Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-12-21 / 289. szám
ARÄ 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér- egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBAN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XJjIV. évf. 289. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1927 december 21. „Ha a magyar nemzet Romániától nem kap megfelelő elégtételt, újra élet-halál harcra, irredentizmusra rendezkedik be a mai természetellenes és igazságtalan határai között...“ Hevesvármegye feliratot intéz a kormányhoz az erdélyi véres magyar- üldözések miatt. — Szent-Ivány Farkas beszédét és indítványát hazafias lelkesedéssel tette magáévá Heves vármegye közönsége. Verseny a jobb jövőért. Irta : Mayer János földmívelésügyi miniszterEurópának csaknem minden ortzága céltudatosan törekszik arra, hogy mezőgazdasági termelése fedezni tudja, ha nem is az egétz belső fogyasztás szükségletét, de legalább annak egyik részét. Ez a körülmény nagy változást fog hozni a nemzet' közi gazdasági helyzetben. Az egyes országok között éréi verseny indul meg a veszni készülő piacok megtartásáért s új piacok szerzéséért és ebbe a versenybe beleszólnak a tengerentúli államok is. A versenyben az lesz a győztes, aki jobb minőségűt és olcsóbban tud termelni. A verseny ilyenképeD, tehát, mégis csak az egyes országok határain belül folyik, itt kell megtenni minden lehetőt, hogy a szántóföld a jövéb^n minél többet, minél jobb minőségűt teremjen, a termelési költ.tg >k p-dig a lehető legkisebbek legyenek. Éppen ezért ma egyik: legfőbb kormányzati programm a mezőgazdasági termelés színvonalának állandő emelése. A siker azonban nemcsak a kormány jóakaratán múlik, ahhoz több más tényező is szüwgéges. El«ő»orban, hoary maguk az érdekelt gazdák átérezzék a dolognak a jelentőségét Má.od.orb >u a gazdagnak hozzá kell látniok a szervezkedéshez. Vannak egyes részes, melyeknél elkerű hetetlen a szaktudás megszerzése. Lesz rá gondunk, hogy a mezőgazdasági szakismeretek könnyebben legyenek megszerezhetők. A földmi- velésügyi kormányzat nrnden egyes hivatalos közege utasítást fog kapni, bogy a gazdák törekvéseit a legnagyobb igyekezettel segítsék elő. Nem a kormányon fog tehát múlni, ha célunkat el nem érjük és mezőgazdaságunk hanyatlásnak indul. Özönével érkeznek hozzám panaszok, melyek a gazdák rosz- szabbodő helyzetéről adnak hirt. Tudom én jól, hogy a gazdának igen sokszor olyan viszontagságokkal is m> g kell küzdenie, amelyekkel szemben az emberi hatalom tehetetlen. Éppen ezért, ébredjen a tudatára mindenki annak, hogy elérkezett az utolső őrá, amikor minden erőt tömöríteni kell, úgy a kormány, mint a társadalom erejét. Ez a két tényező együttesen megszüntetheti a mezőgazdaság terén felburján- zott bajokat és teremthet olyan nagy változást, aminek az eredménye, minden valószínűség szerint, gazdasági viszonyainknak teljes megjavulása, a gazdasági élet minden vonalon való föllendülése lesz. Eger, december 20. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt */411 órakor tartotta meg negyedévi rendes közgyűlését dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklete alatt a vármegyeház dísztermében. — A közgyűlésen a rossz időjárás, illetve a hófúvások következtében előállott forgalmi zavarok miatt nem nagy számban jelentek meg a törvényhatósági bizottság tagjai. A vármegye állapotát tömören jellemző évnegyede* alUpáni jelentés felolvasása után Szent Ivány Farkas tett indítvány« az oláh egyetemi haliga tők erőszakosságai tárgyában. Beszédében többek között ezeket mondotta : — Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! — Olyan fájdalmasan és szomorúan gyalázatos események játszódtak le a közelmúlt napokban, aljas bitorlók vandál, barbár kezei között lévő, ezeréves magyar földön, mely események kell, hogy nemcsak minden magyar emberben, de minden kullur emberben és kultur nemzetben is egyaránt, mérhetetlen jogos felháborodást és megvetni keltsenek azon nemzet és annak söpredék népével szemben, mely nemzetnek egyetemi ifjúsága, a kormány hallgatólagos beleegyezése és elnéz ase mellett azokat az aljas, véres és gyáva merényleteket elkövethette. — Nem első és szokatlan eset, hogy a tőlünk csalással és hazugsággal elrabolt területeken véreinket, csak azért, mert magyarok, kínozzák, bebörtönzik, véresre verik, minden emberi jogaiktól megfosztják, de ilyen előre kidolgozott terv szerint, és programmszerüen végrehajtott gyalázatosságok, mint a nagyváradi, kolozsvári, aradi és a többi erdélyi városokban elkövetett rémségek, még ott is túlhaladják a megszokott kereteket. — A magyar képvbelőház küiügyi bizottságának, f. hő 17 iki ülésében, Bethlen István gróf miniszterelröW ur ezt mondotta: „Ha azt vennők észre, amit azonban feltételeznünk nem szabad, hogy a román kormány Ígérete szerint nem fog mindent megtenni, hogy a jő vőben az ilyen túlkapásokat lehe tétlenné tegye, akkor el vagyunk szánva arra, hogy az események hiteles történetét a civilizált világ elé tárjuk, és felhívjuk reá figyelmét.“ — Súlyom felelősségének teljes tudatában, izcrenciétlen nemzetének jól, legjobban felfogott érdekében, miniszterelnöki székéből senki megfelelőbb nyilatkozatot nem tehetett volna. Nekünk azonban nemcsak hogy szabad, de keserves tapasztalataink alap jáa egyenesen előre, kétségbe kell vonnunk ezen oláh ígéretek őszinteségét. Én azt hisz m ezt a nemteljesiléat előre elkönyvelhetjük, és ezért kérem méitóz- tassék következő hatáiozati javaslatomat elfogadni és a m. kir. Kormányhoz, felirat formájában felter je.zteni: — Teljesen tudatában vagyok annak, hogy ennek a kényszer- zubbonyban tartott, lefegyver- zett, szerencséden csonka Nemzetnek, igazán a legnagyobb el- ösmeresre méltó emberfeletti ön- feláldozással munkálkodó kormány nincs abban a helyzetben, hogy megfelelő erélyes hangon követelhesse és ki is erőszakolja a Népszövetségtől és a nyugati kuUur államoktól, melyeknek egyrésze még ma is ért* hetetlen vak közönnyel, bizalmatlansággal, sőt gyűlölettel viseltetik velünk szemben a bennünket jogosan megillető elégtő telt és garanciákat, de azt hiszem avval amit javaslatomban kivá nők a kormánynak sikerülni fog a külföld figyelmét a megszállott területeken uralkodó tarthatatlan állapotokra felhívni és Italán egyel több alapot fog ez nyújtani a revízió jogos és halaszthatatlan szükségességének fel ötmerésére. Kérem, tehát méltóztaesék javaslatomat, ennek a minden magyar ember előtt szent célnak érdekében elfogadni és azt a m. kir. kormányhoz, felirat formájában felterjeszteni. Indítvány: Heves Vármegye Törvényhatósága mélységes megdöbbenéssel és felháborodássá! vette tudomásul azokat a kegyetlenségeket és rémségeket, melyeket az oláhok erdélyi magyar véreinken elkövettek. A Nemzetek Szövetsége alapokmányának II ik cikke jogot sd arra, hogy a Nemzetek Szövetségének és az abban helyet foglaló államoknak figyelmét ezekre felhívjuk; viszont az összes kisebbségi szerződések értelmében mindenki, »ki érdeklődik a kisebbségi ügyek iránt, panaszt emelhet a Nep- szövet8egnel, ha erre elfogadható ok van Ezeknek alapján Heves Vármegye elvarja a Magyar Kir. Kormánytol, mely iránt őszinte és teljes bizalommal visel étik, hogy nemcsak a Népszövetségnél, de minden kultur Nemzetnél, azaz azoknak kormányainál, külön külön is megfelelő sürgős lépeseket tesz aziránt, hogy az ösz- szes bekeszerzödésekben biztosított kisebbségi jogok eme legelemibb feltételei, a személyes elet és vagyonbiztonság, az oláhok által meg>zaliott területeken is helyreállít assók és megóvassék; a megsértett magyar kisebbség és Nemzet méltó elégtételt kapjon, es egyben garamiét aziránt, hogy ilyen es hasonló közönséges bűncselekmények a jövőben elő ne fordulhassanak. Amennyiben nem kapna, az ezen kegyetlensegek következtében véreit sirató es gyászoló Magyar Nemzet a Nepszövetsegtöl és az európai kultur nemzetektől, elsősorban megfelelő, biztos es megnyugtató ga- rantiát aziránt, hogy ilyen és hasonló barbar merényletek nem fognak a jövőben megismétlődni, és az oláh alacsonyabbrendü kultúra, azaz kul- túrátlansag áltál nem fog a nyugati kultúrában fe'nött magyar nemzeti kultúra veszélyeztetni, másodsorban pedig a már megtörtént quaiifíkal- hatatLn nemzeti serelmekért nem kap az egységes Magyar Nemzet Romániától megfelelő méltó elégtételt, abban az esetben ne csodálkozzék a müveit Nyugat, ha a maroknyi Magyar Nemz.t egyszer újra, mint a múltban számtalanszor, a nyugati kultúra védelmében, saját hivatott- sagáoan bízva, élet-halai harcra, irredentizmusra rendezkedik be mai
