Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-11-23 / 266. szám

Ars 16 FILLÉR

Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 21 fillér. ♦

Szerkesztöseg és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11.

♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint

♦ számíttatnak. ♦

Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR

XLI V. évf. 266. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1927 november 23.

Budavári plakátjai a bíróság előtt.

A választási törvénybe ütköző vétség miatt helyezték vád alá Budavárit és röpiratterjesztöit.

A hadifogoly

tíz évvel a háború után még mindig, mint »hadifogoly« é). Hivatalosan talán egy hadifogoly sincs már, de a nyilvántartókat és az »eltűnt« jelzést megcáfolja a valóság. Ki tudja hányán vannak még, akik az ázsiai Oroszország emberi kultúrájától elzárt steppjein lézengenek. Ki tudja, hányán vannak, akik a szibériai őlombányák vidékén torzonborz szakálla], beesett szemmel még mindig remélnek, hogy egyszer hazakerülnek a kis faluba, ahonnan elindultak fiatalon s a nagy mámor puskacsőbe tűzött virágaival és friss dallal ajkukon.

Csak olyankor jutnak eszünkbe még ezek a hadifoglyok, amikor tizenhárom évi fogság után hazatér egy-egy leírhatatlan kalandok, emberfeletti szenvedések emlékével.

Vájjon, hogy látja egy ilyen hazatért fogoly a megváltozott országát, megváltozott faluját, hogy látja rokonait és azt a lányt, akit menyasszonyként hagyott itten és most már másnak a felesége. Vagy azt az asszonyt, akit fiatal hitvesként hagyott a háznál, aki már minden reményét elvesztve, hivatalos Írások tanu- ságtételére támaszkodva, más falubeli ember felesége lett? Mert ez is előfordul és ezenfelül annyi más tragédia. Tizenhárom év nagy távolság egy ember életé ben és ez a tizenhárom év a hadifogoly életében tizenhárom évszázad.

Idegen világból átváltozott érzelmekkel tér haza a hadifogoly arra a földre, ahol sem az emberek, sem a szülőföld nem azonos többé azzal, amit 'otthagyott. A magyar föld hallatlanul erős, nagy asszimiláló ereje szükséges hozzá, hogy a végén mégis csak saját képére formálja a fiait, azokat is, akik egy fél emberöltőn át idegen rabság kenyerét ették.

Talán helyes volna, hogyha a hivatalos körök bármilyen áldozatok árán is, felkutatnák, hogy a tőlünk távoleső, messzi világrészeken hányán vannak még rabságban sínylődő magyarok. Ideje volna, hogy egyszer közmegnyugvásra véglegesen likvidálják ezt a kérdést. Hiszen minden fáradságot megér az a titokban hullatott könny, amelyet itthon, a Tisza partján és távol, a Volga partján, reménytelenül sír még néhány száz ember.

Eger, november 22.

Az 1925. évi XXVI. törvénycikk 161. paragrafusának 4. pontjába ütköző választási vétséggel vádolva állottak ma délelőtt az egri kir. törvényszék büntető- tanácsa előtt Budavári László, Hám Lajos, Román Ferenc, Kovács Gbor és Szucsik Mátyás.

Prettenhoffer tanácselnök kérdéseire Budavári László bemondotta személyi adatait, amely szerint cMagyarkomját községben, 1889 ben született, pestújhelyi lakos, budapesti illetőségű, csak magyarul beszél, nős, rőm. kath. vatlásu, főfoglalkozása: állami tisztviselő a Budapest- székesfővárosi tanfelügyelöség- nél beosztva és lapszerkesztő, egy gyermek atyja, iskolai képzettsége : tanítói oklevele vaD, katona volt, atyja: Budavári László, vagyona nincs, büntetve nem volt.«

A többi vádlottak : Hám Lajos 41 éves egri, Román Ferenc 32 éves, Kovács Gábor 31 éves és Szucsik Mátyás 51 éves kerecsenül lakosok személyi adatainak felvétele után Budavári László ügyvédjével vált néhány saöt, majd bejelenti a tárgyalási elnöknek, hogy mégis volt bűn tetve, mert sajtóvéségórt hat napi fogházra Ítélték el jogerősen, de a büntetést még nem töltötte ki, mert kegyelemért folyamodott a kormányzóhoz.

Hollós Nándor törvényszéki bíró ezután felolvassa, hogy az az egri kir. törvényszék vádtanácsa a választási törvénybe ütköző vétség miatt vád alá helyezte a szabadlábon lévő Budavári Lászlót és társait, mert az Egerben, 1927. február 20.-án megtartott országgyűlési képviselő pőtválaoztássai kapcsolatban Egerben é* Kerecsenden a bűnjelként lefoglalt plakátokat ős röpcédu’ákat terjesztették. Az 1925. évi XXVI. te. 60 §. szerint a választással kapcsolatos fal’ ragaszok és plakátok a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókon kivül semmi más szöveget nem tartalmazhatnak. Ezen tilalom megszegése a hivatkozott törvény 161. §. 4 pontjába ütköző vétség tényálladékát állapítja meg.

A bűnjel plakátok és röpcédulák szövegében az alábbiak találhatók :

»Testvér, ne feladd, hogy a mi barátunk Budavári László!«

»Még egyszer az Isten, Haza és az igazság nevében!« »Lelkem tele van még ... az igazságért való keresztrefeszíttetés marcangoló kínjaival.« »...Isten és Haza szent nevében csatlakozzanak hozzám, segítsék diadalra a nemzet feltámadásáért és örök életéért kibontott zászlómat«. »...ezért a célért szerveztem a kommün alatt 15.000 főből álló ellenforradalmi tábort, ezért mondottam el közel kétezer nagy beszédet az ország minden részében. . .« »Ne keressen tehát senki más jelöltet.. .< — »Ami a múltban ellenem történt, én és híveim hajlandók vagyunk elfelejteni « »Akik bármely oknál fogva féltek nyilvánítani igazi meggyőződésüket, jegyezzék meg, hogy ha mindenki mellettem lesz, úgyis győzni fogok. . « »Kérem a választó polgárokat, hogy senki másnak az ajánlási íveit alá ne írják, csupán az enyémet.«

Kétségtelen, hogy mindezek a kifejezések messze túlhaladják az 1925. évi XXVI. t.-c. 60. §. utolsó bekezdése szerint megkövetelt tárgyilagosságot.

Ezután a vádlottak kihallgatására került a sor. Nem ismerték el bűnösségüket. Budavári elmondotta, hogy nyomtatványait lehozatta Egerbe, elhelyezte a pártirodának kibérelt egyik kocsmában. Utasította Hám Lajost, hogy csak az alis- páni engedélyezés után terjesz- szék azokat.

Hám Lajos: A röpiratok és plakátok ott állottak egy sarokban, akik bejöttek a vidékről, azok vittek belőle, de ö nem is tudott róla.

Román Ferenc: Három társával együtt vitt Egerből plakátokat, de nem terjesztés végett,

csak elvitték és nem adtak azokból senkinek.

Kovács Gábor, amikor behívták a terembe, először azt vallotta, hogy ő nem is volt benn Egerben a pártirodában és nem vitt, nem terjesztett és nem ragasztott plakátokat. Mikor azután az elnök elébe tárja társának a vallomását, ő is beiismeri, hogy a pártirodáből röpcédulákat vitt ki Kerecsendre.

Szucsik Mátyás: Én nem ragasztottam és nem terjesztettem.

A perbeszédek

során Encsy Kálmán kir. ügyész fenntartotta a vádat a vádirat értelmében. Dr. Hering Zoltán védőügyvéd felhívta a bíróság figyelmét, hogy egy pártpolitikából hozott törvény alapján állanak itt a vádlottak. Szükség volt a röpiratok és plakátok elkészítésére, mert az ellenpárt arcátlanul megnyilvánuló akciója .. .

Elnök: Nem engedem, hogy ilyen kitételeket használjon! Az ellenpárt működésének ismertetésére itt semmi szükség sincs.

A fölmentést kérő védőbeszéd után Budavári László szívhez- •zőlóan adja elő többek között: «Ha Bethlen István csináltathatott ajánlóplakátokat, akkor én is csináltathattam. Meg kellett nyilatkoznom, mert azzal vádoltak, hogy én csak Eger város söpredékével fogtam össze. A törvénytelen eszközök egész sorozatával akartak engem elgáncsolni. Csodálatos, hogy sem a rendőrség, sem a közigazgatás, sem a kir. ügyészség nem tett feljelentést az ellenfél plakátjai miatt. Emelt fejjel állok itt, mert tudom, hogy egy pártszempontokból összehozott törvény, amelynek peticionális rendelkezései egyenesen arcpirítők . . .

Elnök: Kérem, ne erről beszéljen, hanem a védekezezését adja elő !

Budavári: Kérem a törvény’ szék felmentését és ezzel a megsértett igazság és jogrend helyreállítását.

Az egri kir. törvényszék Budavárit és társait az ellenük emelt vád és következményei alól a bűnvádi perrendtartás 1. és 2. pontjai alapján felmentette.

A kir. ügyész semmiségi okok alapján felebbezést jelentett be a felmentő Ítélet ellen, így a kir. tábla dönt majd ez ügyben.

Népszövetségi gyűlések Hevesmegyében.

Nov. 20-án, vasörnap délelőtt Vámosgyörkön tartott alakuló gyűlést a Katolikus Népszövetség. Beszéltek: Panulin Péter plébános, Erdélyi h. főjegyző, dr. Csepela Lajos. Délutáa a ve- cseruyo végeztével Adácson zsúfolt iskolateremben folyt le a Kató iaus Népszövetség ismertetése. A gyűlést Dankó Endre nyitotta meg, meleg szavakkal emlékezett meg a népszövetségnek a múltban kifejtett munkájáról. Dr. Csepela Lajos behatóan ismertette a szövetség áldásait, a katolikusok tömörülésének szükségességét. Mindkét helyen a polgári hatóságok vezetői, a tantestületek résztvettek a gyűléseken, beígérték hathatós támogatásukat. A toborzás megindult. Vámosgyörkön 30, Ada- cson eddig 90 tag jelentkezett.

November 27-én, vasárnap Tamabod, Boczonád, Fügéd, Zsa- dány és Tárnáméra községekben lesznek gyűlések. A szónokok: Gosztonyi Andor, Dobőczky Dezső, dr. Csepela Lajos, Borján Ferenc és Verseghy Károly titkárok.