Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-12-28 / 294. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG

1927. december 28

Kürti Menyhért dr. főigazgató előadása a nevelés problémáiról.

Karácsonyfa-ünnepség az egri Katholikus Legényegyletben.

Kedves ős megható karácsony- faünnepséget rendezett Karácsony másodnapján délután az egri Katholikus Legényegylet. Az egyesület dísztermét színül- tig megtöltötte az ünnepi közönség, amelynek soraiban ott láttuk vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok m. elnököt, Frindt Jenő érseki irodaigazgatót, Tóth Imrekáptalani fő»zámvevőt,iVa<7y József építészt, Kusner István hitoktatót, az egyesület vezetőit és az egri iparos családok színe- javát.

A hangulatos nyitány után a Legényegyleti Dalárda énekelte el jeligéjét, Liszkóczi Klárika pedig meleg átérzéssel szavalt. Ezután a közönség lelkes ünneplésétől kísérve Török Kálmán prépost kanonok jelent meg az emelvényen és rövid, de nagy hatású ünnepi beszédével erőt, lelkesedést öntött hallgatóságának szivébe.

Szívbemarkolő jelenetek között történt meg azután az árvák ruháinak és cipőinek kiosztása. A vitéz Subik Károly nevéről nevezett alapítvány jövedelméből és egyes adományokból egész csapat kis árvának hozott teljes öltözet ruhát, cipőt és apró ajándékokat a Jözuska. Az árva csöppségek örömtől ragyogó szeme többet mondott minden köszönetnél a nemesszívű adományozóknak. . .

A Legényegyleti dalárda ezután a Kolping dalt adta elő szép tudással Nobilis Tibor karnagy vezetése alatt, majd az egyesület műkedvelői ifj. Stugner Károly rendezésében lejátszották a Karácsonyest c irredenta színművet. A színdarabban különösen Bobkó Giziké (Baltaváryné,) és Hucik Mancika (Ildikó), továbbá Horváth János (Gábor, a rokkant hadnagy) Roszkos Kálmán (a cigány), Gulyás Lajos (öreg bei- lehsme*), Kovács Gyula (öreg Baltaváry), Németh Lajos (Bal- taváry János) ős ifj. Odry Dániel (Olejka Péter) arattak sikert, kisebb szerepeikben ugyancsak szépen játszottak Tóth Irénke (angyal), Nyeste Icuka (szolgáló leány), továbbá Lóczi Bála (Miska) éa Boroczky György (legény).

Itt említjük meg, hogy az árvák karácsonyfájához a következő adományok folytak be:

Az árvák cipőjére adott: Dr. Petro Kálmán jogtanácsos, egyl. ügyész 50 P, Radii Károly díszelnök 50 P

Az árvák ruháit adták: id. éa ifj. Tosnidálszky Sándor mesterek 4 öltözet, Mészáros József mester 1 ölt., Nagy László II. dókán, mester 1 ölt., Szarvas Mihály mester 1 ölt., Tóth András mester 1 ölt.

Kilenc pár_ cipőfelsőrészt készített: Meilinger Ödön dítzelnök.

Két pár cipőfelsőrészt adott: Kiss Sándor mester.

Az aljmunkát készítették: özv Ádler Janosné 1 pár, Bolya Ferenc mester 1 pár, Laníher János mester 1 pár, Nagy Gyula mester 1 pár, Tóth Imre meater 1 pár, Bukucs József segéd 1 pár, Csató Kálmán segéd 1 pár, Kovács Gyula segéd 1 pár, Németh Lajos segéd 1 pár.

Jő negyedszázada, 1901. dec.

8 án tartották az első ismeret- terjesztő előadást az egri ciszterci gimnáziumban. Ez akkoriban egészen újszerű s nagyjelentőségű kezdeményezés volt városunkban : szinte egyedüli

alkalom intelligens közönségünknek irodalmi, művészeti és egyéb tudományos ismeretei felfrissítésére és gazdagítására. Ma már erre sok más helyen nyílik alkalom a jól kifejlődött egyesü-. leti életben, tömörülésekben. A gimnázium így mélyíthetett eme, közvetlenül a közönséget illető munkássága programiján. A sokszerű téma helyébe egyetlent vett fel és pedig újat. A nevelés problémáit. Ebben a tárgyválasztásban kétségtelenül az az iskola hivatásáról való felfogás is kifejeződik, amelyet ma már egységes meggyőződéssel vall iskola és társadalom: hogy a középiskola feladata elsősorban a nevelés. A programúinak ílyirányú elmélyítése annak érdeme, aki a régi típusú ismeretterjesztő előadásoknak is kezdettől fogva tevékeny munkása volt: Kürti Menyhért dr. főigazgatóé. ő szabta meg ezt az új programmot tavaly, az előadások kezdésének negyedszázados fordulóján.

Megállapíthatjuk azt is, hogy az űj programmnak megfelelően űj színezetű lett az állandó hall- gatőközöaség is. Számban talán nem éri el a régit, de sokkal mélyebb, komolyabb érdeklődésű b homogénebb, vagy úgy is mondhatjuk, válogatottabb.

Mindezeket szükségesnek láttuk előrebocsátani most, midőn advent eleje óta már negyedik előadásáról számolunk be lapunk hasábjain Kürti Menyhért dr- nak s mikor az advent elmúltával egy előadás-ciklua megint befejeződött.

*

Ciütörtökesti előadásában abból indult ki, a főigazgató, hogy a gyermek érzelmi életének helyes kialakítását s főkép annak a legértékesebb tartalommal, a szeretet érzelmével való telítését egyedül a vallásos nevelési rendszer biztosíthatja. Pedig kevesen nevelnek ily alapon, aminthogy e tekintetben három csa- ládtipust kellett megkülönböztetni.

Van olyan család, ahol hitetlen az apa, de hivő az anya. Az ilyen apában kevés a mély érzelem ; tisztelete csak közvetlen feljebbvalójáig terjed, ennek tár- det-fejet hajt, da a Társadalmak Urát megveti; érdeklődését-vonzalmait érzéki örömökön kívül alig köti le más; sokszor vállalkozik arra is, hogy megfossza a liliomot szirmaitól, — a nőt lelke legszebb vonásaitól éa erőssége forrásától: hitétől,

— örökös küzdelmet indít meg felesége ellen ; de már fiait vagy leányait alig meri az ilyen apa is hitetlenségre vinni, vagyis különbséget tesz elv és gyakorlat közt. Az így nevelt gyermekekkel aztán csak a boldogtalan családok száma szaporodik!

Találkozunk családdal, ahol apa is, anya is hitetlen. Nincs . Istenük. Életük folytonos harc ~

környezetükkel s a fennálló társadalmi renddel; nincs tehát lelkibékéjük, boldogságuk egyforma életfelfogásuk mellett sem. Nem tudják egymásban az örök szépet, a lelket megszeretni; táplálkozási és fajfenntartáti közösség az ö házasságuk. A gyermekek felügyelet nélkül, minden magasztos érzés légköréből kizártán nevelkednek fel s az era beriség nyűge, salakja lesznek.

De vannak hívő apák-anyák is! Az oltár előtt, szent meghatottság imádságos percében forrt ösize a lelkűk örökre. A fájdalom csak összébb kovácsolja a szívüket, mert ők áldozatra kötelezték magukat. A férfinak legnagyobb öröme az otthon ; a nő a család derűje, segítője, vigasztalója férjének. A gyermek számukra Isten áldásé, reménye

Eger, december 27.

Karácsony éjszakáján bosszankodva tapasztalta Eger város katolikus közönsége, hogy a szent estén éppen úgy, mint más napokon, este 11 őrakor eloltották az ívlámpákat az egri utcákon és tereken. Sötétben állott a Főizékesegyház környéke és a hívek ezrei az egyébként is gyengén világító, apró utcai villanylámpák fénykoréból kiérve, vaksötétben voltak kénytelenek botorkálni a templom bejáratáig — a csúszós, veszedelmes talajon. Ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor az éjféli misékről hazafelé mentek a hívek. Ennek az esetnek kapcsán az az óhaj merült fel Eger város katolikus közönségének körében a városi villamos telep vezetőségével szemben, hogy karácsonykor az éjféli misék befejezéséig, illetve az

Eger, december 27.

Az elmúlt éjszaka súlyos szerencsétlenség történt Andorna- kon. A kistályai alsó-malom egyik moinárlegénye véletlen- ségből keresztüllötte fiatal jegyesét, a 20 éves Mészáros Gizellát. Az életveszélyesen sérült leányt kociin hozták be az Irgalmatok egri kórházába ahol ma délelőtt kereste fel lapunk munkatársa.

A fehér kórházi ágyon mozdulatlanul, halálos sápadtan, bekötözött arccal hever Mészáros Gizella. Csak hosszú körielés után kezd beszélni s töredezett szavakban, rövid, kúeza mondatokban, itt-ott megpihenve mondja el egyszerű életének szerencsétlen eseményét.

— »Hatodik hónapja már, hogy udvarol nekem a kistályai altő-malom egyik molnárlegénye. Jóskának hívják, a vezeték

égnek, földnek; szerető, tiszta szívet nyer szüleitől, mert sietős gonddal oltják szívébe az erények ciiráit: az imádság megszerettetésével, mesék, legendák, bibliai történetek felhasználásával b mindenakfölött a maguk példájával. A természetben is megláttatják a gyermekkel Isten jóságát. A család példája lesz a nemzet, az emberiség nagy csa ládjának, melynek jóságos atyja IsteD, s a gyermek lelkében a hazaszeretet és emberszerctet érzelmei virágoznak ki; azonos életnek is fölébe emelkedik, u rajongásig szeretett atyja példájára egész lélekkel áll az összefogó, életmentő nemzeti munkába.

*

Lelkes hallgató közönsége, de sokkal szélesebb körű érdeklődők is örömmel vennék a kiváló pedagógustól, ha tavalyi és idei nevelési előadásait együttesen nyomtatásban isközkincisé tenné.

éjféli misék közönségének hazatéréséig világosítsák ki jobban a város utcáit és a templomok környékét. Megteheti ezt a villamos telep a kereszténység legnagyobb ünnepére, de az egri katholikus közönségre való tekintettel is.

Erre vonatkozóan az Egri Népújság munkatársa kérdést intézett Ringelkann Bála vezérigazgatóhoz, aki a következőket mondotta:

— A közvilágítási lámpák gyújtását és oltását automaták végzik, amelyek az ivlámpákat este 11 őrakor önműködőleg kikapcsolják. Amennyiben a közönség kivánja, Karácsony estéjén a jövőben égve hagyjuk a lámpákét oly módon, bogy ez alkalommal a gyújtást és oltást külön emberekkel végeztetjük.

nevét nem tudom. Jő viszonyban voltunk. A faluban mint menyasszony-vőlegényt emlegettek bennünket. Lehet, hogy igazuk is volt.

— Az elmúlt este úgy 7 óra felé állított be a pincesori lakásunkba a legény. Édesapám nem volt odahaza, az anyám lefeküdt aludni, mi pedig az asztal mellett beszélgettünk. Sokáig együtt voltunk, mivel búcsút moodani jött a Jóska, aki az ünnepekre Bogácson lakó szüleihez indult. A legény ll óra után vette a kalapját, hogy nekivág a hosszú útnak. En aggódva kérdeztem, hogy nem bántja-e valaki, míg hazaér a hideg éjszakában. Erre ö nevetve .elővett a zsebéből egy pisztolyt és játszadozva megmutatta benne a golyókat.

— Ekkor történt a szerencsétlenség.

— A pisztoly megvillant a leVilágosságot kér Eger katolikus közönsége karácsony éjszakára a városi villanygyártól.

Véletlenségböl keresztüllőte a menyasszonyát.

Borzalmas tragédia Andornakon.