Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-12-28 / 294. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. december 28 Kürti Menyhért dr. főigazgató előadása a nevelés problémáiról. Karácsonyfa-ünnepség az egri Katholikus Legényegyletben. Kedves ős megható karácsony- faünnepséget rendezett Kará­csony másodnapján délután az egri Katholikus Legényegylet. Az egyesület dísztermét színül- tig megtöltötte az ünnepi kö­zönség, amelynek soraiban ott láttuk vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok m. elnököt, Frindt Jenő érseki irodaigazgatót, Tóth Imrekáptalani fő»zámvevőt,iVa<7y József építészt, Kusner István hitoktatót, az egyesület vezetőit és az egri iparos családok színe- javát. A hangulatos nyitány után a Legényegyleti Dalárda énekelte el jeligéjét, Liszkóczi Klárika pedig meleg átérzéssel szavalt. Ezután a közönség lelkes ün­neplésétől kísérve Török Kálmán prépost kanonok jelent meg az emelvényen és rövid, de nagy hatású ünnepi beszédével erőt, lelkesedést öntött hallgatóságá­nak szivébe. Szívbemarkolő jelenetek között történt meg azután az árvák ruháinak és cipőinek kiosztása. A vitéz Subik Károly nevéről ne­vezett alapítvány jövedelméből és egyes adományokból egész csapat kis árvának hozott teljes öltözet ruhát, cipőt és apró aján­dékokat a Jözuska. Az árva csöppségek örömtől ragyogó szeme többet mondott minden köszönetnél a nemesszívű ado­mányozóknak. . . A Legényegyleti dalárda ezu­tán a Kolping dalt adta elő szép tudással Nobilis Tibor karnagy vezetése alatt, majd az egyesü­let műkedvelői ifj. Stugner Károly rendezésében lejátszották a Ka­rácsonyest c irredenta színművet. A színdarabban különösen Bobkó Giziké (Baltaváryné,) és Hucik Mancika (Ildikó), továbbá Hor­váth János (Gábor, a rokkant hadnagy) Roszkos Kálmán (a cigány), Gulyás Lajos (öreg bei- lehsme*), Kovács Gyula (öreg Baltaváry), Németh Lajos (Bal- taváry János) ős ifj. Odry Dániel (Olejka Péter) arattak sikert, kisebb szerepeikben ugyancsak szépen játszottak Tóth Irénke (angyal), Nyeste Icuka (szolgáló leány), továbbá Lóczi Bála (Miska) éa Boroczky György (legény). Itt említjük meg, hogy az ár­vák karácsonyfájához a követ­kező adományok folytak be: Az árvák cipőjére adott: Dr. Petro Kálmán jogtanácsos, egyl. ügyész 50 P, Radii Károly díszelnök 50 P Az árvák ruháit adták: id. éa ifj. Tosnidálszky Sándor mesterek 4 öltözet, Mészáros József mester 1 ölt., Nagy László II. dókán, mester 1 ölt., Szarvas Mihály mester 1 ölt., Tóth András mes­ter 1 ölt. Kilenc pár_ cipőfelsőrészt készített: Meilinger Ödön dítzelnök. Két pár cipőfelsőrészt adott: Kiss Sándor mester. Az aljmunkát készítették: özv Ádler Janosné 1 pár, Bolya Fe­renc mester 1 pár, Laníher János mester 1 pár, Nagy Gyula mester 1 pár, Tóth Imre meater 1 pár, Bukucs József segéd 1 pár, Csató Kálmán segéd 1 pár, Kovács Gyula segéd 1 pár, Németh Lajos segéd 1 pár. Jő negyedszázada, 1901. dec. 8 án tartották az első ismeret- terjesztő előadást az egri cisz­terci gimnáziumban. Ez akkori­ban egészen újszerű s nagyje­lentőségű kezdeményezés volt városunkban : szinte egyedüli alkalom intelligens közönségünk­nek irodalmi, művészeti és egyéb tudományos ismeretei felfrissí­tésére és gazdagítására. Ma már erre sok más helyen nyílik al­kalom a jól kifejlődött egyesü-. leti életben, tömörülésekben. A gimnázium így mélyíthetett eme, közvetlenül a közönséget illető munkássága programiján. A sokszerű téma helyébe egyet­lent vett fel és pedig újat. A nevelés problémáit. Ebben a tárgyválasztásban kétségtelenül az az iskola hivatásáról való felfogás is kifejeződik, amelyet ma már egységes meggyőződés­sel vall iskola és társadalom: hogy a középiskola feladata el­sősorban a nevelés. A programúi­nak ílyirányú elmélyítése annak érdeme, aki a régi típusú isme­retterjesztő előadásoknak is kez­dettől fogva tevékeny munkása volt: Kürti Menyhért dr. főigaz­gatóé. ő szabta meg ezt az új programmot tavaly, az előadá­sok kezdésének negyedszázados fordulóján. Megállapíthatjuk azt is, hogy az űj programmnak megfelelően űj színezetű lett az állandó hall- gatőközöaség is. Számban talán nem éri el a régit, de sokkal mélyebb, komolyabb érdeklő­désű b homogénebb, vagy úgy is mondhatjuk, válogatottabb. Mindezeket szükségesnek lát­tuk előrebocsátani most, midőn advent eleje óta már negyedik előadásáról számolunk be lapunk hasábjain Kürti Menyhért dr- nak s mikor az advent elmúltá­val egy előadás-ciklua megint befejeződött. * Ciütörtökesti előadásában ab­ból indult ki, a főigazgató, hogy a gyermek érzelmi életének he­lyes kialakítását s főkép annak a legértékesebb tartalommal, a szeretet érzelmével való telíté­sét egyedül a vallásos nevelési rendszer biztosíthatja. Pedig ke­vesen nevelnek ily alapon, amint­hogy e tekintetben három csa- ládtipust kellett megkülönböz­tetni. Van olyan család, ahol hitet­len az apa, de hivő az anya. Az ilyen apában kevés a mély ér­zelem ; tisztelete csak közvetlen feljebbvalójáig terjed, ennek tár- det-fejet hajt, da a Társadalmak Urát megveti; érdeklődését-von­zalmait érzéki örömökön kívül alig köti le más; sokszor vállal­kozik arra is, hogy megfossza a liliomot szirmaitól, — a nőt lelke legszebb vonásaitól éa erőssége forrásától: hitétől, — örökös küzdelmet indít meg felesége ellen ; de már fiait vagy leányait alig meri az ilyen apa is hitetlenségre vinni, vagyis különbséget tesz elv és gyakor­lat közt. Az így nevelt gyerme­kekkel aztán csak a boldogtalan családok száma szaporodik! Találkozunk családdal, ahol apa is, anya is hitetlen. Nincs . Istenük. Életük folytonos harc ~ környezetükkel s a fennálló tár­sadalmi renddel; nincs tehát lelkibékéjük, boldogságuk egy­forma életfelfogásuk mellett sem. Nem tudják egymásban az örök szépet, a lelket megszeretni; táplálkozási és fajfenntartáti kö­zösség az ö házasságuk. A gyer­mekek felügyelet nélkül, minden magasztos érzés légköréből ki­zártán nevelkednek fel s az era beriség nyűge, salakja lesznek. De vannak hívő apák-anyák is! Az oltár előtt, szent megha­tottság imádságos percében forrt ösize a lelkűk örökre. A fájda­lom csak összébb kovácsolja a szívüket, mert ők áldozatra kö­telezték magukat. A férfinak leg­nagyobb öröme az otthon ; a nő a család derűje, segítője, vigasz­talója férjének. A gyermek szá­mukra Isten áldásé, reménye Eger, december 27. Karácsony éjszakáján bosszan­kodva tapasztalta Eger város katolikus közönsége, hogy a szent estén éppen úgy, mint más napokon, este 11 őrakor eloltot­ták az ívlámpákat az egri utcá­kon és tereken. Sötétben állott a Főizékesegyház környéke és a hívek ezrei az egyébként is gyengén világító, apró utcai vil­lanylámpák fénykoréból kiérve, vaksötétben voltak kénytelenek botorkálni a templom bejáratáig — a csúszós, veszedelmes talajon. Ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor az éjféli misékről hazafelé mentek a hívek. Ennek az eset­nek kapcsán az az óhaj merült fel Eger város katolikus közön­ségének körében a városi vil­lamos telep vezetőségével szem­ben, hogy karácsonykor az éjféli misék befejezéséig, illetve az Eger, december 27. Az elmúlt éjszaka súlyos sze­rencsétlenség történt Andorna- kon. A kistályai alsó-malom egyik moinárlegénye véletlen- ségből keresztüllötte fiatal jegye­sét, a 20 éves Mészáros Gizellát. Az életveszélyesen sérült leányt kociin hozták be az Irgalma­tok egri kórházába ahol ma délelőtt kereste fel lapunk mun­katársa. A fehér kórházi ágyon moz­dulatlanul, halálos sápadtan, be­kötözött arccal hever Mészáros Gizella. Csak hosszú körielés után kezd beszélni s töredezett szavakban, rövid, kúeza mon­datokban, itt-ott megpihenve mondja el egyszerű életének szerencsétlen eseményét. — »Hatodik hónapja már, hogy udvarol nekem a kistályai altő-malom egyik molnárlegé­nye. Jóskának hívják, a vezeték égnek, földnek; szerető, tiszta szívet nyer szüleitől, mert sietős gonddal oltják szívébe az eré­nyek ciiráit: az imádság meg­szerettetésével, mesék, legendák, bibliai történetek felhasználásá­val b mindenakfölött a maguk példájával. A természetben is megláttatják a gyermekkel Isten jóságát. A család példája lesz a nemzet, az emberiség nagy csa ládjának, melynek jóságos atyja IsteD, s a gyermek lelkében a hazaszeretet és emberszerctet érzelmei virágoznak ki; azonos életnek is fölébe emelkedik, u rajongásig szeretett atyja példá­jára egész lélekkel áll az össze­fogó, életmentő nemzeti mun­kába. * Lelkes hallgató közönsége, de sokkal szélesebb körű érdeklő­dők is örömmel vennék a kiváló pedagógustól, ha tavalyi és idei nevelési előadásait együttesen nyomtatásban isközkincisé tenné. éjféli misék közönségének haza­téréséig világosítsák ki jobban a város utcáit és a templomok környékét. Megteheti ezt a vil­lamos telep a kereszténység leg­nagyobb ünnepére, de az egri katholikus közönségre való te­kintettel is. Erre vonatkozóan az Egri Népújság munkatársa kérdést in­tézett Ringelkann Bála vezérigaz­gatóhoz, aki a következőket mondotta: — A közvilágítási lámpák gyújtását és oltását automaták végzik, amelyek az ivlámpákat este 11 őrakor önműködőleg ki­kapcsolják. Amennyiben a kö­zönség kivánja, Karácsony esté­jén a jövőben égve hagyjuk a lámpákét oly módon, bogy ez alkalommal a gyújtást és oltást külön emberekkel végeztetjük. nevét nem tudom. Jő viszony­ban voltunk. A faluban mint menyasszony-vőlegényt emleget­tek bennünket. Lehet, hogy iga­zuk is volt. — Az elmúlt este úgy 7 óra felé állított be a pincesori laká­sunkba a legény. Édesapám nem volt odahaza, az anyám lefe­küdt aludni, mi pedig az asz­tal mellett beszélgettünk. Sokáig együtt voltunk, mivel búcsút moodani jött a Jóska, aki az ünnepekre Bogácson lakó szülei­hez indult. A legény ll óra után vette a kalapját, hogy nekivág a hosszú útnak. En aggódva kérdeztem, hogy nem bántja-e valaki, míg hazaér a hideg éj­szakában. Erre ö nevetve .elő­vett a zsebéből egy pisztolyt és játszadozva megmutatta benne a golyókat. — Ekkor történt a szeren­csétlenség. — A pisztoly megvillant a le­Világosságot kér Eger katolikus közönsége karácsony éjszakára a városi villanygyártól. Véletlenségböl keresztüllőte a menyasszonyát. Borzalmas tragédia Andornakon.

Next

/
Thumbnails
Contents