Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-12-06 / 277. szám
^rpqnasKarúi Ari 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 21 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XZ/IV. évf. 275. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1927 december 6. A Gárdonyi Társaság Werner Gyula emlékgyülése, Népszaporodás. Irta : Jókai—Ihász Miklós országgyűlési képviselő. Régi igHZ#fig. hogy a nemzet ereje népességében rejlik. Csak népe« nemzetek lehetnek igazán nagyok. És csak egészséges népességű ország lebet fejlődés- képes. Sajnos, a magyar nemzet, az évszázadok viharaiban nem tudott úgy megszaporodni, mint a nyugati népek, amelyeknek egyike, másika évszázadokkal ezelőtt nem számolt több tagot, mint nemzetünk, azonban idők folyamán megsokasodott, a mi nemzetünk pedig kicsi maradt. Szomorúan kellett tapasztalnunk ezt már a múltban is, hogy nem tölthettük meg az egész Magyarországot, hanem különféle idegen nemzetiségeket kellett befogadnunk, amelyek azután itt urak akartak lenni a saját hajlékunkban. Ma, a négy vérveszteség után, még jobban kellene látnunk ezt a gyengeségünket és ezért soha sem volt oly fontos, mint ma, hogy foglalkozzunk a népesedés kérdésével. A múltban ez nem látszott olyan égetőnek, manapság azonban szükségünk van ebben az országban minden magyar életre, arra is, amely már a világra jött ás arra is, amely eljövendő. A népesség szaporodását a születés és halálozás egymáshoz vaíó aránya illetőleg a kettő különbözető határozza meg. Ezt az arányt náluuk Magyar- országon nemcsak a születések számának lassú csökkenése, hanem meg nem felelő közegészségügyi viszonyaink miatt gyarapodó halálozási száma rontja, ellentétben olyan országokkal, ahol a születések számának terjedését elsőrendűen ápolt közegészségi viszonyok folytán erősen leszorított halálozási arány- szám ellensúlyozza. Sajoos, mi nem tartozunk ezek közé és nem is számíthatunk arra, hogy a közeljövőben ezek közé sorozhassuk magunkat. Ha a háború előtti statisztikai adatokat nézzük, látjuk, hogy akkor fokozatosan és állandóan csökkent nálunk a születések száma s hogy ez a csökkenés a háború után csak fokozódott. Sőt aggódással kelt megállapítanunk, hogy a születési cökhenés a külföldi és épen az utódállamokban egyáltalában nem olyan fokú, mint nálunk, sőt a mi arányszá- munkhoz viszonyítva, még emelkedés is mutatkozik, úgy, hogy a születési arányszám terén kétségkívül hátrább kerültünk. Ez kell, hogy gondolkodóba ejtsen bennünket és arra indítsa a kormányzatot, hogy ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzék! Eger, december 5. Vasárnap délután félhat órakor az egri gimnázium tornatermében külön gyűléssel áldozott az egri Gárdonyi Géza Társaság a múlt évben elhunyt Werner Gyula irói emlékének. Nem egy szűkkörű irodalmi társaságnak magánünnepe volt ez. Eger város művelt közönsége magáévá tette a Gárdonyi Tár- saság gondolatát és a tágas tornaterem kicsinynek bizonyult azoknak befogadására, akik réezt akartak venni az emlékgyűlésen, hogy a hála, az elismerés és a szeretet virágaiból kössék a kegyelet koszorúját Werner Gyulának, harminchárom kötet csodálatosan szép és tiszta történelmi magyar regény Írójának halhatatlan emléke fölött. A Werner Gyula emlékgyűlés keretei túlnőttek Eger falain. Országos jelentőséget adtak ennek az irodalmi gyűlésnek az ott megjelent kiváló személyiségek és a Gárdonyi Társaság jeleseinek ott elhangzott beszédei. Dr. Werner Adolf zirci apát, az egri Gárdonyi Társaság tiszteletbeli elnöke, a Werner-család több tagja, Négyesy László egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tegja, ez elhunyt Werner Gyula író iskolatársa és barátja, továbbá Eger város irodalombarát társadalmának élén I dr. Hedry Lőrinc főispán, Trak ! Géza polgármester, Kriston Endre püspök Dutkay Pál papai prelá- lus, apátkauonok, Magyary Pál miniszt' ri tanácsos, pénzügyigazgató, Ridárcsik Imre pápai pre- iátus, prépost-kanonok, Venczell Ede prépost-kanonok, Ivánovich Emil dr. apátkanonok, Matuszka apát-kanonok, Eger plébánosa, Lipcsey Péter dr. kormányfőta- rácsos, közjegyző, dr. Horváth Gyula rendőrtanácsol, dr. óriás Nándor kereskedelmi iskolai igazgató, jogakadémiai tanár, dr. Habán Mihály reáliskolai igazgató, Sárfy József államva- suii felügyelő, állomásfőnök jelentek meg a gyűlésen. A Gárdonyi Társaság tagjai csaknem valamennyien ott voltak. Nagyobb számban jelentek meg az emlékgyülésen az Angolkisasszonyok leánynevelő intézetének növendékei is, tanárnőik vezetésével. Dr. Kürti Menyhért főigazgató, a Gárdonyi Társaság elnöke, nagyhatású, nagyon meleg sza- vaival Werner Gyula irői emléke fölött a kegyelet, elismerés és csodálat érzésének hangulatát hintette el hallgatóinak szivében. Az elnöki megnyitó után Török Kálmán prépost kanonok, a Gárdonyi Társaság tagja mondotta el hatalmas emlékbeszédét Werner Gyula fölött. Súlyosveretű szavakkal emelte ki Török Kálmán Werner Gyula történeti re- génvirói működésének és életének főbb mozzanatait. A borsodmegyei ónod községben született. Egerben végezte a gimnáziumot. Itt lépett a vármegye szolgálatába. Azután Erdélyben volt főispáni titkár, árvaszéki elnök, majd országgyűlési képviselő. Harmincbárom kötet munkája a legnagyobb magyar történetírók közé emeli Werner Gyulát. Az író tehetségénél csak szerénysége volt na- gyobbb, nem csinált magának hangzatos reklámokat, innen van az, hogy a hír sohasem kapta úgy szárnyaira, mint nálánál sokkal kisebb, de az ön- adminisztrálásban ügyesebb írókat. Werner Gyula történelmi regényei egy óriási tanítást tartalmaznak a nemzet számára: a történelem folyamán a magyar ho lónak mindig a magyar holló vájta ki a szemét, magyarnak mindig a magyar volt a legnagyobb ellensége. Török Kálmán végül annak az óhajtásnak adott kifejezést, hogy vajha olyan anyagi helyzetbe kerülne a Gárdonyi Társaság, hogy most kiadhatná Werner Gyu'a összes műveit. Breznay Imre, a Gárdonyi Társaság aielnöbe, Werner Gyuláról mint íróról tartott beszédet. Elmélyülő kritikai méltatása kiterjedt Werner Gyulának ciak- valamenyi regényére, ismertette azok megjelenésének idejét és körülményeit. A gondos és teljes tanulmány híven tárta elénk Werner Gyulának egész írói pályafutását és midenben találóan jellemezte a négy regényírót, aki egy ideig »Egri Gyula« álnév alatt is írt a fővárosi lapokban és folyóiratokban Brez- ney Imre előadásából az is megismerte és megszerette Werner Gyu'a írásait, aki ezelőtt sohasem olvasta azokat. Marossy József r. t. Werner- bölteményt szavalt el finom előadásában. Dr. Búzás Endrőnő pedig Werner Gyula regényeiből olvasott fel néhány poo pás részletet, színes, meleg hangján. Dr. Werner Adolf zirci apát hálás szívvel köszönte meg a Gárdonyi Társaságnak, hogy Werner Gyulát életében megbecsülte és halála után ezzel a gyűléssel áldozott emlékének. | — Nagyon örülök, hogy itt lehettem — mondotta többek között Werner apát, — mert a remekbe készült megnyitó beszéd és Török prépost úrnak és Breznay Imre ünnepi beszédei alatt ügy éreztem, hogy léleJty'árásvan. Itt éreztem Werner Gyulát közöttünk. — Az ö élete, a második élete most kezdődik, mert ha van a könyveiben érték, akkor az ő lelke élni fog műveiben. A közönség meleg ünneplésben részesítette a zirci apátot, aki elfogődott szavakkal zárta be az emlékgyűlőst. Vasárnap délután az Egri Katolikus Legényegylet is Werner Gyula emlékének áldozott. Eger, december 5. Az Egri Katolikus Legényegylet tevékeny vezetősége az előző évek szokásaihoz híven elhatározta, hogy az adventben bárom kultűrdélutánt rendez, melyeket a hideg és hosszú téli délutánokon szívesen látogatnak a tanuinivágyő lelkek. Az első ve sárnap délután 5 órakor kezdődött ; Kusner István hitoktató, egyleti titkár, formás megnyitó beszédében elmondotta, hogy a ro*gyar szabadságharc idején Kolping Adolf Kölnben szintén harcra szólította az ifjúságot, de kard helyett keresztet adott a kezébe. Kolping elveit, a katolikus legényegyletek fejlődését, az egri egylet munkásságát és a kultúrdéluiáook jelentőségét fejtegette még Kusner István és megértésre, összetartásra buzdította a hallgatóságot. Az érseki tanítőképzőintézet tizenhat tagú zenekara Vidinszky László avatott vezetése alatt szebbnél szebb magyar dalokat játszott igazi magyar érzéssel és a közönség sokáig nem engedte le a színpadról az ifjú muzsikusokat. Az egyleti dalárda énekelt ezután nagy sikerrel Nobilis Tibor karnagy dirigálása mellett, majd dr. Óriás Nándor jogtanár, az érseki fiú felsőkereskedelmi iskola igazgatója tartott előadást Werner Gyuláról, erról a nemeslelkü, avatott tollú íróról, igazi magyar emberről, a történelmi regény nagy művelőjéről, akinek a tanítását azonban a hivatalos körök nem hallották meg és a nemzet rohant — Trianon felé. Werner Gyula: Megvirrad még valaha? c. regényével kapcsolat-
