Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-03 / 148. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 3. vasárnap. XLIV évf. 148. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. magyar hitre apellál. «... A magyar filmgyártás meddő évek után újból elindul a régi úton ... töretlen hittel. Kérjük, fogadják pár magyar művész jelentkezését olyan magyar szívvel, mint amilyen erős a mi hitünk a magyar film-müvészet jövőjében...!* A Tériké tehát elindul a dicső magyar jövő útján töretlen hittel, de lássuk csak, mit visz batyujában? A darabban egy magyar város polgármestere (!) Kék- szakállnak van beállítva, Bki életét s szerelmét két nő között osztja meg. A balog feleségtől természetesen a normális színpadi erkölctök recipéje szerint vagyon neki egy Tériké nevű leánya, mert hát ki képviselné méltóbban a törtőnetkében a bájt, a napsugarat, a szánalomra méltó árvaságot s egyéb könnyekig megindító mozifogásokat mint a szabad szerelem gyermeke?! Terikébe magától értetődően csak a főispán fia szerethet bele s a főispán egy szóra elhiszi a jámbor hazugságot, hogy Tériké a polgármester testvérének a leánya. A magyar filmművészet eme hódító gyöngyére végül az erkölcsi hitelesség bélyegét süti rá az elmaradhatatlan aranyszívű öreg katholikus plébános, aki házában menedéket ad a házasságtörő nőnek s végül áldását adja Terikére s hazugsággal szerzett férjére . . . 4NMK& SIIMSÍSSIíBSBÍMSSíS»»«*»*'«* ***«'« "H**» K vasárnapi véres verekedések megakadályozására szigorú intézkedéseket követel Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága. „Zárják be vasárnapra a korcsmákat!“ — ,,Ne mérjenek vasárnap alkoholt!“ — „Tiltsák be vasár és ünnepnapokon a nyilvános mulatozást!“ — Dr. Lipcsey Peter kor many főtanácsos indítványa. A Tériké hódító útjának végén egész nyugodtan összecsaphatjuk a kezünket s ámulva kérdezhetjük: a magyar glóbus mely pontján fotografálták le ezt a miliőt? Kinek a szeme látta meg ezeket az alakokat s kinek a keze kötötte össze őket ily díszes csokorba ? Ennyire le- züllött volna nálunk az erkölcs, hogy magyar űri család befogadja körébe a megtévedt férj szeretőjét? Nem, ebben a darabban s a többiben is egy tőlünk idegen szellem tudatosan vagy öntudatlanul a maga erkölcsét, Ízlését, szokásait helyettesíti bale a tisztes magyar úri család környezetébe s szintén tudatosan vagy öntudatlanul a maga elferdült gondolatvilágát magyar nevű szereplőkkel akarja igazolni. A házasság örökszent gondolatát mindenesetre hatásosabban lehet diszkreditálni egy aranyszívűnek mondott katolikus pap fura szerepeltetésével, mint ha egy szociáldemokrata agitátor mennydörögne ellene. Miért nem nevezik a Terikében igazi nevén a gyereket a miért bujtatják a művészet szent ruhájába a titkos szándékot? Mert a Tériké s többi társa az igazi köntösben nem tudna üzletet csinálni s régi magyar erkölcsöt bomlasztani egy csapásra! Dr Urbán Gusztáv. «Oft» Tériké. A hazai filmipar minden egyes újabb termékének őszinte szívvel kellene örülnünk. Ez az iparág kenyeret és érvényesülési lehetőséget ad magyar filmszínészeknek, rendezőknek, operatőröknek stb., s eleget tehet ama elemi követelménynek is, hogy a magyar földet, életet, gondolat- őb érzésvilágot itthon s a külföldön a fehér vászon mindent népszerűsítő erejével bemutassa. Hogy nem tudunk mindig örülni, annak nagy oka- foka van. Kevés szerencséje volt még eddig a magyar léleknek a hazai filmipar darabjaiban. Nem kell mindjárt Trianonra, irredentára gondolnunk s nem kellene feltétlenül minden mozidarabban fehéren villogó lenge diszmagyarban fokost forgatni s ciárdást táncolni. Szűk határaink között találhatna még a témát kereső szem magyar tárgyat eleget, csak magyar lélekkel keresse. Sajnos, kevés kivétellel nálunk vagy idegen rendező s operatőr sürgölődik-for- golődik a «magyar» témát felvevő gép lencséje előtt, vagy magyar rendező téved egy világnézet-távolságnyit a magyar világnak elképzelt darab meséjében. Nem is tudjuk hirtelené- ben eldönteni, hogy mi árt jobban a magyar jelen hírnevének, illetve mi mutatja be torzabb megvilágításban a magyarság ielkületét, mint például a Csárdáskirálynő magyar ruhákkal, de német művészekkel, vagy az aktualitás kedvéért a Tériké magyarul beszélő alakokkal, de idegen eszmékkel telített lélekkel. Tegnap és tegnapelőtt az egri közönség abban a kiváló sze renciében részesült, hogy a Földes Imre Tériké c. színmüvéből készített hasonló cimü mozi- #zktCC8b3n gyönyörködhetett. — Egy pillanatra sem akarunk a mü irodalmi s művészi értékének bírálatába belebocsátkozni, ezen a helyen csak világnézeti s gondolkodásbeli fogyatékosságokat vagyunk kötelesek észrevenni. Kötelesek vagyunk annál is inkább, mert a darab patétikus bevezetése a magyar szívre s a Eger, július 2. Lipcsey Péter dr. m. kir. kor- mányfőtanácios legutóbb a következő javaslatot terjesztette Heves vármegye törvényhatósági bizottsága elé: A törvényhatóság szomorúan látja azt a pusztítást, mellyel a háborút követő forradalom és kommunizmus a magyar lelkeken keresztülgázolt. A kormány, de vármegyén* is mindent elkövet a magyar lelkek megmentésére, a valláserkölcs megvédésére. A küzdelem legnagyobb akadálya az alkohol pusztítása. A magyar kertek kinyílt virágait, a magyar ifjúságot meg kell mentenünk 1 Erre nem elég az iskola, nem elég a családi kör, de sajnos, még az Egyház sem elég hatalmas. A magyar anyák sírnak, a magyar apák remegnek már a vasár- és ünnepnapoktól, mivel nem tudhatják, hogy nem hozzák-e zsengéjüket holtan haza — a dáridóból. Mert annyira elfajult az ünnepnapi mulatozás, hogy 18—19 éves gyermekek is dáridóznak, szedik be a romboló hatású alkoholt s mámoros fővel szedik elő a bicskát, hogy egymást leszúrják vele. Egyik a temetőbe, másik a börtönbe kerül. A magyar kert virágait dér lepte be. A magyar fejeket az alkohol elkábítja s borzasztó cselekedetekre kényszeríti. Az ünneprontás már-már szokássá válik. Ez készteti ősi vármegyénket ezen feliratra és ebben cselekvésre kéri fel a miniszterelnök úr őexcellenciáját. A népjóléti miniszter úr őexcellenciájához szintén fölirattal fordul ősi vármegyénk, mert az első lépés a korcsmáknak ünnepnapi zárva tartása. Ha ez meglesz, — és ha nem lesz hát elpusztulunk, — akkor a vasárnap az Isten napja lesz és nem a korcsmáé. A vármegyei hatóságoktól pedig elvárja a törvényhatóság, hogy az ünneprontő nyilvános bálozásokat, mulatozásokat ünnepnapra nem fogja engedélyezni. A törvényhatóság egyhangúlag elfogadta a javaslatot és már meg is tette az ennek megfelelő intézkedéseket. Tíz év után: Az egri ciszterci gimnázium 1917-ben érettségizett növendékeinek találkozója. Eger, július 2. Az egri ciszterci gimoázium volt növendékeinek május 15.-én tartott általános jellegű, fényesen demonstráló találkozóján kívül az 1917-ben érettségit tett öregdiákok az iskolai esztendők alatt kifejlődött baráti érzésük és az Alma Mater iránti meleg szere- tetük dokumentálására és erősítésére ma délelőtt tíz éves talál-
