Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-16 / 159. szám

_L Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 16. szombat. XLIV évf. 159. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telef o nszám : 11. ! Kulturfölényeskedők. Ezt a szót azok részére kel­lett kitalálni, akik mindenkor és mindenáron beleakartak kötni abba a megállapításba, hogy Magyarországon tényleg létezik kullurfölény, Középeurőpa töb­bi államaival szemben. Az két­ségtelen, hogy az utóbbi évek folyamán nagyon sokszor tör­tént hivatkozás erre a magyar kulturfölényre, de kétségtelen az is, hogy teljes joggal. Nem hisz- szűk, hogy magyarázni kellene a kullurfölény mibenlétét azok­nak, akik mindenáron ennek az ellenkezőjét szeretnék bizonyí­tani az ország érdekei elleD, mert hiszen ma már az egész kontinensen elismerik a magyar szellemi termékek és magyar művészek kiválóságát, sokszor még maguk az ellenségeink is. Mégis valahányszor hivatkozás történik erre a tényleg létező kulturfölényre, mindig akadnak gáncsoskodők, kulturfölényeske­dők, akik ezt a jogos és ko­moly előnyünket el akarják vi­tatni tőlünk valőszinüieg azért, hogy kisded politikai játékaikat annál hatásosabban érvényesít­hessék-. E gáncsoskodők nagyrésze rendszerint arra hivatkozik, hogy rossz a közoktatásügy Magyar- országon és hogy a népműve­lés terén semmi sem történik ami megakadályozná a tudat­lanság és analfabetizmus ter­jedését. Ezekre a vádakra a kultusz­kormány rendszerint nem is tartotta érdemesnek komoly for­mában megadni a feleletet, mert hiszen a kifogásolt és állítóla­gos tények nem állanak fenn s vitába csak azokkal kell és le­het bocsátkozni, akik komoly érveket tudnak fölsorakoztatni állításaik és vádjaik támogatá­sára. Most azonban mégis meg­kapták a komoly választ vá­daskodásaikra azok, akik leg­szívesebben a kulturfölény fegy­verével lövöldözgettek vissza a magyarságra, tehát önmagukra. Ugyanis a kultuszminisztérium 240 ezer kötetből álló hatalmas könyvtáranyagot szerzett be és küldi szétosztásra a vidék egyes könyvtárainak s ez az óriási magyar tzellemfőlényt hirdető könyvtáranyag éles cáfolat lesz azok számára, akik mindenáron abba akarnak belekapaszkodni, hogy a#magyar vidék azért kul- turátlan, mert a kultuszkormány nem juttatja hozzá a vidéket azokhoz az eszközökhöz, ame­lyekkel a tényleges kulturfölény megszerezhető. Hamarjában talán föl sem lehet fogni annak a horderejét, hogy mit jelent ez a 240 ezer kötetes könyvtár anyag egy olyan meg­csonkított és kisterületű ország kultúrájának fejlődésére, mint amilyen a mi országunk. Ez a 240 ezer kötet magyar írók Eger, július 15. Szinte országszerte nagy fel­tűnést keltett az a fővárosi lapokban is bőven kommentált felszólalás, amelyet Heves vár­megye közigazgatási bizottságá­nak legutóbbi ülésén Graefl Jenő országgyűlési képviselő, poroszlói földbirtokos tett az aratási időben rendezett tűzoltó ünnepélyek és levente-versenyek ellen. Az Egri Népújság július 13.-i számában közölte a fel­szólalást, amelyre vonatkozóan munkatársunk ma délelőtt kér­dést intézett a vármegyei test- nevelési bizottság egyik vezető tagjához, aki válaszában a követ­kezőket mondotta : — Törvény rendeli el, hogy évente testnevelési ünnep ren­dezendő a levente egy esületek kebelében. A vármegyei test­nevelési felügyelőség annak ide­jén megkérdezte a községek és járások vezetőit, hogy melyik időpontot tartják alkalmasnak a levente-versenyek megtartá­sára. Ennek alapján juniüs 19. tői július 3.-ig folytak le a versenyek. Tiszafüreden azért maradt julius 3.-ra a verseny, amelyet eredetileg junius 29.-én akartunk megtartani, mert itt a lakosság nagyobb részben református és munkáiból tevődik össze és a magyar szellemi fölényt fogja hirdetni azokon a vidékeken is, amelyeken talán ezen propa­ganda keresztülvitele nélkül is tudatában voltak a magyar kullurfőlőnynek. Ezekből a könyvekből közel ötödfélezer darabot fog a ha- vesmegyei népművelési bizott­ság a Bükk és Mátra alján meg­húzódó falvak és tanyák között szétosztani. Negyvenegy új nép­könyvtár fogja azon a vidéken a jő könyvek áldásait széjjel- hinteni s a magyar kultúra aze- retetét c megbecsülését hirdetni. K. E. K. nem ünnepli Páter-Pál napját. Graefl Jenő képviselő úrnak a felszólalását nem egészen értem, mert levente versenyeket sohasem tartottunk munkanapokon, a vasárnap pedig munkaszünet nemcsak az ipari, hanem az arató munkások számára isi Okolicsdnyi Imre alispán, mint a vármegyei testnevelési bizott­ság elnöke őb a levente-ügy lel­kes támogatója ezeket mondotta : — Annál fokozottabb mérték­ben fogjuk fejleszteni a levente­intézményt, minél több ellen­állással találkozunk. A fiatalkorúak bírósága igen érdekes statisztikai adato­kat mutathat fel a levente- egyosületek erkölcsi és nevelő hatásáról. Mióta levente-egyesületek és le­venteversenyek vannak, igen nagy mértékben csökken a fia­talkorúak bűncselekményeinek száma Heves vármegye területén. De ettől eltekintve, senki sem kételkedik talán abban, hogy mindig jobb, ha sportol a fiatal­ság, mintha korcsmákban dor- bézol. A magunk részéről csak azt fűzzük még ezekhez a nyilatko­zatokhoz, hogy 1924 januárjá­ban a testnevelési törvény ki­hirdetése alkalmával Magyar­ország kormányzója levelet in­tézett gróf Klebelsberg Kunő kultuszminiszterhez és e levél­ben „a legfontosabb nemzeti ügyek egyikének“ nevezte a levente in­tézményt és a testnevelést, mely »csak az esetben nyerhet igazi lendületet, ha a hivatalos té­nyezők támogatását megértő tár­sadalmi tevékenység egészíti ki.« A magyar államfő által is el­várt társadalmi tevékenységet, amely egyre erősödik Heves- megyében, kár a közigazgatási bizottság ülésén — akár jó hi- szeműleg és akaratlanul is — gyengíteni. Örüljünk, hogy a magyar fal­vak népe egyre megértőbben vi­seltetik a levente-intézmény iránt. Örüljünk, hogy hivatott és lel­kes férfiak álltak ennek a fon­tos ügynek az élére és ne ve­gyük el félreérthető bírálatok­kal a kedvüket. Eger város tanácsa — a szinház érdekében, Kardoss Géza a deb­receni Ciokonay- és az egri Vá­rosi szinház igazgatója egyik beadványában arra kérte a vá­rosi tanácsot, hogy Eger részé­re egy megfelelő, 1200 személyes színházat építtessen. A városi tanács elvben elfogadta Kardoss direktor indítványát, de hogy azonnali segítségére is siessen a közönség nemtörődömségével küzdő színtársulatnak, átiratot intézett az Uránia mozgőfény- képszinház igazgatóságához. A városi tanács ebben az átirat­ban azt kérte, hogy hetenkint csak kétszer: szombaton és va­sárnap tartson előadást az Urá­nia. A mozi igazgatósága azt felelte, hogy a szinház érdeké­ben szeretné előadásait redu­kálni, de mivel ők hónapokkal ezelőtt szerződőst kötöttek bizo­nyos filmek lejátszására, így kénytelenek a mostani előadási­rend mellett megmaradni. Futball mérkőzés. Vasárnap, jú­lius 17. én a Mese I. futball-csa- pata az igen jő erőkböi álló Diósgyőri Athletikai Club fut­ball csapatát látja vendégül egy barátságos futball mérkőzés ke­retében. A mérkőzés szépnek és akciókban gazdagnak ígérkezik, amennyiben úgy a Mese, mint a Dac. teljes első csapatával lép a pályára. Nem „dolog-időben“ folytak le a leventeversenyek. A vármegyei testnevelési bizottság elnökének és egyik vezető tagjának nyilatkozata Graefl Jenő közigazgatási bizottsági tag felszólalására.

Next

/
Thumbnails
Contents