Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-12-17 / 286. szám

Aba 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér- egyes szám ára 16 fillér, vasár- * nap 24 fillér. ♦ Rl NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UHBÁN GUSZTÁV POLITIKÄI NÄPILÄP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XJjIV. évf. 286. szám ❖ Szombat ♦ Eger, 1927 december 17. A történelem adóssásra. »Nem mi vagyunk adósai a tör­ténelemnek, hanem a történelem adósunk nekünk* — mondotta Fass József miniszter a minap Baján. Mialatt Nyugateurőpa élvezte a középkor terebélyesedő ke­resztény kultúrájának áldásait és békében aratta le annak ered­ményeit, addig a magyar nem­zet vastestén kellett megtörnie az Európa civilizációját veszé­lyeztető keleti bordák erejének. Mindössze egy század műit el, hogy Magyarország is részt vesz az európai kultűrnemzetek ver­senyében és e rövid idő alatt, amelybe pedig két háború is ékelődik, mégis nemcsak hogy megállotta helyét, de olyan ered­ményeket mutathat fel, melyek nemzetközi viszonylatban is szá­mottevők. Magyarország teljesí tette kötelességét a külfölddel szemben, amikor önteetével véd­te meg Nyugatot Kelet elien és teljesítette kötelességét a kultú­rával szemben is, amikor ilyen rövid idő alatt magáévá tette áldásait. Lássuk tehát az érem másik oldalát: Mit kapott jutal­mul szolgálataiért? Kapta Tria­nont, a szörnyű megcsonkítást, amelynél rettentőbb csapás még nem ért nemzetet. Kapta ezt, hogy a kultúra európai határ­vonalát a győztesek kilométe­rekre tolták ki Nyugat felé. A történelem hálátlansága fi­zetett Magyarországnak évezre­des szolgálataiért és a Nyugat nem gondol arra, hogy amikor a legyőzött országot auarja meg­büntetni, tulajdonképen sajtit mega alatt vágja a fát, Keletről és délről a Balkán, É-zakről a szabadjáraere*ztett bolseviki agi­táció, mindtnegannyi tűzfészke az európai békének és eunek a tűzfészeknek kellős közepében csupán saját erejére és életösz­tönébe való hitére utalva áll a lefegyvérzett és kiszolgáltatott nemzet. De mi lesz, ha ezek az erők összeroppaunak, ha a fo­kozatos csalódások következté­ben mpgfabul a hit és a rém­ként fenyegető szenvedélyek fel­szabadulnak ? Uí-y-e akkor jő volna védőbástyának a sokat szenvedett magyarság, amelytől a Nyugat rabolta el legszentebb jogát, az élethez való jogot is. Beláthatatlan jelentőségű és sú­lyú kérdések ezek, amelyeket már most fontolóra kellene ven­niük a kuliúrnemzeteknek, ha saját üdvükre és jövőjükre is gondolnak. Mert le kell törlesz­teni a nagy adósságot, am- lyet a magyar nemzet vérehullásával hitelezett a kultúrának és a tör­ténelemnek. Kommunista pénzekkel vesztegették meg a szociáldemokrata képviselőket. Több mint egymillió frank a kommunista tanok propagálására. Páris, december 16. Rájöttek, hogy a szociálde­mokrata képviselőket és a szo­ciáldemokraták lapjait kommu­nista pénzekkel vesztegették meg a kommunista tanok hirdetésére. A leleplezések szerint több mint egymillió frankot osztottak ki a kommunisták a szocialista kép viselők között ez év január 1-től szeptember 30 ig. N gvobb ösz­iizeget adtak ebből a pénzből arra a c°lra is, bogy a francia hadseregben is terjesszék a kom­munizmus eszméit. A francia szociálisták botránya lerántja a leplet a szociáldemok­ratáknak arról a sokat hangoz­tatott nyilatkozatukról hogy »ne­kik semmi közük a kommunisták hoz*. Bizony mégis c*ak »elv- társak. ők. Hetvenkét katasztrális hold föld tulajdonosa a vécsi erdőőr gyilkosa. Aldebrő, december 16. Az Egri Népújság tudósítója jelenti: A cs-ndőr.ég által elfo­gott Krecsmár János aldebrői kisgazda, aki az elmúlt vasár­nap hajnalban Balázs Lajos vé- c»i erdőőrt a gróf Károlyi-ura­dalom erdejében borzalmas ke- gyotlenségg 1 ft-jbelőite, bűn­ügyével még mindig élénken fog­lalkoztatja a lakosságot. Krecs­már János annak id-jén Fel- di-brőről költözött Aldebrőre. Senki sem tudja elképzelni, hogy mi vihette reá a jómódú gazdát ennek a véres telinek az elkö­vetésre Me-t he enpedelmegke­dik az erdöőr felszólításának és átadja puskáját, legfeljebb az történik vele, hogy elkobozzák a fegyvert és orvvadászaiért megbüntetik, de nem olyan sú­lyosan mint a gyilkosságért. Már az is roppant feltűnő, hogy a jómódú gazda, akinek 72 fca- tatz rális hold kitűnő földje van, vedorzásra adta a fejét. Ehhez hasonló eset bizony régen for­dult elő Heves vármegye bűu- ügyi krónikájában. A gyilkos gazda egyébként már az egri kir. ügyészség fog­házában várja sorsát. Az árak az idén 20—25 százalékkal nagyobbak, mint a múlt évi karácsonykor. Amikor életbebp tt a pengő­számítás, a közönség köriben azonnal felmerült az aggodalom, hogy a 12 500-as átszámítási kulcsot a spekuláció felfelé való kikerekítésre fogja felhasználni. Hivatalos helyekről ugyan igye­keztek megnyugtatni a közön­séget, sajnos azonban a tapasz­talatok azt mutatják, hogy az aggodalom alapot volt. Ami a műit év végén 10.000 koronába került, az most a legtöbb eset­ben 1 P be — és nem 80 fi lérbe, — ami pedig tavaly 100.000 K ba került az most rendtzerintlOP-be — és nem 8 P-be kerül. Ez a felfelé való kikerekítés 25 százalékos drágulást jelent, úgyhogy akinek tavaly az év végén 2 millió korona volt a h«vi jövedelme, annak most 200 P havi jövedelemmrl kellene ren­delkeznie, bogy ugyanolyan vá­sárlóerő álljon rendelkezésére, mint tavaly, sajoos a jövedel­meknél a legtöbb esetben nem következett be a felfelé való kikerekítés. Egyes árucikkeknél azonban nem a 25 százalékos, hanem 30—35 százalékos drágulás kö­vetkezett be, főleg Bzon kate­góriáknál, ahol a termelés sza­bályozása kartelek irányítása alatt áll. A legnagyobb drágulás az építő­anyagoknál mutatkozik, ahol pl. a cement ára 6 peDgő — szemben a békebeli 3 aranykoro­nával éi csaknem hasonló mér­tékben emelkedett a tégla ára is. I yen körülmények között nem nagyon leaet csodálkozni azon, hogy ez építkezés drága és drágák az uj látások is. A házbérek és üzletbérek fokoza­tos «-m int de»e természetesen szintén hozzájárult a drágasági index emelkedéséhez és pedig nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is, miután a kereske­dők természetesen igyekeznek az ármegállapításnál az üzlet- bérek emelkedését is belevenni a kalkulációba. Az általános drágulás teljesen indokolatlan, mert reális okot csak az képez­hetne a drágulásra, ha vagy a Nemzeti Bank felemelte volna a hivatalos bankrátát, megdrágít­va ezzel a fizetési eszközök igénybevételét, vagy pedig or­szágosan rossz lett volna a ter­més. E két eset közül azonban egyik sem következett be. A drágulás tehát nem reális gaz­dasági okok, hanem spekulációs felhajtások és pedig elsősorban a kartelpolitika tulhatalmának a következménye. Erre mutat azon körülmény, hogy az általános drágulás el­lenére a főbb mezőgazdasági cikkeknél nem mutatkozik szá­mottevő áremelkedés, a búza jelenlegi ára kb. megfe­lel a tavalyi átlagszínvonalnak, a gazdatarsadolom tehát nem vehette ki részét az általános drágulás hasznából. Búd János dr, elévülhetetlen érdeme, hogy helyreállította a magyar valuta stabiltságát. Sze­retnénk remélni, hogy ezen ér­demét a stabilizált valuta vá­sárlóerejének stabilizálásával fogja betetőzni. A valorizációs javaslattal sokan nincsenek megelégedve. Kedden megkezdi a karácsonyi szünetet a képviseloház. Budapest, december 16. A képviseióház ma tartotta utolsó ülését a karácsonyi szü­net előtt. Kedden ugyan még összeül a H z, de ez már ctak formális ülés lesz és mindössze a felaőház érteiíiesat fogják fel­olvasni a letárgyalt törvényja­vaslatok elfogadásáról. A mai ülésén a valorizációs törvényjavaslatot tárgyalták. A felszólalók nagy része helytele­nítette, hogy a valorizálás kér­dését nem oldja meg ez a ja­vaslat és nem terjeszti ki a va- valorizációt a hadikölcsönökre. A folyosón is több képviselő kijelentette, — közöttük Wolft Károly is, — hogy föltőtlen a valorizáció alapján áll, a valori­zációnak azonban az állam bal- ső gazdasági egyensúlya meg­bontása nélkül kell megtörténnie. Kállay Tibor v. pénzügyminisz­ter is sajnálja, hogy a bhdiköicső- nök valorizációja kimaradt a ja­vaslatból.

Next

/
Thumbnails
Contents