Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-12-22 / 290. szám

Ara 16 FILLÉB Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. egges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. DHBAN GUSZTÁV » POLITIKAI NAPILAP « felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. évf. 290. szám ♦ Csütörtök * Eger, 1927 december 22. Tóbiás József műszaki tanácsos éles kritikával illette Pazár Istvánnak, Eger város szakértőjének eljárását a szennyvízcsatornázás építésére benyújtott ajánlatok versenytárgyalásánál. Egyéni munka és tömegtermelés. Irta: Dr. Dréhr Imre népj. államtitkár. At iparművészetek mai válsága szoros összefüggésben van magá­nak az egyéniségnek és az egyéni munkának minden téren való vál­ságával, amit a közismert gazda­sági okok csak ráizb n tesznek érthetővé. A mostani légkör egy­általában nem kedvez nagy egyé­niségek megjelenőiének és érvé- nyesülésánes. Közvetlenül a há­ború elölt volt egy korszak, me­lyet a minden téren való indivi­duális irány aranykorának nevez­hetünk, maga a háború is a hősök imádatával és a nagy egyénisé­gek kul UBzával indult meg; de talán éppen a háború szervezett, nagy tömegmozgalmai is maguk­kal hozták annak a kollektiv irányzatnak a felülkerekedését, mely a tömegek átlagszínvonalára igy kszifc nivellálni a művészi termelést is. A helyes szociálpolitika a tö­megeket alkotó egyénekből indul, amikor a tömegek jólétének és fejlődésének útjait keresi. A szo­ciálpolitikus csak az egyénen át érezheti meg a tömegek életének valóságát. Az egyént nyomorí­tani hozzá egy átlag tömeg- tipusboz: — ez a halál mozdu­latlansága. A tömeget fölemelni vezető egyéniségeinek színvona­lához:'— ez az élet fejlődése és kibontakozása. A keresztény kul- tundeálnak is minden inkább megfelel, mint az, hogy győzzön és uralkodjék a merev mecha­nizmus. Ezek az elgondolások vezet­ték a szociálpolitikusokat, ami­kor kiadták az egyéni, a művé­szeti ipar védelmeuek jelszavát. Az ízlés fejlesztése, az egyéni munka megbecsülésének foko­zása, a szépérzék művelése, a társadalom közízlésének kimun­kálása egyben szociálpolitikai óéit is szolgált, a kézműipar megmentését. Az iparművészet kultusza a legerősebb propa­ganda a kézműipar gyártmányai mellett, mert a közízlés f jlesz- tése az iparművészeti értékek megbecsülése növeli a kézmű­ipar gyártmányainak piacát s végső következményében meg­erősíti a kézművességet a gyár­ipar versenye folytán megren­dült helyzetében. Az egyéni munka védelme: — védelme magának az ember­nek, az ember legjobb hajlan­dóságainak, az önálló megnyi­latkozásra, a szépre, a jóra, az alkotásra való vágyának ; vé­delme az egyéniség kiteljesedé­sének, annak a szociális felada­tának, amelyért a társadalom' ban és a társadalomért él. Eger, december 21. Váratlan vihart idézett elő teg­nap Hevesmegye közgyűlésén »Eger város határozata a csatorna­mű vállalatba adása tárgyában«. Az ailemépíiészöti hivatal ja­vasolta, hogy oldják fel és ad­ják vissza a város határozatát, mert nem szabályszerű verseny- tárgyalás útján jutott ez a mun­ka a Világítási ős Vízmű R.-T.- nak. Az állandó választmáty ezzel ezembeD, tekintettel a vá­ró* érdekeire, illetve azokra a súlyos perekre, amelyek ebből származhatnának a város és a vállalkozó között és tekintettel a befejezett tényekre, a városi kép­viselőtestület határozatának jó­váhagyását javasolta. Dutkay Pál arra hivatkozva, hogy az államépítészeli hivatal fŐDÖitének az állandó választ­mány ülésén tett felszólalása szerint a város szakértője volt az, aki nem világosította fel kellőleg a képviselőtestületet a határozat meghozatala előtt, kéri Tóbiás József műszaki tanácsost, ismertesse a szakértő eljárását. Dr. Heller József: A városi köz­gyűlés úgy járt el, ahogy el kellett járnia. Lejött a népjóléti minisztériumnak szakértője is, akinek véleménye alapján hozta meg Eger képviselőtestülete a határozatát. Tóbiás József műszaki tanácsos, az áilamépíiészeti hivatal főnöke : — Eger város képviselőtestülete a dolgok mélyét, lényegét nem is­merte, amikor ezt a határozatot meghozta. Heller ügyvéd úr kép zeit, vilőgosfejű ember, mégsem ismeri ezt a dolgot még most sem. A város szakértője olyan javas­latot terjesztett a képviselőtes­tület elé, amely nem tárgyilagos, hanem nagyon is szubjektív. Az az előny, amelyet az a bizonyos szinte brutálisan, erőszakosan visszautasított ajánlat tartalmaz, nem látszólagos. Egyébként pe­dig már maga a kiírási művelet is hibás volt. A kiírási munka nagyon pongyolán volt össze­állítva. A népjóléti minisztérium májusban el is rendelte, hogy a hiányos kiírás helyett rendeset készítsenek. A kifogásolt kiírás ugyanis hátrányt jelentett a vá rosra és mégis e pongyola kiírás alapján hirdette meg a város a versenytárgyalást. — A legolcsóbb ajánlatot, a Puky és Hlatky cég nagyon olc«ó ajánlatát uem vették tekintetbe, mert azt magánlevélben vissza­vonták. Hát ezt nem lehet. Mire való akkor a bánatpénz? A má­sodik legolcsóbb ajánlatot, az Ást Ede cég komoly ajánlatát, azért utasították el, mert azon egy beszúrás, egy vakarás, majd egy áthúzás volt. Ez a cég valóban beszúrást eszközölt az ajánlat­ban, ez a betzúrás pedig azt mondja, hogy ha nincs a kiásandó árokban víz, akkor ne mint vizes- árok kiásásáért fizessen a város. Köteles vagyok kijelenteni, hogy ennek a cégnek ajánlata Dem ütközik bele a közszállítási sza­bályokba. A beszúrást, vakarást vagy kihúzást egyszerűen be kell venui a versenytárgyalás jegyző könyvébe. Ez az ajánlat a leg­kedvezőtlenebb esetben is két­százezer pengőt takarított volna meg a varosnak. — Még bárom olyan ajánlat van, ami 50—60 ezer pengővel olcióbb, mint az elfogadott aján­lat. Ezekre a város szakértője megállapítja, hogy áraik izél»ő- •égssek. Egészen furcsa dolog azonban, hogy nem a végösszeg olcsóságát veszi, hanem hangulat- kellőleg kiragadegyes ártételeket és ezeket hasonlítja össze. Külö nős, mondhatnám: pikantériával bíró módon bánt el Eger város szakértője ezekkel az ajánlatok­kal. Pedig ezek az ajánlatok nem ütköznek a közszállítási szabály­zatba, de igenis beleütközik az elfogadott ajánlat, a Világítási és Vízmű r. t. ajánlata. Ebben az elfogadott ajánlatban éppen úgy van beszúrás, de a szakértő észre­vételében ez nem jelentkezik. Maga az ajánlat is szabálytalan. A kiírás úgy szól, hogy aszfalt, maksdám és más burkolatoknál külön-külön megjelölendő a cső­fektetés költségének összege, de az elfogadott ajánlat átalányárra vonatkozik, ami a város hát­rányát jelenti. — Ezt az elfogadott ajánlatot a közszáilitösi szabályzat értelmé­ben vitsza kellett volna utasí­tani. Azonkívül az ajánlatokból kiválasztottak egyes tételeket és ezakre utőajánlatokat kértek. Ez tilos, ez erkölcstelen és tör­vénybeütköző. — A város július hónapban hozott egy határozatot, melyben a város szakértőjének vélemé­nye alapján nyolcszázezer pengő­ben irányozza elő a ciatorná- zá* összegét. És a városnak Ugyanezen szakértője a verseny­tárgyalásnál mégsem a nyolc- százezer pengő összeget meg- bözeliiő ajánlatokat, hanem egy 190 ezer peDgövel nagyobb ösz- szegű ajánlatot tartott reálisnak. A képviselőtestület tehát a ver­senytárgyalásnál nem ismerte a való helyzetet. Trak Géza, Eger város pol­gármestere: Azért siettek felszó­lalni, nehogy egy pillanatig is hatása alatt legyen a törvény­hatósági bizottság Tóbiás mű­szaki tanácsos úr beszédének, aki úgy állította be a dolgot, mintha a képviselőtestület teljesen Pazár Istvánra mint a város szakértő­jére támaszkodva hozta volna meg határozatát. A versenytár­gyalási terveket a tö-vényha- töségi bizottság szeptemberben jóváhagyta. Akkor kellett volna a műszaki tanácsos úrnak ezeket « megjegyzéseket szóvátenni. Úgy a népjóléti minisztérium, mint a belügyminisztérium elő­zetesen jővahfgyíák a terveket. Pazár István, a város szakértője, szakvéleményét felterjesztette a népjóléti minisztériumhoz és az mintegy három hétig feküdt ott tanulmányozás alatt. Nemcsak Pazár István, hanem a népjóléti minisztérium is: Hoffmann Ká­roly miniszteri tanácsos, Szlovák Jenő miniszteri tanácsos is le­adták véleményüket. A város tehát nem támaszkodott egy szakértőre, hanem a kormány szakembereim, amikor meghozta határozatát. En a Hoffmann mi­niszteri tanácsos úr véleményére alapozom ebben a kérdésben, nem a műszaki tanácsos űréra, akit beválasztottunk a városi szakbizottságba, de egyetlenegy­szer sem litz elte meg tárgyalá­sainkat megjelenésével, ahol meg- tfhette volna kifogásait, illetve észrevételeit. Szorosan veti utó- ajánlat nem történt. Jő lelkiis­merettel nyugodtan vagyok a tekintetben, hogy a tiz pályázat közül nyolc olyan volt, amely egészen közel állott az elfoga­dott ajánlat összegéhez. Tóbiás József a polgármester szavaira kijelenti, hogy akár­hány napig tanulmányozták is a kérdést azok a nsgytekintő* lyű szakértők, akikre a polgár- mester hivatkozott, ő mégis fenn­tartja mindazt, amit elmondott az egri városi szakértő eljárá­sáról. Hsdry Lörino dr. főispán ez­után föltette a kérdést, amelyre a közgyűlés egyhangúlag az ál­landó választmány javaslatát fo­gadta el.

Next

/
Thumbnails
Contents