Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-12-04 / 276. szám
u 2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. december 4 M*i>i^MtfwiiirniiiarMi>ww»i i iiMnna tályon fognak utazni, amely oaz- tályt csak a legújabb időkben szervezték a jobb hajókon hogy az intelligent középosztálybeliek igényei jobban kielégíthetők legyenek. A bizottság elnöki irodája Országház, XI. kapu alatt van. Utazási irodája Baross-tér 9. alatt, ahová a Magyar Nemzeti Kossuth Zarándokbizottiég címre küldendők a levelek. «»KSKBsaaesassscsisHn^ üsse:«* Egy rakamazi gazdálkodót halántékon döfött az ökör. Rudolf Ferenc rakamazi jómódú gazdálkodót egyik feldühödött ökre úgy döfte halántékon, hogy a szerencsétlen ember belehalt sérülésébe. Épen aznapra volt kitűzve egyeden fiának esküvője. Az apa a halálos ágyon arra kérte fiát, hogy csak tartsák meg az esküvőt. Az ország kézműves és kisiparossága az IPOSz mellett. Az a mozgalom, amelyet az ország ipartestületei a kézműves kamara felállításáért indítottak, befejezéséhez közeledik. A kormány hozzájárult az iparosság kívánságához és az Országos Kézműves Testület alakjában engedélyezte azt a központi intézményt. Az idevonatkozó törvénytervezet is elkészült. Annál nagyobb megdöbbenéssel látta az iparosság azt az akciót, amelyet nehány kielégítetlen ambíciójú iparos indított a most már küszöbön levő kézműves kamara elkaparintására s az ország iparossága 15 éves küzdelmének diszkreditálására. Egymásután szólalnak meg a vidék nagy ipartestületei és tiltakoznak az ilyen illetéktelen egyéni akciók ellen, sőt a Baross Szövetség most tartott gyűlése egyhangú határozattal az Iposz mellé állott s egyedül ezt az intézményt jelentette ki az Országos Kézműves Testület megalakítására hivatottnak és jogosultnak. Ugyancsak gyűlést tar tott az Ugrón Gábor elnöklete alatt működő Országos Iparos Szövetség is, kimondta, hogy a kezdeményező Iposzt a Kézműves Testület megalakításában egész erejével támogatja, s hasonló akcióra az ország valamennyi ipartestületét felhívja. Előkészítik a községek kongresz- szusát. Már évtizedek óta foglalkoznak a városok a maguk ügyeivel a városok kongresszusán, amelyet évről évre tartanak. Örvendetes, hogy e munkálatok nyomán városaink nagy léptekkel haladnak előre. A községi életnek is számos nehéz kérdése van. A községek háztartása országszerte csőd előtt áll, a közlekedési utak el vannak hanyagolva s az ország talpra- állítására szánt beruházásokból a falvak élveznek legkevesebbet. — Mindezen bajok enyhítésére csak úgy van kilátás, ha a falvak maguk is megszólalnak s az orvoslás módjairól megbeszélést folytatnak. — A Faluszövetség a jövő év tavaszán Budapesten összehívja a községek országos kongresszusát. A kongresszus előkészítése megindult és a községi közigazgatásnak, valamint a falu kulturális és szociális politikájának nemes vezérférfiai álltak össze a szövetség kérésére, hogy a kongresszus előkészületeiről gondoskodjanak. Minden 700 emberre jut egy orvos Egerben. Sok az új orvos városunkban. — Hevesmegyében 140 orvos működik. Eger, december 3. Városunkban, mint törvényszéki és járásbírősági székhelyen, a diplomás egyének között még néháDy évvel ezelőtt is csak a jogászok érezhető tűiproduk- ciőja tűnt fel. Az utóbbi időb-n azonban különös változás állott be s a jogászokkal szemben az egyetemek egy másik fakultásáról, az orvosiról özönlöttők el megyénket és Eger városát a kenyerüket vidéken keresni óhajtó emberek. Az arányszám, mely szerint eddig mégegyszer any- nyi ügyvéd volt városunkban, mint orvos, váratlanul, egy-kót év alatt pari-ra lendült. Heves vármegye 2 rendezett tanácsú városában és 113 községében 140 orvos keresi kenyerét, amely szerint a 280 ezreB lélek- számből egy orvosra átlag 2000 ember jut. ami bizony eléggé elmaradt állapot. Ha azonban az egyes vidékek speciális helyzetét tekint- i jük, még riasztóbb arányszámo- kat találunk. Egerben és Gyöngyösön ezzel szemben sok az-orvos. Gyöngyösön a 19 ezer lakosra tavaly 23, az idén pedig 26 orvos jutott. A 28 ezer lakovu Egerben az 1926. évben 33, 1927-ben 40 orvost mutat a statisztika. 40 gyakorlóorvos él városunkban, úgy hogy minden 700 emberre jut egy orvos. — Szép számmal vannak specialistáink is. Az egri létszámban van 6 fogrvos, 3 szemész, 4 nőgyógyász, 2 gyermekgyógyász, 6 belgyógyász, 1 fül-tor okgarat specialista. És végül, hogy teljes legyen az orvosi kar, a napokban érkezett városunkba dr. Joób Géza a debreceni egyetem neves bőrgyógyász orvos professzorának tanársegéde. Az Az új orvos, aki maga is kiváló bőrgyógyász, urológus és különnseu kozmetikus, prakszi- sát december elsejével kezdte meg. Gyermekeink veszedelme. — A szülök A múlt hónapokban több cikk jelent meg az Egri Népújságban egy egri földmives és a bocsi foldmives-kolega neve alatt az egri földmives fiatalság helytelen viselkedéséről és annak okai rói.Minden cikk odairányult, hogy gyermekeink romlásának mink, szülők vagyunk az okai. És úgyis ven; a szülők bűnös nemtörődömsége az oka annak, hogy a fiatalság, a legények csak úgy mint a lányok, se Istent, se embert nem akarnak ismerni. A szülők közül igen sokan maguk se nagyon törődnek az Isten parancsaival és törvényeit lépten-nyomou megszegik. Isten helyett igen sokan az aranybornyút imádják. Ezért teszik még a lakodalmat is szombatra, mert akkor sok vendég jöhet és sok ajándékot hoz a fiatal párnak. Ez az ajándék a fö és nem a vasárnapi misehallgatás. A vendégek jő része aztán vasárnap piheni ki a lakodalom mámorát; van olyan is nem egy, a ki a mulatást vasárnap ie folytatja és elég gyakran kerül a vendég kisebb nagyobb sebekkel a kórházba, olykor még a boncházba Is. A szent miséről bizony a lakodalom miatt, azaz a mámor miatt sokan elmaradnak. Pedig a parancs úgy szól, hogy misét vasárnapokon és ünnepeken becsületesen hallgassunk. Nem igy volt az régen. A lakodalmat a hét első napján rendezték a szülők. Szombaton nem is eskette össze a párokat a pap. Akkor még a lakodalom a rokonokért és jőbarátokért volt és nem az ajándékért, meg a fiatalság duhajkodásáért. Ma meg a szülök a fiatalság duhajkodaeá- nak örülnek és nem elégszenek meg a lakodalmi mulatozásokkal, hanem még népmuiatságot is figyelmébe. — tartanak minden vasárnap a fiatalságnak. Mert a népmulatságokat akár az olvasókörben, akár a tűzoltóknál vannak azok, a szülők rendezik. És a rendezőség a korhatárt sem állapítja meg, hanem összehívja mind a fiataleágot és beengedi a gyereksorban valókat is, mert uz a fő, hogy minél több pénz folyjon be. És senki se törődik azzal, hogy egy ilyen népmulatságból mennyi erkölcsi kár származik. Régente ez se volt igy. A fiatalság mulatságát nem a szülök rendezték és nem nyerészkedtek rajta. Azelőtt a mulatságokat az igazi, 20—24 éves legények rendezték és a negyedmester segítségével kérték meg az engedélyt a hatóságtól. Es a rendező legények a többi legénytársaikkal hívogatták a vendégeket a mulatságba. A hivogatfi# járásokra volt osztva. Minden járásba egy legény ment hívogatni, aki felkért a szülők beleegyezésével egy eladő-leányt hívogató társnak és ketten végigjárták a házakat ás megkérték az arra érdemes leányok szüleit, hogy engedjék el ieányukat a mulatságba. És a szülők ia eljöttek a leánnyal. És a mulatság délután 5 óratájt kezdődött és este 8—9 órakor már véget is ért. Elég volt belőle 3—4 óra. Ez se volt minden vasárnap, mint most van. Az meg egyáltalán nem történhetett meg, hogy tiltott vasárnapra kérjék meg a mulatságot. Sajnos most már ez is megtörtént. A mai mulatságrendezők nem tudják, mikor kezdődik az ádvent és ádvent első nspjára is kértek engedélyt népmulatsóghoz. De hála Istennek, mégis kerültek emberek, akik ezt visszaparan- ciolták. Ha nem így történt volna, jövőre már ádvent második vasárnapján is próbáltak volna mulatságot rendezni. A közmondás azt tartja, hogy igazmondás nem emberszőlás. Hát kedves szülők, apák és anyák, nekem sem az volt a célom, kogy bárkit is megsértek, ezzel a pár sor írásommal. De ismerjük be, hogy gyermekeink romlásának mink, szülök vagyunk nagyrészben az okai. Vigyázzunk különösen gyermekeink mulatságára és térjünk vissza a régi hagyományokhoz. A lakodalmat és a mulatságot csináljuk úgy, ahogy a régi világban volt és akkor gyermekeinket sok romlástól fogjuk megoltalmazni. Mert jól jegyezzük meg, hogy nincs rossz gyermek, hanem csak rossz szülők vannak. Vass Barnát földmives, (Eger, Rákóczi-út 26.) HÍREK Eger, 1927. december 3. A mostani advent is Krisztust várja, várja megérkeztét s kialakulását lelkűnkben. A lélek alszik ... téved . . . dermed; föl kell ébresztenünk. Némely lelket elfojtott a test; él benne az állat, alszik az ember. Mást elborított a káprázat, eltelt magával; él benne az öntelt ember, alszik az isteni ember. Minden ember többé-ke- vésbbé az isteni világban inkább csak alvajáró; le van boriivá öntudata öntudatlansággal, elfogultsággal, gyöngeséggel. Bennem is mennyi egyoldalúság, hiba, hiány, kis-kuliber, idegesség, ellenszenv, — mennyi pára, árny és homály, — mennyi kitaposott útja az öntudatlan in- dulatjárásuRk. Éjben állok valamikép ; lelkiismeretem s az isteni sugallatok mindmegannyi prófétai sző; ébrecztgetnek, fölráznak, iparkodnak fölszabadítani a káprázattől. Látni akarok, látni önmagamat. Tisztulni akarok s alakulni. Minek járjam én az ösztön, az önszeretet, az impulzusok, a reakciók méltatlan marhacsepáeait? Kérem az Istent, hogy fölvilágosítson ; összehasonlítom magamat másokkal, a jobbakkal, nemesebbekkel ; tanulni akarok tőlük valamit, ami megtetszik rajtuk. Félre a lelki szonambulizmussal; abnormális tünet az, betegség ■ gyengeség ! Aki hibáit látni kezdi, az már ébredez s aki erős kézzel fog azok megjavításához, az már bele is állt az Isten napszámába. (Prohászka.) A zirci apát Egerben. Dr. Werner Adolf zirci apát az egri ciszterci rendház meglátogatására városunkba érkezett. A rend illusztris vendége, mint értesülünk, résztvesz a Gárdonyi Társaság vasárnapi gyűlésén is, melyet bátyja, a kiváló író, Werner Gyula emlékére rendeznek. Eljegyzés. Néhai Radics István káptalani főintéző és neje, Stessel Aranka leányát, Radics Arankát, az egri társaságok közkedvelt tagját, eljegyezte Csizi Béla m. kir. főhadnagy (Kenyérmező). * Ne felejtse el a lejárt előfizetését megújítani 1
