Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-21 / 163. szám
2 «OKI NÉPÚJSÁG 1927. július 2t ötven évig szolgált becsülettel a főkáptalan tiszapolgári birtokán. Tudósítónk jelenti: A délibábos Hortobágy szélén épült Tiszapolgár község határán a Basa-taDyán 1927. évi julius hő 10-őn nagy ünnep volt. Az egri székes-főkáptalannak Tiszapolgár község határában fekvő tanyáiról hosszú kocsisorban érkeztek a Basa-tanyára az uradalmi tisztek, cselédek, hogy jelen legyenek a 74 éves Migyu István ünnepeltetésén, aki 51 évig becsülettel, szorgalommal szolgálta urait. Délelőtt 11 órakor érkezett a tanyára Nemes Ferenc tb. főszolgabíró, a t.-polgári szolgabirói kirendeltség vezetője, utána közvetlenül érkeztek Újhelyi Sándor községi főjegyző, Borsos József községi főbíró, Szőke József a polgári földműveskor kiküldöttje és számos tiszapolgári lakos. Az illatos akáclombos tanyának udvarán sok-sok főnyi földműves, cselédember, asszony, gyerek seregük össze a régi tisztilak ambitusára, Pamlényi Béla kerületi tiszttartó vezetése alatt állanak a főintézők, intézők és segédtisztek ünnepi ruhában. Kedves, közvetlen szavak kíséretében adta át az ünnepelt- nek a földművelésügyi miniszter elismerő oklevelét s 100 pengő jutalmát Nemes Ferenc tb. főszolgabíró, kifejti Bzőp beszédében az ünnepelt érdemeit, melyeket nemcsak a szolgálat- adó látott meg, hanem meglátta a mi szegény csonka hazánk kormánya is, majd példaképül állítja a többi cselédek s egybegyűltek elébe Migyu Istvánt, ki .szorgalmával, ügyességével, becsületességével a kitüntetésre megszolgált, hosszantartó megelégedett életet kíván a 74 éves kora dacára még mindig daliásán, előtte «vigyázz* állásban állő keménykötésü magyarnak. Ezután Újhelyi Sándor főjegyző ékes szép beszédben tolmácsolja Polgár község üdvözletét s jókívánságait, Szőke József az egyszerű polgári földműves köszönti a «Pista bácsi»-t, elmondja, hogy ilyennek kellene lenni minden magyar földművesnek, napszámosnak, cselédnek, annyit kellene becsülettel dolgozni mindenkinek, — kinek- kinek a maga helyén, — akkor újra nagy, egész lenne Magyar- ország. Meleg szavakkal üdvözölte Pamlényi Béla kerületi tiszttartó az ünnepeltet és sorban üdvözölték a tisztek az egyszerű cselédembert. Az ünnepelt könnyezve köszönte meg a közvetlen, de szív- bemarkoló szavakkal az ünne- peltetést. Az új egri pénzügyi palota bokrétaünnepélye. Dr. Balásy Antal pénzügyi államtitkár Egerben. Eger, július 20. Az egri pénzügyi palota építkezése a mai napon tartotta bokréta ünnepélyét. Erre az ünnepre Búd János m. kir. pénzügyminiszter képviseletében tegnap este félhat órakor Egerbe érkezett Balásy Antal dr. pénzügyi államtitkár, Fidy Béla miniszteri osztálytanácsos, műszaki tanácsos kíséretében, akiket a pályaudvaron az egri pénzügy- igazgatóság fogalmazói karának élén Magyary Pál miniszteri tanácsos pénzügyigazgatő fogadott. Az államtitkár dr. Szmrecsányi Lajos egri érseknél szállott meg. Ma délelőtt 11 órakor kezdődött a vásártéren az új pénzügyi palotának már felhúzott falai között a bokréta-ünnepély. — A hatalmas téglafalakat nemzetiszín zászlók és zöld gallyak díszítették. Az építkezésnél dolgozó munkások erre a napra szabadságot és jutalmat kaptak. A hagyományos és megható ünnepségről, amelynél Eger város társadalmának előkelőségei is megjelentek, az Egri Népújság legközelebbi számában adunk részletes tudósítást. MM««#'—»Cfla» n. jj *03* 349» Temetik a bécsi forradalom áldozatait. Bées, július 20. A bécsi véres események áldozatait részint ma, részint pedig holnap délután temetik. A halottak száma a kórházban elhunytakkal együtt eddig 102-re emelkedett. A hatóságok minden intézkedést megtettek a temetés sima lefolyásának biztosítására. Harmincezer éves kannibálok nyomára bukkantak a szilvásváradi Istállóskői barlangban. Nyolc ládával szállították be a múzeumba az értékesnél érté kesebb régiségeket. Szilvásvárad, julius 19. Pallavicini őrgróf szilvásváradi birtokán, az úgynevezett Istál- lőskői barlangban, a Borsod- Miskolci Muzeum megbízásából két hét óta ásatások folynak, melyeknek során igen érdekes, az ősember által használt eszközök kerültek napvilágra. A leletek közül különösen érdekes az a huszonhét csontvázhoz tartozó koponya, melyeknek agy-koponya csontja hiányzik, ami arra enged következtetni, hogy a csiszolt kőkorszak itt élő ősembere emberevö volt, azonban az sincs kizárva, hogy a koponyacsont eltávolítása a halott eltemetésének kiegészítő része volt. Igen értékes lelet az a kőeszköz is, amelynek oldalán vércsatorna van, ami arra szolgált, hogy az ősember által elejtett vad vére szabadon elfolyhasson. Az Istállóskői barlangban a muzeum megbízásából Saád Andor neves miskolci paleontológus kezdett az ásatáshoz Me- gay Géza cserkésztiszt társaságában. Nyolc munkással láttak hozzá a negyvenhat méteres barlang feltárásához, amelyről már Hillebrand Jenő dr. egyetemi magántanár is megállapította, hogy itt a jégkorszak aurignacén része van képviselve, amit az itt talált eszközök típusa igazol. A barlang bejáratánál félméteres mélységben a neolit-korból származó csontokat és eszközöket talált Saád Andor és Megay Géza. — Üstalakű mélyedésben huszonhét neolit-kori ember csontjaira bukkantak. Minthogy a csontok hamuban hevertek s az agykoponyacsontok minden koponyán hiányoznak, ez a körülmény kannibalizmusra enged következtetni, viszont az sincs kizárva, hogy a négyezer évvel ezelőtt itt lakó ősember elégette halottait. A kannibalizmus tudvalévőén még most is dívik az egyes afrikai vad törzseknél, akik a koponyát ivó edényekül használják. A csontok, illetőleg az érdekes koponyák mellett, mint kisérő leletet, változatos, művésziesen díszített edényeket és obszidián pengéket is találtak, amelyek százszámra hevertek a talajban. Ezek a pengék és edények (Bükkien) megerősítik azt a feltevést, hogy a csontok a csiszolt kőkorszak ősemberének maradványai. Itt került felszínre egy szarvasaggancsba foglalt kőeszköz is. A barlang hátsó részében három méter mélységig ásatott le Saád Andor és Megay Géza. Itt a diluvium aurignacén részéből akadtak csonteszközökre és a barlangi medve szemfogából készült pengékre. Éhez hasonló leletekre idáig a Bükkben még nem is akadtak a paleontológusok. Különösen érdeket és értékes az egyik kőeszköz, amely oldalán vércsatornával van ellátva. Az aurignacén kor harmincezer évvel ezelőtt élt ősembere ugyanis ezzel terítette le az akkori hatalmas állatokat, minthogy azonban nem közelíthette meg, megvárta, amíg a testébe döfött vadászeszköz vércsatornáján keresztül az állat elvérzett. A leleteket nyolc ládában szállították be a Borsod-Miskolci Múzeumba s miután köztük a barlangi medvének sok csontváza megvan, előreláthatóan a múzeumnak »sikerülni fog egy barlangi medve csontvázát rekonstruálni. Egyébként az igen értékes munkát végző Saád Andor szigorló orvos Megay Géza cserkésztiszttel az ásatásokat folytatni fogja. HÍREK — Eger, 1927. július 21. — Édes Nénéml Bizony kár volt azt a kis tejet az árokba löttyenteni ott az egerszalőki vámnál! Most megint azt vélhetik ezek a fránya városi urak, hogy vizes volt a tej, pedig beh sokszor fcgadkozott Kend, hogy nincs abban annyi sem amennyi a kupa falához tapad ! Mert hát azt mondja édes Néném, hogy könnyű a városi uraknak ott a vámnál a méricskélő üveggel handabandázni, meg a nagyságáknak panaszkodni, hogy a tej ilyen drága, meg olyan drága, amikor reggel hétkor a paplanom ágyban már készre kapják a tejet, de nem tudják, mennyi baj van vele addig. Ugyan fel kelne-e mindennap reggel 3-kor az a panaszkodó nagysága azért a rongyos 4—5 ezer koronáért, amit a tejért fizet, kutyagolna-e télben nyárban őrákhosszat, baj- lődna-e az álattal, tehenessel, csordással, a takarmánnyal egész évben azért a kis pénzért, mikor a boltban mindenre olyan nagy árat tartanak, akár Hangyának hívják a boltost, akár Rozen- cvreignak ? Ugye nem! Én pedig mégis azt mondom Édes Néném, hogy vigyázni keli arra a tejre, mert ahol rossz a tej, ott beteg lesz a gyerek és nem tud meggyógyulni a sínylődő. Ahol pedig sok a beteg, ott kevés a kereső és ezekre nagyon sok jut az adóból, még nehezebb lesz az élet és kevesebb a magyar. Meg aztán bizony kis pénz az a 4—5 ezer korona azért a pár liter tejért,
