Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-11-22 / 265. szám

1927. november 22. EGRI NÉPÚJSÁG i lédi élet boldogságát, megfertőz­te a fiatalság lelkét, élvezeteket élvezet után hajszolnak ez em­berekhez érdek, a hasznosság elvei elfoglalják a szeretet, a magasabb ideálok iránti lelkese­dé» helyét, az önzés lesz úrrá a lelkeken, rothadásba ment át a társadalmi élet, fertőzötté vált a közélet. S talán jobbak az állapotok ma, mint voltak a háború előtt? A háborúnak borzalmas szenve­dései talán megtisztították a lel­keket s visszavezették e Istené­hez, ki a népek, nemzetek sorsát — ha kell, büntető kézzel is ÍDtézi? Most jajdult fel csak a napok­ban Huszár Károly a nemzet nagy nyilvánossága előtt s hívta fel a maga leplezettleűeégében ez erkölcstelenségnek azt a rette­netes pusztítását, mely dúl a csa­ládi életben s sorvasztja a nem­zet erejét és jövőjét. A morális s gazdasági okok egyaránt közrehatnak ennek a nagyon szomorú helyzet­nek létrejöttében, amelyet még súlyosabbá s tartősabbá tesz azon körülmény, hogy az önzők, az érvényesülésre törtetők a nép nehéz, nyomorú­ságos állapotát kihasználjak a maguk önző céljainak elérésére vagy megközelítésére. Destru- áljak a közéletet Kettős az ok, mely az okozatot létrehozta, kettős irányú hát a feladat is. Anyagi segítésére kell lennünk a népnek, munkaalkalma« meg­teremtésével. Hogy ezúttal Eger­ről szóljak, — egy nsgyou le­sújtó statisztikai adattal kell rávilágítanom városunk népének fájdalmasan nehéz helyzetére. Borvidék vagyunk, a lakosság nagy részének egzisztenciája a szőlőtermésre van alapozva. Az 1906. évben teljesen, 1907 ben majdnem egészen elpusztult a «zőilőtermés. Ez a veszteség számokban kifejezve azt jelenti, hogy mintegy 100 milliárd korona hiányzik a város gazdasági éle­téből. Ha ezt csak részben is nem pótoltuk volna, a nyomor kibírhatatlan s annak következ­ményei kiszámíthatatlanok lettek volna. Hála az isteni gondvise­lésnek, hála főpásztorunk előre­látó szociális gondosságának s mindazoknak, akiket illet,— köz- építkezésiekben jelentkező mun­kaalkalmakban több mint 60 milliárd borona keresethez jutott a nép, — mely a gazdasági élet vérkeringésébe felszívódva min­denütt éreztette jótékony hatását. Nagy segítség volt ez, de min­dig hangos a jaj-szó s azért erős szociális tevékenységgel kell segítésére lennünk a népnek. De ezzel feladatunknak csak egyik részét végeztük el. A lelkek nyugalmát, a családi, a közélet megtisztításának alap­vető munkájátceak a keresztény eszményekhez való visszatérés­sel tehetjük állandóvá s ered­ményessé. Vissza az Istenhez, kitől úgy eltávolodtunk. Állít­suk vissza a vállán erkölcsök uralmát, hogy az abban új életre kelt erők összefogása le tudja győzni a destrukciónak romboló munkáját. Nemzetünk sokszor sodorta­tott az enyészet örvénye felé s újjászületésének talizmánja min­dig őseink vallásos erényeiben volt. A bensőséges vallási-élet visz­szaállitását tűzte ki tehát fel­jEger, november 21. A búcsúzó ősz egyre szomo­rúbb hangulata szombaton las sította lépteit és megállt egy pillanatra, hogy ÍBmét vissza­térjen Egerbe fényesen, diadal­masan. a múlt szép emlékeivel a híres Katalin-bál, mely minden évben verófényt csókol a hal­dokló-ősz homlokára. Az ódon város falai között és a hevesmegyai falvak határában, az ősi, nemesi kúriákban nagy volt a sürgés-forgás. A vámokon túl fekvő részeken előkerült a feketére lakkozott címeres határ, 8z istállóból négy szürke, vagy négy fekete lő és megindult Eger felé. A kocsi vígan és gyorsan haladt a sáros úton és utasa: Hófehérke egyszercsak azt vette észre, hogy messze elmaradt mögötte a házőrző nagyanyő és nem hallja, hogy valahol messze továbbra is üt, zenél egy régi óra. Városba érve, a Kaszinó ka­pujában lángszivű jogászok vár­iák és kísérték végig a virágos folyosókon. A díszteremben a hatalmas tükrök élesen szórták rá a csillárok csillogását, amely­ben a fehér, kis-leányszobák mélyén kiszínezett álmok éa re­mények röpködtek. — A legszür­kébb őszi idők fenséges nyugal­mát, csendjét, kacagó kedvvel törte meg az első csárdás: Nem ütik a jogászt agyon . . . És egymás után töncra per­dültek a párok, percenkint új lovagok váltották le a basződes- Bzemű lányokat éa egy tenyérnyi helyet sem hagyott üresen a táncoló fiatalság. Örült mindenki és minden. A mamák, hogy jól mulattak a lányok és a terem, hogy kedves vendégei voltak. Az előbbiek viselkedésén azon­ban látszott, hogy furcsa nékik a mai bál. Az ö korukban más volt a ruha, a nóta, a gavallér, — talán szebb, talán kedvesebb is, mint a miénk. S míg elme­rengve szálltak vissza a múltba, (egyszer volt, hol nem volt...) nézték a száguldó idő rohanását, az új divatot, az űj szokást, a parányi lábak tündérjátékát, a cigány rázendített az uralkodó tangóra: Katicabogár, úgy-e kár, hogy-e nyár tovasuhanó . .. Kinn, a sáros, nyirkos novem­beri utcán ezalatt továbbhaladt az idő gyászmenete, szél süvített végig a házak között és fenn a ség, mert tudja, hogy az az ezer­éves tölgy, melynek magvát első szent királyunk a kereszténység talajába vetette el, csak úgy nyerheti vissza régi nagyságát és hatalmát, ha gyökereit meg­óvja a pusztulástól. Erre a nagy munkára vállal­kozzunk egyesült erővel s a magyarok Istene visszaadja mit tőle elfordulván elvesztettünk. (Erdélyi Mihály.) bálteremben az egymáshoz si­muló suhogó selymek ritmikus hullámzásán kívül az utolsó for- du'őknál a lányok elhaló éneke is segített már a muzsikának: Valahol a szél a mezőn remegőn muzsikál, hogy örökké nem tart semmi, de kár, ugy-e kár . .. — A híres egri jogászok hí­res Katalin-bálja 1927. november 19—20.-án a Jókedv biiodalma volt, (méltó valamelyik híres Vasárnap eatö, 11 óra körül a Szarvas-tér közelében lakók nagy durranásokra lettek figyel­mesek. Az alvók ijedten ugrál­tak ki ágyaikból és kiszaladtak az utcára, ahol már mindenki azt beezélte, hogy egy kissé it­tas katona lövöldözik szolgálati fegyverével a Szarvas-lak tanyá­ban. Pár perc múlva ismét csend lelt, mert a magáról megfeled­kezett honvéd az utolsó golyót a szivébe röpítette. — Biró Mihály 24 éves hon­véd vaiárnBp délután mulatott és este 9 órakor, amikor hal­lotta a takaródét, csak társai figyelmeztetésére tért nyugovóra. Eger, 1927. november 22. Kinevezés A m. kir. posta ve­zérigazgatója Gorka Antal egri postai forgalmi-díjnokot II. osz­tályú postatisztté nevezte ki. A szegénység és nyomor problé mája mindenkit érdekel, aki akár szociális érzékénél fogva, akár hi­vatásánál fogva enyhíteni szeretné szenvedő embertársai helyzetét. A szegénység gyógyítására már nagyon sok eszközt ajánlottak, de célravezetőknek csak a krisztusi irgalmasság cselekedetei bizonyul- Ennek intézményes megszervezé­séről fog kedd este hat órakor P. Oslay Oswald ferences házfőnök konferencia beszédének sorozatá­ban beszélni. * Orvosi hir. Dr. Eisnitz Zsigmond orvos, Kossuth tér 2. szám alatt Baj- záthféle házban rendelését megkezdte. olasz százszínű ecietjére.) mely­ben a Hangulat és a Szépség urßlkodo« . . . Berecz Árpád. * A táncot Mossőczyl*i\&n jogász­idéinak nyitotta meg dr. Misik Lászlőnéval. Az előkelő hölgy- közönség közűi ez érkezések sorrendjében a következők ne­veit sikerűit kiküldőit munka­társunknak feljegyeznie. Asszonyok: özv. tyuskai Papp Imrené, dr. Misik Lászlőné, Tó­biás Jőztefnó, Saáry Jenőné, Vajda Mihályné, Baáu Imréné, Perlaky Elememé, Diogha Sán- dorcé, Otte Nándorné, Zsírosé Sándornó, Bődy Istvánná, Már­kus Jánosné, Novotny Antalné, Horkay Istvánoé, Gulácsy La­josáé és Szongott Tivadarné. Leányok: tyuskai Papp Kató, Gaál Matyi. Fazekas Ica, Saáry Ica, Vajda Gráti. Vutskics Magda, Baán Eta, Parlaky Klára, Dingha Nóry, Keményffy Muci, Tompa Ella, Oda Ica, Otta Irén, Dankő Matild, Ziíross Kató. Bődy Aran­ka, Novotny Gitta, Horkay Juci, Gulácsy Anci, Gerley Helén, Ger- ley Gabriella, Szongott Kornélia é* bajmőczi Scbembeck Baba. Nem tudott elaludni, 11 őrá előtt pár perccel felkeli, felöltözött, magához vette szolgálati fegy­verét, tölténytáskáját és óvato­san lement az udvarra. Tiz golyó volt nála; kilencet kilőtt a levegőbe, mig a tizedikkel önmagával végzett. A gyilkos golyó a szivébe he­tolt éa pár pillanat múlva a ha­lálát okozta. Bíró Mihály tetté­nek oka ismeretlen : legjobb ba­rátai azonban pár nappal eze­lőtt észrevették, hogy táriukon egy leánnyal kapcsolatban a búskomorság jelei mutatkoznak. A mentők Bíró holttestét a hulla­házba szállították. Időjárás. Hazánkban a hőmérsék­let ma reggel a fagypont körül ingadozott. Jóslás: Hidegebb idő várható, északkeleti szelekkel és havazással. Az Egri Dalkör Nyíregyházán: F. hó 26-án, szombaton este az egriek dala csendül fel a nyíregyházi dí­szes Korona nagytermében — pár nappal a doni kozákok világhíres kórusa után. — Érthető tehát az a lázas munka és készülődés, amely most a hangverseny előtt a dal­kör helyiségében folyik, ügy ér­tesülünk, hogy az utolsó hét vala mennyi napján próba lesz, hogy az országos hírű Egri Dalkör a múlt dicsőségéhez méltóan szere­pelhessen. * Köszönetnyilvánítás mindazon jő ismerőseinknek és barátaiaknak, kik felejthetetlen jő férjem halálának alkalmából szívesek voltak megjele­nésükkel fájdalmunkat enyhíteni, ez úton mondunk hálás köszönetét. Özv. Erdélyi Alajosnő és gyermeke. adatául a Katoli^u* Nőp*zövet­Nem ütik a jogászt agyon ... Katalin-bál a Kaszinóban. — A táncok közül a tangó uralkodott. — »Valahol a szél a mezőn remegön muzsikál . . .« Szolgálati fegyverével szivenlötte magát egy honvéd a Szarvas­laktanyában. HÍREK i W FIZESSEN ELŐ AZ EGRI NÉPÚJSÁGRA, mert azt Egerben még lámpaggujtás előtt lakására kézbesíti Önnek a posta! k

Next

/
Thumbnails
Contents