Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-02-04 / 28. szám
EGRI NÉPOJSÁG 1928 február 4 Az Egri Dalkör új tisztikara ezután az egyhangúlag történt választás szerint a következőképpen alakult: Elnök: Hedry Lőrinc dr. Heves vármegye főiipánja. Társelnökök: Okolicsányi Imre Hevea vármegye alispánja éa Trak Géza Eger város polgármestere. Ügyvezető elnök: Prettenhoffer Ödön kir. törvénytzéki tanácselnök. Alelnök: dr. Encsy Kálmán kir. ügyész. Titkár: Sturm József siketnémaintézeti tanár. Pénztáros: Purszky Bertalan m. kir. pénzügyi tanácsos. Jegyzők: Böck Sándor kir. já- rásbirösági irodatiszt, Erdélyi Mihály hírlapíró, jogazigorlő. Gazda: Dankó István. Számvizsgáló bizottság: Nemecsek Aurél, Pál Endre dr., Szalag Pál. Ellenőr: Dely Béla dr. Ügyész: Barsy István dr. Orvos: Magyar Árpád dr. Szertáros: Lestál Miklós. Karnagy: Huszthy Zoltán. Másodkarnagy: Nobilis Tibor. Szólamtanitók: Dr. Búzás Endre, Lestál Miklós és Lőrinc Károly. Zászlótartó: Nagy Péter. Az Egri Dalkör választmányi tagjai: a pártoló tagok sorából: Breznay Imre, Pallos Iván dr., Gröber Jenő, Heringh Kálmán, Kelemen Andor, König Ferenc, Kriston Endre, Kürti Menyhért dr., Lipcsey Péter dr.,OííPéter dr., Őtömössy Zoltán, Petro Kálmán dr., Rusztek Károly, Ruzsin Bertalan, Subik Károly, Várkonyi Rezső, Zsírosé Sándor. —A működő tagok sorából: Adamcsek József, Dienes Jenő, Fejér Mihály, Ficzel Antal, Demeter József, Marossy József, Matuska János, Nényei KálmáD, Polák Pál, Palik Tibor dr., Petravich Gyula, Révász Bertalan, Révász Róbert, Simcső József, Varsányi Ferenc. Az indítványok során a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Isaák Gyula ny. főispán, felsőházi tagot örökös díszeloökévé, dr. Fehér Lajos M.Á.V. titkárt pedig tb. elnökké, Grónay Andort és Kelemen Lajost pedig díszkarnagyokká választotta. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy Marossy Józsefnek, a Dalkör leköszönt gazdájának, dr. Temesváry Istvánnak, a leköszönt alelnöknek és Petravich Antal leköszönt zászlótartónak eddigi hűséges munkásságukért jegyzőkönyvi elismerését fejezi ki. A közgyűlés azzal a kedven akkorddal, végződött, hogy Prettenhoffer Ödön ügyvezető elnök megható szavak kíséretében, a tagok meleg és lelkes éljenzése közben, feltűzte az Egri Dalkör egyesületi jelvényét Hedry Lőrinc főispánnak, a Dalkör új elnökének mellére. A Dalkör ezután elénekelte a »Nem ! Nem! Soha /« c. irredenta dalt. A dalos testvérek uj reményektől megtelt szívvel, bátrabb bízással, a dalosügynek még melegebb szeretetével távoztak a gyűlésről. Az új, az egri társadalom legerősebb oszlopaiból alakított tisztikar által, mintha újjá született volna az Egri Dalkör is, amely most bi zonyára nagyobb és merészebb célkitűzéssel fog haladni az elnök által megjelölt »nagysikerek etappe*-jai felé. (n. r.) 2 Eger, a fürdőváros A legszűkebb számítás szerint is kétmillió pengőre volna szükség a fürdöfejlesztés legközelebbi teendőire. Negyedik, befejező közlemény. Ami a létesítendő fürdöépit- ményeket illeti, arra nézve a szakértők a régi Érseki fürdő átalakitása és kibővítése, több tükör és kádfürdővel való fel- sserelése mellett egy nagyszabású homok és nap fürdőkkel ellátott második modern uszoda létesítését tartják elengedhetetlen szükségesnek. Szállóra nézve egyelőre elégségesnek tartják a 40 szobás Korona szálló felépítését, természetesen újabb szállodák, üdülőházak stb. épitését a forgalomemelkedése fogja magával hozni. Ezek létesítése azután már a magánvállalkozás feladata is lehet, természetesen a város és a vállalat legmesszebbmenő anyagi támogatása mellett. Végül rámutatnak a szakértők arra, hogy a jövedelmezőséget a város és közönsége szempontjából nem szabad kizárólag * fürdővel közvetlen kapcsolatban levő intézmények bevételei szerint megítélni. Az idegenforgalom számtalan más utón is emelni fogja a városi polgárság kereseti lehetőségét, az egész város bevételeit és ingatlanainak értékét. Ezek a körülmények annyira fontosak, hogy külön is figyelembe veendők és biztosításukra közvetlenül nem jövedelmező, vagy nem eléggé jövedelmező intézmények létesítésével (sétányok, fásítás, öntözés stb) is áldozatot kell hozni. Különösen megszívlelendő azonban, amit a szakértők véleményük legvégén mondanak, amely szerint úgy az idegenforgalom. mint kütönösen a gyógyulást kereső betegek forgalma szempontjából döntő fontosságú, hogy a tárgyi berendezéseién kívül — ami alatt a jó szállodától a szép anzixkárigáig, a kifogástalan konyhától a jó turista jelzésekig minden technikai és üzleti berendezést értünk, — megfelelő legyen az egész lakosság mentalitása is. Polgármestertől az utcagyerekig mindenkinek tudnia és éreznie kel), hogy sz idegenek jóindulatának megnyerése gazdasági érték. Megfelelő népnevelő munka nélkül a legnagyobb anyagi áldozatok melleit sem lehet Eger városát fürdővárossá, vagy különösebben gyógyfürdővé fejleszteni. Azeket mondja főbb pontjaiban a szakvélemény, amelyben foglaltakat az igazgatóság magáévá tette és úgy állapította meg a fürdőfejlesztés legközelebbi teendőit. Az ezzel kapcsolatos építkezésekhez a legszűkebb számítás mellett is mintegy 1.5 millió peDgőre volna szükség, ehhez hozzá kell még vennünk a közvetlen környék rendezésére, utak építésére, parkozására, Ersekkert rendbehozatalára, patakszabályozásra, stb. mintegy félmillió pengőt, amely összeg már a város közönségét terhelné. A mai viszonyok mellett azonban ilyen összeget hosszú lejáratú törlesztései bölcsőnkét felvenni nem lehet, ezért egyelőre még a megvalósítással várnunk bel). De várni kell a vízvezeték, csatornázás és általános utcarendezés befejezésére is, mert ciak ezek után lehet fűrdőépit- kezésre gondolni. Ezt a kényszerű várakozási időt használja fel az igazgatóság arra, hogy a nagy pro- grammtervezet pénzügyi megoldását elősegítse, valószínűleg valamely idegen tőke kedvező bekapcsolásával, esetleg nagyszabású állami támogatással, azon gondolattól vezéreltetve, hogy nem az a fontos a városra nézve, hogy saját fürdője legyen, hanem, hogy fürdővárossá fejlődhessen, amely az idegenforgalmat 8 ezzel együtt a polgárság kereseti lehetőségeit emelje. Azt hiszem, hogy sikerült egészen részletes felvilágosítást adnom a fürdőfejlesztéii ügy jelenlegi állásáról mivel szükségesnek is tartottam, hogy minderről a város közönségét tájékoztassuk. Legyen mindenki meggyőződve arról, hogy a vállalat a város vezetőségével karöltve minden lehetőt el fog követni a fürdőváros megvalósítására, azonban ilyen nagyfontosaágu ügyet egykét éven belül — különösen a mai viszonyok mellett — dűlőre vinni nem lehet, amiért is türelemre van szükség, s egyelőre most ciak ezt az egyet kérjük a város közönségétől. Bárány Géza. eBRse«aeBtsss(Stssaetae8ese«a8!8iit Evetovics Kunó dr. előadása az értelmi nevelésről. A gimnáziumi liceális előadások során legutóbb — Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén — Evetovics Kunő dr. ragyog tatta meg gazdag tudásának és költői stílusának fényét értékes hallgatőközönség előtt. Szavaiban az ifjúság jövőjét féltő aggodalom ■ még inkább a jövő- benbizás magával sodró ereje fejeződött ki. Az értelmi nevelés kérdéseit tárgyaló előadás két főrészre tagozódott. Az első részben az értelmi nevelés céljául kitűzött műveltség fogalomkörét határozta meg szabatosan a szónak számos közkeletű, de téves értelmű használatával szemben. Az előadás második része a gyersnekfejlődés korszakait tekintette át a kisgyermek első szellemi megmozdulásától a középiskola bevégzéséig s közben hasznos gyakorlati útbaigazításokat adott. A hallgatőközönség érdeklődéssel várja ennek a tartalmas előadásnak csütörtökesti folytatását, amellyel egyúttal az idei liceális előadások is befejeződnek. A Magyar Turista Egyesület Egri Bükk-Osztálya február 5-én, vasárnap egésznapos kirándulást rendez. Indulás reggel 7 órakor az egervári állomástól. Útirány: Donát- tető — Tibakút — Várhegy — Isaák Gyula menedékház. Vissza a Nagy- Egeden át. Vezető és menedékház- ügyeletes: Légrády László. Dr. Tóth László: Májusfa c. színjátéka az egri Urániában. Eger, február 3. Eger város intelligens közönsége lázas örömmel várja az Egri Műkedvelők Körének vasárnapi matinéját, amelyen dr. Tóth Lászlónak, a Nemzeti Újság felelős szerkesztőjének Májusfa c. poétikus színjátóka, a Nemzeti Színház nagysikerű műsor- darabja kerül színre Thuróczy Gyulának, az eger—debreceni színtársulat volt kitűnő drámai rendezőjének a rendezésében. Az egri műkedvelő-gárda legkiválóbbjai játszanak a Májusfában, akiknek Budapestről szerzett ruhákat Marossy József. Külön érdekessége lesz az előadásnak, hogy azon maga az illusztris szerző: Tóth László dr. is megjelenik. Jegyek már csak igeu korlátozott számban kaphatók az Urániában. m «BesHcsscsiSiESBiaaRKSisaitESBi Lugkövet öntöttek a szenteltvízbe. Salzburgból jelentik: Hohen- Salza vártemplomában szentség- gyalázást követtek el, amelynek tettesét eddig hiába nyomozza a rendőrség. Az történt, hogy a szenteltvíz- tartóba lűgkövet öntöttek és a vasárnapi istentiszteleten az áj- tatoskodők közül többen jelentékenyen megsérültek, a lűgkő kimarta a kezüket és homlokukat. Egyesek ruháit is összeégette, amig rá nem jöttek a hitványságra. Országos tüntetéseket rendez a szovjet Románia ellen. Moszkvából jelentik: Egész Oroszországban külön előkészületek történnek Románia ellen ebből az alkalomból, hogy most lesz 10 éves évfordulőja annak, hogy Románia annek- tálta Besszarábiát. Az összes jelentékenyebb városokban nagy tüntetések készülnek Románia ellen. Már eddig is számtalan röpcédula és plakát jelent meg, amelyek mind Besszarábia visz- szaköveteláse mellett agitálnak. A Magyar Nóta c. népies, zenei havi folyóirat VII. évfolyamának első száma most jelent meg az Egri Nyomda Részvénytársaság kiadásában. A tartalmas folyóiratnak Jósvay Gábor poroszlói kántortanító a felelős szerkesztője, akinek célja : szép, magyar nótákat közölni szabályos zongorakiséret- tel és férfi, valamint vegyeskari átiratokban. A Magyar Nóta 1927. évi első száma biztató ígéret és azt a magyar vidék zene- és dal- kedvelŐ közönsége nagy élvezettel fogja forgatni. Mutatványszámot kívánatra készséggel küld a kiadó- hivatal. * Ne felejtse el a lejárt előfizetését megújítani!
