Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-12-07 / 278. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927, december 7 .• luuDii ri'i" tftiWMMJlMDni7'y>ffi<Tlp|yBTaii^ nttnwfBnnrni»fnr««iiumtfjwwmim'iiw^^nrjmatfA'iírnirM'aiiiii.m.fffrw^Wi'wiiaii^WiinTiinn-wiww">«»^rt^in^nnr^iairyN~<?rniwyiutny-nntnirpií ii-mr.msmiiin MrslviiiiiW''tyrn»TirirTiOT'if-viiiiirwnivmi-,irrr-r-rnir)imOTiiaifM^ .trini mmsmsm Megalakult a szegénygondozó bizottság. Katolikus állami tisztviselők szövetsége alakul Németországban. Padeborh, december 6. Bomewaser dr. Irieri püspök legutolsó pásztorlevelében ki­fejti annak szükségességét, hogy Németország katolikus állami tisztviselői egy közös nagy szö­vetségbe tömörüljenek. A nagy koncepciójú tervét a főpásztor a következőkép indokolja: «Ha a katolikus hivatalnoki karban a vallásos, hithü szelle­met kifejleszteni és ápolni akar­juk, ha a hivatalnoki kart a kü­lönböző társadalmi rétegeiben és szolgálati ágazataiban tömörí­teni őhajtjuk s ha az egész ha­zának üdvére az öntudatos hiva­talnoksereget kifejleszteni aka runk, azt eredményesen csupán csak ekkor érhetjük el, ha a ka­tolikus hivatalnokseregei beszer­vezzük egy katolikus egyesü­letbe. < A munkapiac helyzete. Budapestről jelentik : Az ál­lami munkaközvetítő hivatal leg­utóbbi heti jelentése szerint a snunkftpiac helyzete kedvezőt­len. Nagyobb ikereslet nyilvá­nult meg a szövőknél, borbé­lyoknál, háztartási alkalmazot­taknál és tanoncoknál. A fővá­rosi és vidéki hatósági munka­közvetítőkben 284 munkaalkal­mat jelentettek be, ezzel szem­ben a munkát keresők száma 5919 volt. Döntő jelentőségű értekezletet hívott egybe a szegéayügy in­tézményes megoldása végett teg­nap este hat órakor Trak Géza Éger város polgármestere. Az értekezleten megjelentek a pol­gármesteren kivüí Petró Kálmán dr. jogtanácsos, Várkonyi Rezső pénzügyigazgaiő helyettes, Rusz- tek Károly kir. tanfelügyelő, dr. Simonyi Nándor városi tanácsos, és dr. JJrbán Gusztáv jogakadé­miai tanár, az Egri Népújság főszerkesztője. Trak Géza polgármester, mint az értekezlet összehívója, előadta a szegőnyügy intézményes ren­dezésére vonatkozó kidolgozott tervezetét. A város, mint szsgónyügyi ha­tóság — úgymond — nem képes megbirkózni a szegénység s nyo­mor problémájával sem közigaz­gatási, sem anyagi eszközeivel, az egész város társadalmának részvéte és érdeklődése felkel tése nélkül ezeket a kérdéseket nem lehet megoldani. Éppen ezért indítványozza, hogy a társadalom minden ré tegének képviselőiből » az ügy iránt meleg szívvel érdeklődő férfiakból alakíttassák egy tár sadalmi szervezet, mely «Szegény gondozó bizottság» néven valla» ős társadalmi különbség nélkül gondoskodnék a szükséges anya­gi eszközök összegyűjtéséről. » szegénykataszter összeállításáról és megbiralásáről, s a segélyek szétosztásáról a szegények között. A bizottság tevékenysége azon­ban nem kivánja a már haté­konyan működő jótékonysági szervezetek és egyesületek (»int napközi otthonok, Szociális Misz- sziőtársulat, Izraelita Filléregy­let, városi szegénygondozás stb.) munkáját keresztezni és gyen­gíteni, hanem ellenkezőleg ezek hatékonyságát előmozdítani ■ egységessé tenni. Az értekezleten megjelentek egyhangú lelkesedéssel tették magukévá a felvetett gondola­tokat s a jelenlevőkön kivül a ezegánygondoző bizottságba ta­gokul meghívták még Frank Tivadar városi tanácsost, dr. Búzás Endre vmegyei főjegyzőt, Hoffmann János törvényszéki bírót, a mindenkori városi tiszti főorvost (jelenleg dr. Czigler Henrik h. főorvos), Czillinger Lajos ny. számvevőségi taná­csost, Gajda Gyula ny. gazd. igazgató szaktanítót. TJrbán Mi­hály kereskedőt, Domán Béla szabómestert és Nagy László földművest. Äz értekezleten jelenlevők lel­kében a szeretetteljes tervazge- tések végén az az impresszió alakult ki, hogy a szegényügy megoldása itt Egerben elindult a szeretet é» megértés vágánya­in a megvalósulás felé. Súlyos autóbaleset érte Szihalom és Mezőkövesd között Reisinger Ferenc országgyűlési képviselőt. | A képviselő, aki maga vezette az autót, rosszul lett és emiatt történt a szerencsétlenség. Ország-Világ. — Bitter Illést, a ciszterci rend budapesti gimnáziumának igaz­gatóját XI. Pius pápa clairvauxi apáttá nevezte ki. — Magyarország belépett a nem zetközi ügyvédizövetségbe. — Ez óv 9 hónapjában 16.034 magyar ember halt meg tüdő- vészben. — Egy budapesti ügyvédet négy­száz pengőre Ítéltek, mert telefon bestiának nevezte a telefonkezelő­nél. — Ötszáz ágyas gyermekszana- toriumot létesít az Országa® Gyermekvédő Liga Sátoralja­újhelyen. — Négyszáz községben kezdik meg az idén a földhöz juttatott gazdák mezőgazdasági oktatását. — Lukács Erzsébet debreceni napszámom!) Lajos nevű két­éves kisfia a levesbe apritott kenyérdarabtól megfulladt. — Keszthelyen építik az első fürdővel felszerelt elemi iskolát. — A Népszövetségnek egyik kü­lön bizottsága fogja eldönteni a lengyel—litván kérdést. — Megszüntették Ausztria ka­tonai ellenőrzését. — Csehország gyors tempóban gyártatja az ágyukat. — Nagyváradon Woiff Gyula, az Andrenyi cég alkalmazottja 300 ezer leit sikkasztott, hogy ele­gánsan öltözködhessen. — A román parasztpárt azonnali választást követel és hadat üzent Bratianunak. — Berlinben 525 töbszörös mil­liomos van. — 25.000 német turista jön Magyarországra. Miskolc, december 6. Tegnap este súlyos kimenetelű autószerencsétlenség történt a budapest—miskolci országúton. Az autószerencsétlenségnek Rei­singer Ferenc miskolci ország­gyűlési képviselő esett áldozatul. Reisinger Ferenc szombaton a fővárosba utazott, hogy onnan javítás alatt állő autótaxiját ha­zaszállítsa. A képviselő a kijaví­tott autón a kora délutáni őráK ban indult hazafelé. Rendes me­netsebességgel haladt Szihalmon keresztül Mezőkövesd felé, ami­kor a képviselő, aki maga ve­zette az autót, melyen rajta ki­vül senki sem foglalt helyet, hirtelen rosszul lett. Eleresztette a kormánykereket, az autó nekiszaladt az ország­út mellett levő fanak, majd az összeütközés következtében be­A modern paedagőgiei felfogás mindinkább száműzi az iskola falai közül a régi felfogás vas kalaposságát. Áz iskola kettős célja : az oktatás és nevelés egyre fordult az ut melletti árokba. A szerencsétlenséget csak há­romnegyed őrá múlva fedezte fel egy szihaloii földműves, aki gyalogszerrel igyekezett haza­felé. Az összetört autó romjai alól kiszabadította az eszmélet­len országgyűlési képviselőt, akit Szihalomra vitt be és itt része­sítették első segélyben. Az or­vos megállapította, hogy a kép­viselő, aki csodálatos ^véletlen folytán szabadult meg a szeren­csétlenség súlyosabb következ­ményeitől, homlokán és térdén, valamint karján szenvedett súlyosabb zu- zódásokat, de ezenkívül teste több részén is könnyebb sérülések voltak. Az autó az összeütközés kö­vetkeztében hasznavehetetlensé­gig megrongálódott. szorosabb kapcsolatba kerül. Az egyéni nevelés megszaporítja a nevelő munkáját, hisz minden gyermek külön önálló probléma, de ez a munka hálásabb, ered­A jövő generáció felnevelése az iskola és a szülői ház együttes feladata. Mi a szülői értekezletek célja? ményesebb, nemzetnevelöbb. A jövő generáció felnevelése iskola és szülői ház együttes fel­adata. Egymás nélkül mindkettő csak csonka munkát végezhet. Egyöntetűbben, szakszerűbben a nevelés munkáját az iskola végzi, természetes tehát, hogy a szülői ház nevelési rendszerének az iskoláéval kell összhaogzásba kerülnie. Az iskola paedagígiai felfogását igyekszik a szülőkkel megismertetni, minden lehetősé­get megragad, mely az iskola és a szülői ház kapcsolatának meg­teremtésére alkalmas, de e kap­csolat fenntartása a szülők vál­lára nehezedik. Ezt a cält szol­gálják a most már rendszeresí­tett szülői értekezletek is. Ezeken az értekezleteken az iskolák minden szempontot fel­ölelő paedagőgiai programmot adnak, s mégis, sajátságos je­lenség, hogy az érdekeit szülők mily kevés érdeklődést tanúsí­tanak ebben az őket oly közel­ről érintő ügyben. Pedig a szü­lőt kell, hogy érdekeljék azok a vezéreszmék, melyek azt az iskolát jellemzik, amelybe gyer­mekét járatja. Tagadhatatlan, hogy a szülői értekezletek nem medtesítnetők bizonyos fofcű feszólyezettségtől. Bizalmasabb természetű közle­mények tolmácsolására valóban nem alkalmasak. De az ilyen megbeszélések a szülői értekez leteken kívül is megtörténhetnek, külön megbeszélések alakjában. Ezek a magánjellegű szülői ér­tekezletek talán még fontosabbak, mint a nyilvánosak, mert az is kola ezeken jut sok oly értékes adat birtokába, melyekre az ifjú nevelésének helyes irányításá­hoz nélkülözhetetlenül szüksége van. És itt nem a május-jüűiusi megszokott »zülőjárásra gondo­lunk, mely amellett, hogy meg­alázó szülőre és paedagógusra egyaránt, teljesen értéktelen íji a nevelés szempontjából, mert az akkor szerzett adatokat ne­velői munkájában már nem ér­tékesíthetné, — d9 gondolunk a szülők időszakonkénti, rendsze­res iskolalátogatására, amikor gyermekük testi ás lelki fejlő­dését mieden irányú beható meg­beszélés tárgyává tehetik. Az ilyen látogatásokért hálán az is­kola a az ilyen látogatások nem is maradnak eredmény nélkül. A szülők feltétlen komoly meg­nyerése nélkül az iskola csak féleredményt érhet el. Ha a ta­nuló a szülői házban nem érzi és látja ugyanazoknak az elvek­nek érvényesülését, amelyek kö­vetésére az iskolában buzdítják, külsőleg a büntetéstől, megtor­lástól való félelem talán rá fogja kényszeríteni arra, hogy az isko­lai fegyelem megsértésétől óva­kodjék, annak helyessége azon­ban nem válik meggyőződésévé. Ez az állapot talán rosszabb a teljes eredménytelenségnél, mert képmutatókat, farizeusokat, min­dennel megegyezni tüdő gyenge karaktereket szül. Ennek az or­szágnak pedig egész emberekre, főleg egész férfiakra van szük­sége. Ilyeneket azonban csak az iskola és a szülői ház legtel-, jesebb együttműködése fog ered­ményezhetni. Dr. Angyal Lajos. — A francia szocialisták közös frontba tömörülnek a kommunis­tákkal.

Next

/
Thumbnails
Contents