Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-26 / 167. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Csernoch János dr. esztergomi érsek, Magyarország biboros-hercegprímása meghalt. Budapesti távirat jelenti: Csernoch János dr. esztergomi érsek, Magyarország bíboros-hercegprímása hétfőn reggel */t6 órakor meghalt. A hercegprímás az utolsó két napot szinte letargiában töltötte el. Vasárnap este 10 órakor lélekzeti zavarok jelentkeztek és az orvosok rövid idő múlva megállapították az agóniát. Az udvari papság az egész éjszakát ébren töltötte el. A nagybeteg egyházfejedelem a haldoklók imáját együtt végezte papjaival. Hétfőn reggel s/4 5 órakor az udvari titkár misét mondott, amelyen Csernoch János dr. magához vette az Oltáriszentséget. Ezután már csak imafoszlányok hagyták el az ajkát. Félhattól kezdve senkihez sem szólt és nyugodtan várta a halált, mely 8/46-kor következett be. Az orvosok a halál okát szívszélhűdésben állapították meg. Drahos János prelátus reggel 6 órakor gyászmisét mondott az elhunyt hercegprímás lelkiüdvéért. Az esztergomi fökáptalan délelőtt 10 órakor összeült, de a temetésre vonatkozó intézkedésekről ezideig jelentés nem érkezett. Esztergom, julius 25. Az elhunyt prímás holttestét ma délután balzsamozzák be és holnap, kedden reggel átszállítják az esztergomi bazilikába, ahol felravatalozzák. A holttest az eddigi intézkedések szerint pénteken délig marad ravatalon. Csernoch János életrajza. Született 1852. június 18.-án, Szabolcán. Az érettségit az esztergomi bencés gimnáziumban szerezte meg, majd a bécsi Pázmáneumban és Augusti- neumban folytatta tanulmányait. 1874. november 18.-án szentelték pappá. 1876 ban a hittudományok doktora lett és főpásztora először Felsőrados községbe, majd Budapest— Krisztinavárosba küldte káplánnak. Már ekkor megkezdte irodalmi munkásságát. 1879- ben az esztergomi szeminárium tanára lett, de már a következő években az érseki irodába került, ahol 1893 ig működött, egyre magasabbra emelkedve. 1890-ben kanonok, 1901-ben szülővárosa országgyűlési képviselője, 1908-ban pedig Csanádi püspök lett. 1911. március 8.-án a király kalocsai érsekké és még ugyanebben az évben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1912. november 20.-án kapta meg a hercegprímási kinevezést és széket 1913. január 1.-én foglalta el. X. Pius pápa 1914. május 25.-én bíborossá kreálta, a szent Özséb- templom titulusával. Mint bí- bornok, két pápaválasztő konklávén vett részt. Az esztergomi érsekek sorában a hetvenedik volt. A hercegprímás halála s a nemzet gyásza. Néhány héttel ezelőtt riadtan figyelt fel az ország arra a hirre, hogy az ország első főpapja, a bíboros hercegprímás a halállal vivődik. Milliók aggódó szeretető, imádsága fordult a betegágy felé, hogy nagy szorongattatásaink közepette ezt a csapást ne mérje reánk a Mindenható. Már már ügy látszott, hogy erős szervezete megbirkózik a kórral s az idegek halálos kimerültségét az élet bizakodó hangulata váltja fel. Ma reggel azonban szomorú hirt röpített széjjel a távíró, a magyar Sión ormára kitűzték a fekete gyászlobogót, a magyar ka- tholikus Egyház sírva-siratja nagy halottját, Csernoch János dr-t. A fekete gyászban nemcsak a csonka haza, hanem a történelmi N8gymagyarország is osztozik. Az elhunyt hercegprímás prímása volt még a Felvidéknek, Erdélynek, Bánátnak. Nemes alakja összekötő kapocs volt a mult s a jelen között. Életének egyik legkimagaslóbb eseménye, boldog emlékű IV. Károly király megkoronázása pedig a jogfolytonosság gondolatának eleven emlékeként élt a nemzet lelkében. Most elköltözött az örökkévalóságba az utolsó királykoronázás utolsó aktiv részese, hogy annál fájdalmasabban sajogjanak az egy beforrás után vágyódó szivek. Mint főpap, a magyar katho- licizmus történelemformálő erőit éleslátással és bölcseséggel használta fel mindenütt és minden alkalommal egyháza és nemzete javára. Abban az időben, amikor felfelé Ívelő pályáját megkezdte, egyház- politikai téren az iskola s házassági reformjavaslatokkal halálos csapást akart mérni a nálunk akkortájban fénykorát élő uyugatről importált liberalizmus politikai pártja. A világi katolicizmus nagy része ezektől a liberális eszméktől szaturálva s erőtlenitvc lévén, kevés energiával tudták a kevesek az oroszlánbátorsággal küzdő egyházi vezéreket segíteni. Ez a harc azonban nem maradt meddő, mert űj harcos gárda támadt a néppártban, világiak és egyháziak kösött. Csernoch János a maga nagy egyházjogi tudásával, írói felkészültségével és tündöklő papi erényeivel csakhamar a vezérek, közé emelkedett. Vezéri szavát gyakran hallatta. A Szent István-Társulat évente tartott ünnepi közgyűlésén mondott ünnepi beszédei mindig túlhaladták a rendes megnyitó beszédek kereteit s egy nagy lélek ünnepi megnyilatkozása gyanánt hatottak. Alapgondolatul mindig a katholicizmus egy-egy korszerű kérdését választotta a azt oly meggyőző logikával s nemes formában világította meg, hogy a hivő rajongásai, az ellenfél tisztelettel hajolt meg előtte. Az évente tartott országos katholikus nagygyűléseken tartott megnyitó és ünnepi előadásai szintén az Istentől rendelt vezér parancsszavai voltak. Az élet szenvedéseiből is vezéri módon vette ki részét. Mily fájdalmas őrzések marcangolhatták ennek az egyházát és hazáját lángolóan szerető egyházfejedelemnek a szivét az 1918 as októberi forradalom láttára, majd a proletárdiktatúra szörnyű nap jainak átélésekor, amikor fogolyként kellett méltatlan bánásmódot elviselnie, végül a gyalázatos békediktatumok megtörténtekor, amikor a magyar katolicizmus ezeréves büszke várát összaomlani éa érseki tartományának kőthar- madrészét elrabolva látta. A hivatott vezér nagy vigasztalója lett árvaságra jutott népének. S talán sohasem férkőzött oly közel a leibekhez, mint amikor 75 év terhével vállán, de a kötelesség- teljesítés érzésével szivében átkelt az Óceánon, hogy tengerentúli híveit meglátogassa, őket az óhazához való hűségre buzdítsa és lelki szükségleteik kielégítéséről tájékozódást szerezzen. A chikágői eucharisztikus kongresszusra utazó bíborost királyokat megillető fénnyel és k pompával fogadták az amerikaiak, de őt boldogabbá tette, ha egy eldugott kis magyar egyház- község harangzúgással, magyar szívvel és könyhullatő szemmel üdvözölte. Nagymagyarországnak a történelem újabb változásáig utolsó koronázó hercegprímása elhunyt, a magyar katholicizmus vezérének áldott kezéből kihullott a pásztorbot, a nagy vigasztaló árván hagyta gyászbaborult híveit, nekünk most kérnünk kell a Mindenhatót, hogy küldje el hozzánk vigasztalóját, aki felemel bennünket a porból s kivezessen a gyász sötétségéből ! Dr Urban Gusztáv.
