Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-11-24 / 267. szám

Ars 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás­sal: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőseg és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő : Dr. URBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILÄP <*• Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. évf. 267. szám ♦ Csütörtök # Eger, 1927 november 24. A pittsburghi pofon. Lord Roihcrmere akciójára onnét érkezeit frappáns válasz, ahonnét a cseh kormány a leg- kevéabbó várta, a pittsburghi tó­toktól. Amerikának ebben a nem- j zetközi lakosságtól lakott nagy­városában ugyanis jelentős tót kolónia van és amikor 1916 ban a cseh emigráció vezérei, Mazaryk őst Benea a cieh állam alakítá­sára irányuló kérelmüket a hzÖ- vetiéges hatalmak elé terjesz­tették, az akkori francia minisz­terelnök, Clemenceau azt a vá­laszt adta, hogy az államalaku­láshoz szükséges testvéri egyet­értés dokumentálása céljából a csehek szerezzék meg egy kül­földön élő tőt csoport hozzájá­rulását i*. így jött létre a cseh­szlovák állam tulajdonképpeni alkotmányiéval® : a pittsburghi egyezmény, amely biztosítja a tótok által lakta Felvidék auto­nómiáját. Amikor megtörtént a «hon­foglalás .» a csehek egyszerűen gyarmatnak tekintették a most j már Szlovenszkőnak nevezett | Felvidéket, a hivatali állásokat; * csak a maguk fajtájával töltötték jj be, minden kedvezményben ők \ réüZ8sültek éo hamarosan kidé- j rült, hogy a tótoknak a magyar uralom alatt lényegesen kedve- j zöbb helyzetük voll, miat ma. \ Túlzás nőikül állfthaljuk, hogy í a töt nemzet ma ugyanolyan nem- l zetiségi kisebbség a csehszlovák köztársaságban, akár a magyar, vagy a német. A pitísburgi tőtok — most annak hangsúlyozásával, hogy annakidején ők írták alá a Masa- rykkal és Bsnessel kötött egyez­ményt, most hálairatot intézlek lord Roihermerehes, mint aki a nemzeti kisebbségek elnyoma­tását szóvá tette. A cseh »győ­zelem és államalakítás« erkölcsi támasza dőlt meg a pitteburgi töt kolónia hangulatváltozásával. Most azután hiába beszél Benes sajtója a magyar irredenta propa­gandáról, vér az ő véréből o! vassá fejére nagyhangú és nem teljesített ígéreteit. A régi Magyarországról Sco- íus Viator felfújt és kiszínezett tudósításokban informálta az an­gol közvéleményt a nemzetisé­gek, köztük a tótok állítólagos elnyomatásáról. Ezt a fölvilá­gosító munkát most «olyan ob­jektív, le nem pénzelt és érdek­telen tényezők végzik, mint a pittsburgi tótok. Remélhetőleg ez a megmozdulás felfogja nyit­ni azoknak a külföldi politiku­soknak szemeit is, akik eddig a revizionista mozgalom lénye­gét a kisantant-pénztől befolyá­solt orgánumokon keresztül ér­telmezték. Az egri csendőrőrs tizennégy napi erélyes nyomozás után kézrekerítette az egerkörnyéki utak rablóit és orgazdáikat. Egri oláhcigányok a rablók, egy bogácsi szatócs Eger, november 23. Több cikkben megemlékezett az Egri Népújság arról, hogy az Egér-környéki országutakon he­tek óta egy szervezett rabló­banda fosztogatja ez egri iparo­sok vásárba induló szekereit. Közöltük több károsultnak nevét éa a károk nagyságát is. November 17. óta, a pétervá- sárai országos vásár után, Ta~ ray József egri kalapos mester feljelentésére, az egri Csendőr- Bég Botár Károly tiszthelyettes vezetésevei nyomozó őrsöket küldött ki a tettesek felkutatá­sára. A nyomozás néhány nap múlva olyan meglepő felfedezé­sekhez jutott, hogy Mihály Elek csendőralhadnagy vezetess alatt az egri csendőr­őrs egész legénysége bekapcso­lódott a nyomozásba. A csendőrök már ismerték a felfedezett cigány rablóbanda minden tagján, da á cigányok is érezték nyakuk körül a hurkot és nem tértek vissza lakájaikra a Verősaalába. Botár tiszthelyettes* a parancs­noksága akti állő óra tagjaival a ráchegyi szőlők táján üldö­zőbe vette a gyanús cigányokat. A csendőrök az esős, süppedá- kes szőlőkben teljes felszerelés­sel rohantak a cigányok után. Megállásra szólították fel a me­nekülőket, de a cigányok tovább futottuk. A csendőrök lőttek vol­na a cigányokra, de ezt nem tehették, mert & szőlőkben, min­denütt igen sok munkás dolgo­zott. így azután huszonhétkilométeres úttalan úton tartott az üldözés. A szarvaskői erdőkig mentek a cigányoK után derék csendőreink, majd amikor beesteledeíi, Fel­német, Noszvaj és Szomolya irá­nyában folyt az üldözés. A nagy fáradság nem járt eredmény nélkül. A csendőrök, ha nem is tudták ez alkalommal elfogni a rablókat, mindent megtudtak azokról, »mit akartak. Ezeknek az eredményeknek alapján folyt a további nyomozás és a eoro zatos orazágűti rablások tette­geinek teljes felderítése. Veréb Béla éa Szakái Elemér csendőrőrmeiterek tegnapelőtt ki mentek a borsodmegyei Bogács községbe. Itt Slice János 58 éves szatócsnak éa feleségének kam­rájában házkutatást tartottak Ss megtalálták a Taray Józseftől a pétervásárai vásár alkalmával ellopott 138 kalapot és 8 da­rab sapkát, továbbá egy halom lopott holmit. Sike János és felesége voltak a szervezett rablóbandának orgazdái. Mint kiderült, 5 millió koro­náért vették meg a rablőktöl Taray 146 kalapját, amely 15 millió koronát ért. Itt találták meg Csépány Jenő Wasselényi- utcai suszter 6 pár csizmáját, Szentgyörgyi Lajos Bsrtakovics- utcai suszter 2 pár csizmáját, Deutsch Károly Kossuth-téri ka­Eger, november 23. A népjóléti és munkaügyi mi- niiszíer körrendeletét intézőit a vármegyék alispánjaihoz abban az irányban, hogy a gőzfertőt­lenítő gépek beszerzése tekinte­tében kiadott rendelkezés végre­hajtását szigorúan ellenőrizzék s gondoskodjanak a felmerülő hiányok pótlásáról. Egyben ér­tesíti a vármegyék alispánjait, hogy a budapesti fertőtlenítő intézetben (szakszerű fertőtlení­tőket képző, egy-egy hónapig tartó, ingyen«?« tanfolyamokat Eger, november 23. A háború kitörésének évében, 1914. őszén egy kilenc-tís éves magyar fiú vetődött ki a galíciai harctérre, ahonnét az orosz ka­tonák magukkal vitték. Elke­resztelték Mihajlovica Kurganov- nak és mindenre felhasználták az életrevaló gyermeket, aki * háború befejezése után Pszkov kormányzóságba került, a balti vasútvonal mellett f^kvő Zapad- naja Dvina községbe. Mihajlovic« Kurganov azóta és felesége az orgazdák. leposmsster 20 bőrsapkáját, Biró István Gárdonyi utcai csizmadia csizmáit és egyéb lopott hol­mik egész garmadáját. Kik a rablócigányok? A széleskörű, fáradságos nyo­mozás eredményeképpen az egri csendőrörs elfogta Rács Sán­dor huszonkét éves, Suha Péter 85 éves, egri verőszalai fúrőcsinálő cigányokat, továbbá Rézműves Béla (Dani) 25 éves és ifj. Farkas Lajos 26 éves bogácsi cigányokat, mint az Eger kör­nyékén előfordult országúti rab­lások tetteseit. Négy rablőcigány még szökésben v«n. tárténak díjmentes ellátással és lakással. A rendelet hivatkozik arra, hogy az ország területén a gű- mökőros megbetegedések mel­lett a heveny fertőző megbete­gedések nagy száma is annak a következménye, hogy a közsé­gek egyrésze — úgymond — ebben a tekintetben az egész- ségügyi érdekekkel ellentétes magatartást tanúsít. Pedig Salán az a helyzet, hogy a községek­nek nine« elegendő anyagi ere­jük n gépek beszerzésére. 23—24 eves fiatalember lett és elfogta a honvágy. Szeremé látni újból a szülőfalui, a rokonokat, az ismerősöket. Kérte tehát az orosz hatóságokat, hogy álla­píttassák meg a magyar ható­ságok útján az ő személyi adatait. Mindössze ennyire emlékszik: Magyarországon Miklósnak hív­ták, két testvérét pedig András­nak és Gyulának. Mostoha any­jának szintén két gyermeke volt. j Szerna (?) községben Őrizte egy I vasúti orvos .marháit, de onnét A népjóléti miniszter fertőtlenítő gépek beszerzésére kötelezi a községeket. A hevesmegyei hatóságok egy tízéves korában Oroszországba került magyar fiú származási helyét és rokonait kutatják. Mihajlovics Kurganov csak arra emlékszik, hogy Szórna (?) faluban lakott és két testvére volt.

Next

/
Thumbnails
Contents