Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-01-01 / 1. szám
XLV. év/. 1. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. január 1. Ara 24 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egy bónspra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 filléregyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ Főszerkesztő: Dr. VRBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceumi földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ KELEMEN ANDOR Boldog újévet szokott kívánni a vezércikkírók hagyománya az újévi szám vezető cikkének hasábjain a hűsé- gea olvasóknak. Boldog újévet, természetesen boldogabbat, nyugodtabbat, meg- elégedettebbet, mint az előző volt, melynek megvoltak ugyan a maga kisebb-negyobb örömei, mely felrajzolta ugyan a magyar égre a reménységek szivárványos bid- jftt, de nagyjában és egészében szürkén és meg nem siratva dói jeltelen sírjába. Vájjon mit is tudnánk tallózni az 1927. év elárvult mezején, ami örömet tudna okozni a jobb jövő reménységétől dobogó szívnek? A pengő bemutatkozása lenne talán az egyik esemény, melynek érces csörgése zsebünkben a békeidők arany valutás álmait hozta volna vissza, ha ezeket az álmokat mihamar le nem rontotta volna a pengő nyomában járó drágaság! bullám, a nyomornak felszökkenése s kiábrándító elkeseredés. A másik esemény, a Rothermere-akció álomszerüsége s szivárványszerüsége dacára talán még a pengőnél i* értékesebb élménye a magyarság egyetemének. Sajnos, ezt az élményt sem a hivatalos kormányzat, sem a társadalom nem tudta egyelőre, oly elevenen lüktető valósággá átváltani, mint ahogy ezt nemzeti gondolkodásában egységesebb, propagandájában tévéké- nyebbmás nemzet megtette volna. Ellenkezőleg, az 1927-es-évtől elég szomorú tanulságokkal búcsúzhatunk el. Az az érzésűnk, mintha nem is 1928 at imánk az uj esztendő homlokára, hanem 1918-ra, az októberi forradalom gyászos idejére fordulna vissza az idő kereke. Ma újra itt ágálnak közöttünk a tíz év előtti idők nagytorkű csahosai, levitézlett politikai nagyságai, sajtóorgánumaikban épp oly szabadon és merészen lázítanak minden ellen, ami a magyarságnak szent ideál s népünk nagy tömegei épp oly öntudatlan magukelfelejtkezéssel tántorognak az örvény felé, gyűlölködnek, a reménység üres szappanbuborékját fújják s várják, hogy az üres tervezgetésből — azonnal eredmény fakadjon. Integer határok után vágyódunk, de integer magyar közvélemény, integer sajtó, a munkának és szeretetnek szervezett összefogása, integer erkölcsi érzület mily egyre jobban köddé váló fogalmak sorsunk horizontján. Könnyű szívvel búcsúzunk 1927 töl, megnehezült lélekkel köszöntjük az 1928 at: bárcsak boldogabb uj éve lenne a magyarnak ! Dr. Urbán Gusztáv. „Gyakori külvizsgálat, személyes tapasztalat és kevesebb irka-firka“ Ez az élv vezeti Okolicsányi Imre alispánt a vármegye közigazgatásában. — Hevesmegyenek 1928-ra az útépítéseken és a telefon-felszereléseken kívül nincs beruházási programmja. — A belügyminiszter csaknem teljes egészeben elfogadta és jóváhagyta a a vármegye költségvetését. Okolicsányi Imre alispánról mindenki tudja, hogy nem az aktáknak, hanem az életnek embere a közigazgatásban, mégis az aktáknak valóságos Gauri- zankárja emelkedett Íróasztalán, amikor fogadott, hogy megkérdezzem a vármegye közigazgatásának 1928. évi programmjá- ről. A máskor jókedvű alispán most nem mosolyog, sápadó arcára barázdákat rakott egy álmatlan éjszaka, Laci fia komoly beteg. Az aggódó apa egész éjjel a betegágy előtt virrasztott. De azért szeretettel nyilatkozik vármegyéjének ügyeiről. Minden szavából kiérzik, hogy meleg szívvel, egész lélekkel viseli gondját Hevesmegyenek. Ezeket mondja: — Az újévi programra? Nem szeretek én programmot adni. Inkább megcsinálni azt, ami a programúiban van. Legfőbb programiunk, ba már erről vau sző, az útépítés. Minden utat kiépíteni, ami még nine* kiépítve. Az útépítéssel kapcsolatban természetesen a nagy munkanélküliségen is akarunk spgíieni. Azért kezdjük meg a munkát azonnal, mihelyt az időjárás engedi. — 1928-ban a vármegye minden egyes községében felszereljük a telefont, ahol még nincs. A villamosítás kérdését is bizonyára sikerül megoldanunk. A legszigorúbb takarékosság elve vezet bennünket az egész közigazgatásban. Az újévre nincs is külön beruházási programmunk. Ezt a múlt évben teljesen befejeztük. — Én egyébként gyors, igszságos és példás köz- igazgatást akarok. Gyakori külvizsgálatokat fogok tartani a községekben. Magam is személyesen óhajtok meggyőződni mindenről. Ezt üdvösebbnek tartom, mint a sok irka-firkát. A mai kornak megfelelő modern közigazgatás követelményeinek csak így tudunk megfelelni. Ezeknél a szavaknál lép alispánja elé dr. Búzás Eodre; Heves vármegye tb főjegyzője, a vármegye fiatal, de kitűnő pénzügyminisztere. És elmondja: — Most érkezett le a belügyminisztériumból a vármegye 1928. évi költségvetése. A miniszter teljesen akceptálta azokat az irányelveket, amelyek a vármegyét a költségvetés ösz- szeállitásában vezették és csaknem teljes egészében érintetlenül ős változatlanul jóváhagyta a költség vetést. Ebben c*uk az alispán úr által már említett telefon-bevezetés a beruházási Programm. Az itt felmerülő költségnek is csak egynegyed része terheli a vármegyét, a többit ez állam és a postakincitár viseli. A vármegyei fontiterling kölcsün amortizációja is alig jelent valamelyes terhet. A jövő évben ez még kevesebb lesz mert a vármegye gyöngyösi ingatlanait eladja Gyöngyös varosának 1700 millió koronáért. úgy, hogy ezt az összeget Gyöngyös város átvállalja a vármegye fontsteriing kölcsönéből. — A |költségvetésben gondot fordítottunk a kulturális és szociális intézmények támogatására is. A belügyminiszter ezt is jóváhagyta. Megfelelő támogatásban részesítjük az egri jogakadémia menzáját, a budapesti Adat- bertinum menzát és külföldi tanulmányi ösztöndíjat adunk az idén is egy főiskolai hallgatónak olyan összegben, amely elegendő lesz egy évi külföldi tanulmány költségeire. K. A. Január másodikán megkezdődik a Szegénygondozó Bizottság gyűjtése. A Trak Gáza polgármester elnöklete alatt működő Szegény- gondozó Bizottság 24 kerületre osztotta fel a várost s előre megállapított terv és mód szerint január 2-án fogják a felelősteljee nehéz munkára felkért gyűjtők a gyűjtést) megkezdeni. A gyüjtőköuyvecsbéket a rend őrkepitányeág vezetője s a polgármester aláírásukkal » pecsétjükkel látták el ■ azokkal csak a I könyv első lapján megnevezett gyűjtők járhatnak házról-házra. A gyűjtés oly módon történik, hogy mioden adományozó anyagi viszonyához, jő szivéhez • a nagy célhoz mérten megállapítja, hogy mennyit képes a koldulás leküzdése ■ megoldása végett havonkint a szegény gondozás céljaira fizetői, ezt személyesen beírja a névnek nyitandó külön lapra s minden hónap első nap- j iban megjelenő gyűjtőnek ér elején jelzett adományát lefizeti. A szegény gondozó Bizottság ezúton is felkéri Eger város polgárságát, hogy mindenki tehetségéhez mérten támogassa a kitűzött célt és felekezeti és társadalmi különbség nélkül tegye magáévá a Szegénygondozó Bizottság munkájának a nagy nyilvánosság előtt már többször lefektetett elveit. Mélységes szimbólumot látunk abban, hogy amikor új esztendőre fordul mindnyájunk élete s boldog új évet kívánunk egymásnak, a nyomorgók életében is egy boldogabb új őv, sőt új élet ajtaját nyissuk meg áldozatos szeretettünkkel. Eger város tanácsa köszönetét mondott a képviselőtestületnek az egész évben tanúsított támogatásért. Eger, december 31. Eger város képviselőtestülete december 30.-án délután 4 órakor Braun Károly városi főjegyző, poigármesterhelyettes elnöklete alatt rendkivüli közgyűlést tartott. A közgyűlés elfogadta a városi virilisek 1928. évi névjegyzékét, felhívást bocsájtott ki a jogi személyekhez és özvegyekhez, hogy 15 napon belül nevezzék meg megbízottaikat, akik által jogaikat gyakorolni óhajtják a képviselőtestületben. Az elbúnyt Khem Gáspár helyébe Bárdos Dezső póttagot hív> ták a képviselőtestületbe. Braun Károly a rövid közgyűlés végén a következő szavakat intézte a képviselőtestülethez: — Mielőtt ezévi utolsó ülésünket bezárom, nem mulaszthatom el, hogy a városi tanács nevében köszönetünket ne tolmácsoljam a tekintetes képviselőtestületnek azért az odaadó támogatásáért, amelyben bennünket egész éven át részesített. Amidőn bezárom a közgyűlést, kívánom a jő Istentől, hogy az 1928. esztendő sokkel szebb legyen ős több boldogságot hozzon városunkra.
