Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-12-02 / 274. szám

Ar r 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás­sal: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér- egges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ POLITIKAI NÄPILÄP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. év/. 274. szchn Péntek Eger, 1927 december 2. Vajúdik a Balkán. Europa tűzfészkének szokták nevezni a Balkánt. Mióta a »be­teg embert« a aevresi béke ki­nyomta Európából, a Balkán- államok guerilla harcai csak egy más ellen irányulnak, de mint az állandó szerb bolgár és görög­szerb összetűzések mutatják, to­vábbra is változatlan he vétséggel. Közülük Jugoszlávia az, amely legmélyebbre horgonyozta le a nyugati államok felé irányuló külpolitikáját. Azzal az aktussal, hogy belépett a kisántántba, egy olyan államszövetségnek lett tag­ja, amelynek külpolitikájában olyannyira irányadó a francia befolyás hogy minden nevezete­sebb külügyi bonyodalomnál ki­kéri a Quai d’ Orsay tanácsát. Érthető tehár, ha Jugoszlávia Franciaországgal kötött barát­sági szerződést, annál is inkább, mert a magyar kérdésen kivül még egy pontban parallel irányt mutat fel külpolitikájuk: a fás- cizmuts expanzív iránya elleni küzdelemben. Ezt a szerződést kontrakarirozta ez a sokkal fe­nyegetőbb hangú megállapodás, amelyet viszont Mussolini kötött az albán állam jelenlegi fejével és holnapra talán már megkoro­názott császárával, Achmed Zo- guval. A szerződés éle kimon­dottan Jugoez ávia ellen irányul és a fatciata diplomácia sikere, mely bázist igyekszik teremteni az Adria keleti partján is, hogy ez­által befolyása legyen a Balkánra. Albánia birtokáért, illetve az állam fölötti fenhatóságért a leg­közelebbi húsz esztendőre ennek a szerződésnek megkötésével véget ért a küzdelem. A monar­chiának nagyhatalomként való szereplése megszűntével Jugo­szlávia és Olaszország verseng tek a protektorátusért és egyidő- ben űgylátszott, hogy a katolikus Fan Noli kormány készséges esz­köze a fascizmusnak. Örök hi­bája marad a jugoszláv diplo­máciának, hogy a Katolikus Kor­mány elűzésére megszervezte a forradalmat és uralomra juttatta Achmed Zogut, akiről azt hitte, hogy támogatása fejében a jugo­szláv érdekeket fogja képviselni. Kőt év múlva azonban megtör­tént az olaszokkal való szövet­kezés, Jugoszlávia az albán olasz szerződést a Népszövetség elé akarta terjeszteni, mint oly an meg állrpodást, amely ellenkezik a világbéke garantálására tett in­tézkedésekkel. Bizonyos, hogy a szerződés által Jugoszlávia el­vesztette nyugatra irányuló hát védjét és meg kell osztania erőit, amelyeket eddig Magyarország és Bulgária sakkbantarlására tartott készenlétben, a jövőre Albánia felé is. « Serédi Jusztinián dr. Magyarország új hercegprímása. Az új hercegprímást december 19-én biborosi méltóságra emeli a pápa. Róma, november 30. (Stefani.) Az «Osservatore Romano» hivatalosan jelenti: Őszentsége esztergomi érsekké főtisztelendő Serédi Jusztin atyát méltóztatott legkegyesebben kinevezni, akit a legközelebbi konzisztóriumon a bíbornoki méltóságra fog emelni. A napilapok közlik a kinevezés hírét és Serédi Jusztin szentbenedek- rendi szerzetest dicsérő szavakkal jellemzik. Kinevezését nagy jelentő­ségűnek tartják és kiemelik nagy tudását és azt a buzgalmat, amellyel hivatásának él. Esztergom, december I. Esztergomban, az ősi primási vá­rosben csütörtökön reggel terjedt el Serédi Jusztinián primási kineve­zésének híre és városszerte hagy örömet keltett. Az új egyházfejede- lem a kinevezési bullát be fogja mutatni az esztergomi káptalannak és csak azutan veszi át az eszter­gomi egyházmegye kormányzását. Budapest, december I. A legközelebbi napokban megtör­ténik Romiban Serédi Jusztinián nak püspökké szentelese Ezt előre láthatóan XI. Pius pápa szemé­lyesen fogja végezni Az Országos Katolikus Szö­vetség tegnap az esteli órák­ban táviratban üdvözölte az új prí­mást az egész magyar katolikus társadalom nevében. Elhatározták, hogy a magyar katolikus társada­lom minden rétegét magaba foglaló hivatalos küldöttség megy Rómaba az új prímás konszekrálasára. A kinevezés híre Egerben. Eger, december 1. Egerben, az ősi érseki város­ban, ma délelőtt fél tíz óra táj­ban az Egri képújság falragasza útján térj d el a prímáéi kine­vező* híre a város polgársága körében. A szerke*z>ő»ég líceumi helyiségének ablaka előtt az emberek csoportokba verődve olvasták a nagy esemény hírét. Az új hercegprímás életrajza: Serédi György Junztioián dr. 1884 április 24 én született a pozsonymegyei »zinmagyarDeáki községben. Édesapja cstrepes- mester volt, akinek nyolc gyer­meke közül György volt a leg­fiatalabb. Középisuolai tanulmá­nyait a pozsonyi királyi kato­likus giou áíiumban végezte. A VI. osztály elvégzése után 1901 augusztus 6-án öltötte magára a Szent Banedek-rend ruháját és akkor kapta a Jusztinián ren­di nevet is. A noviciátusi év le­telte után tovább folytatta kö­zépiskolai tanulmányait Pannon­halmán és a győri gimnázium­ban szerzett jeles érettségi bi­zonyítványt. Már középiskolai tanulóévei alatt többször szere pelt a Zászlónk című ifjúsági lap díjnyertesei között. Egy alka­lommal XIII. Leó pöpa egyik szép költeményének lefordításá­val nyerte meg az első dijat. Az érettségi letétele után néhai Fehér Ipoly főapát a római An- zelm beucésegyetemre küldötte theologiai tanulmányok folyta­< tására. » Itt vetette meg mérés zívelésü pályájának alapját. Nemcsak tu- I dása, szorgalma, nyelvtehetsége I (hét nyelvet beszél), szorgalma i tetiék őt megbecsültté, hanem : szeretetreméltó egyénisége is. A római Szent Anselm-egye- I temnek az a kiváltsága, hogyha valaki össze? teológiai vizsgá­latait kitüntetéssel teszi le, tanut- ’ monyainak befejeztével jutalmul ! megkapja minden szigorlat nél- j kül a «doktori» címet. Serédi j is így kapta meg a doktori címet, I amelyet később a budapesti ! egyetemen is nosztrifikáltatott. Az egyházjog kodifikátora. Tanulmányainak befejeztével | hazajött Pannonhalmára, ahol I Kohl Medárd püspök 1908 junius 14 én áldozópappá szentelte. P. Bastien Péter, aki már tagja volt az egybázjogot kodifikáld pápai bizottságnak, Serédit Fe­hér Ipoly főapáitól elkérte a bizottság számára, úgy hogy 1908 őszén ismét Kómába megy és a pápa hamarosan kinevezi öt is ennek a bizottságnak a consultorává. Ettől az időtől kezdve összes munkabírását az | egyházjog kodifikálásának szen­teli. Hamarosan ő lesz a lelke ennek a bizottságnak és mint ilyet, megszereti őt Gasparri bíboros, aki gyakran kereste fel őt az Aventinuson lévő szerény cellájában. Ugyanekkor a Szent Anselm-egyetemen is tart néhány őrát az egyházjogből. E nagyarányú munka közben tört ki a világháború, mely Se­rédit Rőbában találta. Mikor azonban az olasz is az ellensé­gek közé sorakozott, Serédi már csak a Vatikán területén foly­tathatta munkáját. G-sparri atyai jőbarátként két éven át látta vendégként asztaltársául Serédit. Többször az asztalnál ültek már midőn Ratti Achilles, a pápai könyvtár igazgazgatőja, bátor­talanul egy kis péuzmagért ko­pogtatott. Míg az államtitkár kiesé zsörtölődve a kért pénzért járt, addig Ratti igazgató Seré- divel ávődött: — No, Don Giustiniano, vitéz magyar, most menjen ki az utcára, ha mer! Mikor azután XI. Pius néven pápa lett az egykori vatikáni könytárotből, mosolyogva je­gyezte meg Serédi: — Szeretném visszafordítani az egykori biztatást öszentsó- gáre. Tábori lelkész. 1918 ra elkészül a Codex. Se­rédi ekkor a spanyol kormány védelme alatt hazajön Pannon­halmára. Még ki sem pihente a fáradalmait, bevonult katonai lelkész! szolgálatra. Az eszter­gomi kenyérmezői fogolytáborba osztották be, hogy az Oroszor­szágból hazatérő bolseviki esz­mékkel szaturált katonákat meg­mentse a hit számára. Itt érte az összeomlás és vis­szatért Pannonhalmára. A Ká­rolyi uralomnak és a kommuniz­musnak a napjait Serédi Pannon­halmán töltötte. Még a kommün

Next

/
Thumbnails
Contents