf Bethlen István miniszterelnök megbízott a sajtóosztály vezetésével. Értesülésünk szerint Szudy Elemért holnap miniszteri tanácsossá nevezik ki. Ángyán államtitkár bosszú éveken át a legsúlyosabb időkben közmegelégedésre teljesítette nehéz, felelősségteljes és az ország mai helyzetében rendkívül fonto* hivatás. Párlkülönb- iég nélkül mindig melegszívű igaz barátja volt a magyar sajtónak és a magyar sajtó munkásainak. Távozását fájdalommal veszi tu- domátúl a magyar újságíró társadalom, amely az európai műveltségű, széles látókörű sajtófőnököt őszintén megszerette és állandóan nagyra becsülte. Az új sajtófőnök kinevezése ugyancsak örömhír a magyar sajtóra. Szudy Elemér miniszteri osztálytanácsos személyében — ugyanis hivatásos újságíró foglalja el a sajtőfőnöki tisztséget. Szudy Elemér, az avatott tollú újságíró és író eddigi munkássága után szinte a ieghivatot- tabb a megüresedett sajtófőnöki állásra. A régi függetlenségi Magyarországnál kezdte újságírói pályáját, majd Aradon az Arad és Vidéke című politikai napilap felelős szerkesztője lett. A háború kitörésekor a harctérre vonult és onnan mint tartalékos főhadnagy tért viasza. A háború után került a miniszterelnökség sajtóosztályába, amelynek tíz éve helyettes vezetője. Ország-Világ. — Megkezdték az adatgyűjtést az űj egészségügyi törvényhez. — A fővárosi szállók az idén 200 ezer pengő idegenforgalmi átalányt fizetnek. — Rejtélyes körülmények között eltűnt Miskolcon Bodnár Nán- dómé putnoki asszony, a nyomozás eddigi adataiból arra következtetnek, hogy öngyilkos lett. — Megállapították, hogy a német császári koronázó kard az Árpádbázi királyok kincseiből származik. — Prohászka püspökről utcát neveztek el Budapesten. — Mezöberényben Pázsit Teréz 14 éves cselédleány, egy budapesti cégtől részletfizetésre ablak- függönyöket rendelt és mert a részleteket nem fizette, a cég ügyvéd utján fizetési felszólítást küldött neki, a tapasztalatlan cselédlány a felszólítástól annyira megijedt, hogy marólúggal megmérgezte magát és meghalt. — 7 millió márka a porosz állami színházak deficitje. Sebestyén Artbűr budapesti építész, aki Hegedűssel együtt a fővárosi Gellért-fürdőt is tervezte, tegnap Egerben járt és a városi tairécs tagjaival együtt megtekintette a javításra vagy újjáépítésre szoruló egri városi színházat. Sebestyén kijelentette, hogy véleménye »zerint Baden Powell angol tábornok nagyszerű ifjúsági mozgalma, a nagy eredményedet elért cserkészet, hazánkban 1910—11-ben kezdett feltűnni. A «Magyar Cserkészszövetség» mai alakjában csak a háború és a forradalmak után alakult meg «azóta bámulatos fejlődést ért el. Kezében tartja az egész ország csar- készmozgalmának irányítását e több mint 400 cserkészcsapat és kb. 30,000 cserkész életét kíséri figyelemmel. Kapcsolatot keresett a külföldi cserkészszervezetekkel ■ tagja let: a londoni állandó Nemzetközi Cserbéiziro- dánek. Mikor a Nemzetközi Cserkésziroda 1924 augusztusában megrendezi az első cserkészvilágbajnokságot, 33 nemzet cserit é- szei között megjelenik egy 50 tagú magyar versenyosapat is, hogy részt kérjen a küzdelemből. Ez volt az első u. n. «Jamboree» s ez irányította az egész világ cserkészeinek érdeklődését Magyarország felé. A cserkősz- versenyek eredaaényeképen — ugyanis Amerika és Anglia után a harmadik helyre Magyarország került. A jól végzett munka fölött érzett nemes öröm dobogtatta meg a magyar fiúk szívét, mikor 32 nemzet cserkészei tisztelegtek a magyar zászló előtt. A mi cserkészeink nem mertek számítani erre a győzelemre 8 a dicsőség rájuk vetődő sugara még sem hódította el ókat. Céltudatos, kemény munkával dolgoztak tovább és ennek a munkának eredmányeképen ez 1927 nyarán Dániában rendezett nemzetközi vízi-cserkészversenyben 10 versenyszám közül ötben első, négyben második helyre kerültek a mi fiaink. A tengerétől megfosztott Magyarország cserkészeinek ez a szinte ciodálaPáris, 1928. február 5. Minden vasárnap megnézem Pária valamely nevezetességét. Szépen sorra veszem a művészi alkotásokat, gyűjteményeket és múzeumokat. Ma csúnya, esős idő van c a izoborgyüjtemények termeiben töltöm az időt. A Louvre antik ázsiai múzeumánál kezdem, hiszen ott, ahol ezek a szobrok születtek, ott ringott az mert alapos átépítéssel úgy a színpadi résznek, mint a nézőtérnek és a raktárhelyiségnek kibővítése keresztülvihető. Az idevonatkozó vázlatterveket és költségvetést Sebestyén rövidesen elkészíti és megküldi a városi tanácsnak. tosnak látszó győzelme Anglia, Hollandia s más tengeri országok vizicserkészei fölött ismét űj színt adott az elhalaványo- dott magyar lobogónak. A külföldi cserkászköröx mindenütt tisztelettel tekintenek a magyar cserkészekre s ez a magyarázata annak, hogy a mi fiainkat oly meleg szeretettel veszik körül mindenütt külföldi útjaikon. Kanderstegben, Svájcban rendezték a nemzetközi cserkészd- versenyt és az első díjat itt is magyar csapat, a budapesti ciszterci gimnázium 25. sz. Szent Imre cserkészcsapata nyárié meg. Jogos büszkeséggel viseli tehát mellén miaden magyar cserkész a liliomos jelvényt, mert a cserkészet olyan mozgalom, ahol a magyarság nemzetközi viszonylatban is megértésben és megbecsülésben részesül. Sokszor jelentősége van ennek hazánk mai szomorú állapotában, amikor cserkészcsapataink egy-egy külföldi győzelme sok fáradsággal végzett propagandák eredményeivel ér fel. Az 1926 ban rendezett Nemzeti Ndgytábor mellett a külföldön elért sikerek irányították fokozottabb mértékben a magyar társadalom figyelmét és érdeklődését is a cserkészet felé és aki ifjúságunknak, a magyar jövőnek fejlődését és életirányának sorsát szívén viseli, nem tekinthet érdeklődés nélkül a magyar cser- készmozgalomra. Az 1927 ben tartott dániai Jam- boree-ről és az 1926 évi Nemzeti Nagytáborről készített fi- meket mutatja be kétórás előadásban a gimnázium cserkész- csapata február 11-én, szombaton este 8 órakor a Szent Ferenc rendi Otthon Fehértermőben 50 f. — 1 pengős belépti díjak mellet. emberiség bölcsője, onnan indult ki az a már már orgiává fajuló áramlat: a civilizáció. Groteszk, pogány szobrok, melyek az embert állattá varázsolják, állnak itt hosszú sorokban. Geometriai pontossággal vannak kifaragva a szemek, szájak, karok, lábak. Nincs bennük semmi élet, olyanok mint a vasárnapi fotográfus cselédképei. Kidülledt szemek, mozdulatlan és buta arckifejezés, aránytalan és sabA magyar cserkészet és a külföld A szárnyas bikáktól a „calaisi polgárokéig A párisi Louvre szobrai között ■iiiiniurMiHBi«^' '■ ' hm—iiiiiwi t&xmm Ionos testtartás az, ami jellemzi ezt a szoborreugeteget. Második állomásom az ó egyiptomi szobrok terms volt. Ez a művészet sem sokkal különb a másiknál. Igen sok dekorativ ellem, nyers kidolgozás, sablonos ülőhelyzet, vagy holt- szerű merev testtartás jellemzik az egyiptomiak szobrait. Van azonban az emeleten egy üveg- szekrényben egy szobor, mely már nem messze esik az emberi test ábrázolásától. Egy író egyiptomit ábrázol ez, kinek emberi teste van izmokkal és idegekkel; kinek egészen normális föle, orra, szeme, szája van. Ez a szobor már a mi szemeinkkel nézve sem idegen, nem bálványt, félistent ábrázol, hanem ember szobra ez. Egészen külön épülelctoport- ban van a görög római szobrok gyűjteménye A torz ember-állat helyett a klasszikus szobrászat úgyszólván egyetlen tárgya az emberi test fogad bennünket. Az ókori ázsiai és afrikai kultúra művészi ideálja megváltozott mire Hellas és Róma földjére ért a a hatalmas, ijesztő és földöntúli alakok helyett a mindennap látott test kerül a szobrász műhelyébe, de megtisztulva az arányosság és eszményiség fürdőjében. A milói Vénusz nem lehetett soha élő lény ; Apolló ős Minerva csak a szobrász egyábsn létezett b Mars istennek nem földi férfi volt a modellje. Nyugodt és könnyű mozdulatok, egyenes és nyílt tekintet a jellemzői e márványba faragott ideáloknak. Valami nyugodt és felemelő érzés fogott el, mikor a hófehér szobrok között jártam s úgy éreztem megám, mintha tényleg földi istenek között járnék. A pogány eszményi meztelenség után a középkor hideg, ruhákba burkolt szobrai következnek. Mind az önmeg- alázás, az aszkétaság, a földi lét gyairaaágát hordozza magán bélyegül. Ilyeu szobrok közül megkönyebbüléssel fordul el az ember a földi élet szépségeitől, mert csak magukon hordják a memento móri gyászos szavait. Egyszerre éledni kezdenek a kőemberek, izom rakódik kiszáradt bőrük alá, lekopik róluk a köntös s a halott főurak átved- lenek Fontenaibleau mintájára. Magint az eszményi emberi test lesz a szobrászok művészetének tárgya, de nem az a derűs, nyugodt test, amely a klasszikusok szobrainak mintájául szolgált, hanem az érző, dolgozó és gondolkozó ember szobra. A Louvre rabszolgái lázadnak és haldokolnak, erőlködnek és gyengülnek, mint kinn az életben a küzdő emberek. Majd megint fokozódik ez a mozgás az egyik oldalon és csökken a másikon. A tizennyolc és tizenkilencedik század szobrászai egész történeteket mesélnek el rengeteg alakkal, vagy megelégszenek a kislány derűs mosolyával. Szabadság, szerelem, erő, büszkeség a tárgyai ennek a kornak. Mind az emberi élet erényei, melyek márványba meredve állnak az ember elé.
