Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-12-16 / 285. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. december 16 Tízéves jubileumának megünnep­lésére készül az egri Hangya Szövetkezet. tmmmmmmmmmmmmammmmmm ■ ■ ■ ——■ Pusztuló romantika. Hát hogyne lennék mérges! Egészen kihoztak a Bodromból. Vtge a hangulatomnak. Képzel­jék kérem: a város emberei le­bontották a vén Binét-házat, ezt a Tabánt, Bagolyvárat, ghettőt, vagy tudom is őd, minek nevez­zem ezt a romantikus helyét Egernek. Ez nem hagyható szó nélkül. Egri írók, költők, lova­gok, gyertek és hadd panegjen az a bús koboz, hadd zokogjon a líra, Bírjon a panaszvers a szomorú egri éjszakába, mert ebben a városban nincs többé romantika. Mióta emlékezem, mindig egy­forma volt. Sejtelmes, titokza­tos, mint egy elátkozott kastély romhalmaza. Az Irgaimasok kór­házának modern kétemeletes épülete és a Húsos piac tövé­ben mocskosán kanyargó Eger patak között mint a messzeszá- zadobb,'l ittfelejtett, düledezve is dacoló kontraszt: meredezatt piszkos, félig beomlott falaival a Binét-ház, mintegy tiltakozás volt ez az épület minden város­fejlesztési kiiérlet ellen . . . Este, mikor másütt a lámpák kigyúltak, itt sötét maradt to­vábbra is. Patkányok jártak az udvarra a patakból és a csator­nákból. Baglyok huhogtak a falak repedései közűi és boszor­kányok seprőn lovagoltak a sej­telmes homályban az udvaron és a paiakparton. Éh holdvilá- gOB estéken idejöttek hangula­tot meríteni a lírai költők. A háztetőkön a macskák nyávog­tak, a levegőben denevérek röp­ködlek, talán még vámpírok is. Olyan kísérteties volt itt min­den, mikor késő estéken a Hús­piac felől átballagtam a Kigyő- utcába, a Sóhajok hídján ke­resztül . . . És amikor földrengés vagy tűz volt Egerben, a pesti újsá­gok fotóriporterei mindig lefény­képezték a Binét-házat, mert a pusztulás borzalmas képét mu­tatta ez a ház legalább száz év óta. És most jöttek a város emberei és csákányaikkal megrohanták a rozzant falakat. A Binét-házat egyenlővé tették a földdel. Sőt a föld színéről is eltüntették. Hát ez ellen tiltakozunk mi, az egri alanyi költők szakszervezete, egyetemlegesen. És vigyázzon a városi tanács, mert megkérjük küldöttség utján Frentzl bácsit, hogy a tanácsnak ezt a poétika- ellenes cselekedetét fellebbezze meg, ékes verseseiben írva a felebbezést. Mint máskor, (n. r.) Newyorknak több lakosa van, mint Csonka-Magyarországnak. 1920 óta versenyeznek a világ legnagyobb városa címért. Ez a verseny most már végleg eldőlt és pedig Newyork győzelmével. A legutóbbi statisztika szerint az amerikai metropolisnak 9.5 millió lakosa van. Ez a szám még növekszik, mert most csa­tolják hozzá közgazdaságilag a szomszédos, különben már ösz- ezeépült városokat. Newyork népessége azonban már így is meghaladja Csonkam&gyaror- szögét. — Hajdumegye törvényhatósági bizottsága tiltakozik az oláh diákok vandalizmusa elien. Eger, december 15. A szövetkezeti mozgalom nem­zetgazdasági fontosságát ma már hazánkban is a virágzó szövet­kezetek egész sora igazolja. Az egészséges alapítású szövetke­zet a nemzetre éo a társada­lomra is hasznot jelent, nemcsak a szövetkezet tagjaira. Ezt az állításunkat könnyen bizonyít­hatjuk azzal is, ha ciak az egri Hangya Szövetkezet árnoéraékiő szerepére mutatunk rá a fejünk fölött lezajlott nehéz gazdasági évek alatt. Az úgynevezett kon­junktúra éveiben, amikor az egye« árucikkeknél a kapzsi­ságnak rendkívül kedvező alka­lom kínálkozott a helyzet kihasz­nálására, az egri Hangya nsgy mértékben járult hozzá a mohó merkantilizmus kielégíthetetlen haszonlesésének leszereléséhez. Talán éppen ennek a dicséretre méltó magatartásnak köszönheti vezetőinek hivatottsága mellett az egri Hangya, hogy ilyen nagyra nőve, megerősödve, a város gazdasági életébe mélyen begyökerezve, ülheti meg a kö­zel jövőben fennállásának tíz­éves jubileumát. Tíz év nem nagy idő egy Miskolc, december 15. Hirt adtunk azokról a soroza­tos betörésekről, amelyeket a múlt héten péntekre és szom­batra virradó éjjel Miskolcon és Szikszón sorozatos betöréseket követtek el ismeretlen tettesek. Miskolcon a Palőczy utcai zsidó templomba, Szikszón pedig a zsinagógába, sakterházba és 4 szikszói mészáros üzletébe tör­tek be. A vakmerő betörők után eré­lyes nyomozás indult meg, amely azonban eleinte a legcsekélyebb eredményt eem tudta felmutatni. A daktiloszkópiai vizsgálat sem járt eredménnyel, mert ugylát- szik a betörők keztyübea dol­goztak és Dem hagytak hálra egyetlen ujjlenyomatot sam. — Végre szerdán érdeket fordulat állott be a nyomozásban. A de­A főváros most megjelent Statisztikai és Közgazdasági Év­könyve közli a magyerországi szakszervezeti tanács kötelékébe tartozó szakszervezeteknek az elmúlt öt esztendőről szőlő sta­tisztikáját. A kimutatás szerint az elmúlt évben negyven szociáldemokrata alapon álló szakszervezet műkö­dött Magyarországon. Közülük vállalat életében, a legutóbbi tízesztendő azonban, a nagy gazdasági megrázkódtatásoknak ez a történelemben is szinte példátlan tíz éve, nem kétsze­resen, de legalább is ötszörösen számítandó. 1917 november 18.-án dr. Nagy János kezdeményezésére, hiva­tott vezető gárdával az élén, alakult meg az egri Hangya szövetkezet és 24 ezer korona alaptőkével 1918 Aprils® 22 én kezdte meg működését. Nehéz körülmények között is megmu­tatta, hogy kledből miként nő­het naggyá, virágzóvá egy élet­képes vállalat, ha kipróbált fér­fiak vezetik. Mert aia már a fő­üzleten kívül hat boltja és ha­talmas borpinoáje van az egri Hangyának, amely harminc em­bernek ad biztos megélhetést, kenyeret, még pedig nem is száraz, hanem — ha szabad ezt az egyébként itt különösen in­dokolt jelzőt használni: — zsíros kenyeret. Az intézet, mint értesülünk, ünnepi keretek között üli meg fennállásának tízéves évforduló­ját az uj év tavaszán, (k. a.) tektivek bizalmas forrásból ar­ról értesül'ek, hogy egy betörő­banda bujkál a Bükkben, Pa- rasznya község közelében. A banda tagjai valóságos zsiványtanyát rendeztek be egy barlangban. A betörök onnan lopődznak be a környékbeli, sőt a sávolabb eső falvakba, vagy városokba és megbeszélt tervek szerint kö­vetik el a betöréseket, a zsák­mányt azután a zsiványtanyára viszik és elosztják egymás kö­zött. A rendőrség valószínűnek tartja, hogy ez a banda követte el a miskolci és a szikszói be­töréseket is. Szerdán reggel há­rom detektív utazott ki Parasz- nyára, ahonnan csendőrökkel együtt indulnak el a Bükkben rejtőző banda kőzrekeritéaére. egy, a gépjármű-vezetők (soffő- rök) ,szak»zervezete uj alakulás. Valamennyi szakszervezet tag­jainak létszáma a következő volt: 1922 ben 202 956 1923 ban 176.401 1924- ben 145 792 1925- ben 125 024 1926 ban 126.260 Ami ebből a kimutatásból az első pillanatra azemb8Ötlik ez, hogy 1922-től 1926-ig, tehát négy év alatt 76.696-tal csökkent a szociáldemokrata szakszerveze­tek taglétszáma. A caökkenétből 47.724 esik a fővárosi és környéki tagokra. A kimutatás számot tevő tag­emelkedést csak a nyomdászod­nál tud produkálni. Részletes statisztikát közöl az Évkönyv a szakszervezetek be­vételeiről, kiadáeairől és pénztári bevételeiről, kiadásairól és pénz­tári állásáról is. A múlt évben 36 503 654.476 korona volt a mű­ködő 40 «zakszervezet bevétele és 35.817.767 109 korona a kia­dása. A pénztári állomány pedig 4 610 887 402 korona. Az 1925. esztendőhöz képest a bevétel 2100.465.362 koronával emelke­dett. Ezt a több, mint kétmilliár­dos emelkedést aligha annak az 1236 munkásnak a befizetett tag­díjából nyerték, amennyivel a múlt évben a tagok száma sza­porodott. Az egész »beszervezett« mun­kásság súlyos megadóztatására volt szükség, hogy a jövedelem ilyen arányú növekedését elér­jék. Ezt bizonyítja, hogy még azokban a szakszervezetekben is, ahol az 1925. éa 1926. éveket összehasonlítva, a tagok számá­nak jelentékeny csökkenése ál­lott be, a bevétel csökkenése egyáltalában nem áll arányban a taglétszám esésével. ' Kultúráiét Füzesabonyban. Tudósitónk írja: A napokban egy jól sikerült kultúrdélután keretében nagy­hatású beszédet mondott Füzes­abonyban lurchányi Egon dr. fővárosi h'ttanár. A szónok a legaktuálisabb katolikus kérdé­sekről tájékoztatta a szép szám­mal összegyűlt hallgatóságot. Szavainak nagyszerű eredmé­nyeként máris sokan a katolikus napilapokat rendelték meg az addig járatotlak helyett. A kul- tűrdőlutánon a helybeli Dalkör számai, pár szavalat és duett­ének adóit keretet dr. Turchányi Egon sokáig feledhetetlen sza­vainak. Füzesabonyban egyéb­ként csendben és minden reklám nélkül szép bultúrmunka folyik évek óta. A lakosság egy egy kultűresten, farsangi időben szín­vonalas kabarén gyűlik össze. A népművelési előadások va­sárnap délutánonként vannak. Ezeket a levente-ifjúság is végig­hallgatja. Szombat estéken a falu leányai gyűlnek össze az iskolá­ban néhány tanúlságos és ked­ves őrára. A gyermekek körében a szív­gárda fejt ki az iskolán kívül is áldásos működést. Évente több­ször rendez ünnepélyeket, oly­kor nagyobbszabású színielő­adásokat is, ahol az apró sze­replők nagy gyönyörűséget sze­reznek a nézőközönségnek. A község vezetőit az a vágy sarkalja a kitartó munkára, hogy bár sikerülne megértetni a köz­ség eprajával-nagyjávai, hogy a művelődés és a gyakorlati kato­likus élet nemcsak egyéni érdek, hanem a haza sorsa, jövője is függ tőle! — Debrecenben az utcai nagy árutoknak is kell fizetni hely- pénzt. Haramiaüldözés a Bükkben. Parasznya környékén egy barlangban tanyázik az a betörőbanda, melyet a miskolci és szikszói zsinagógák kifosztásával gyanúsítanak. Detektívek és csendőrök kutatnak a betörök után. Négy esztendő alatt 76 ezerrel csökkent a magyarországi szo­ciáldemokrata párt taglétszáma. A vezetőség súlyosan megadóztatja a «beszervezett» munkásságot.

Next

/
Thumbnails
Contents