Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-11-22 / 265. szám
Arr 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőseg és kiadóhivatal; Eger, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XEIV. évf. 265. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1927 november 22. Impozáns külsőségek között, Eger város katolikus társadalmának lelkes érdeklődésétől kisérve folyt le a Katolikus Népszövetség vasárnapi gyűlése. Haller István, Matuszka Mihály, Trak Géza, dr. Barsy István és Sipos atya beszédei. HÄLLER ISTVÁN “ »Egy szép napon arra ébredünk, hogy a katolikus csak napszámos lehet!«—»Akik sohasem hagyták figyelmen kívül saját érdekeiket, kisajátítanak minden eredményt!« — »Ha másoknak kenyeret, befolyást, hatalmat jelent a puszta összetartás, miért nem tartunk mi össze?« Eger, november 21. Vasárnap délelőtt 11 érakor tartotta a ferencesek fehértermében alakúié gyuláiét az újjá■zervezkedő Katolikus Népszövetség. A katolikus társadalom tömörítésének kérdése, a kulturális és népjóléti intézmények bevezetőiének eszméje a falragaszok nyomdafestékén s lapunk hasábjain keresztül eljutottak Eger népéhez és a közelebbi megismertetést, a szervezkedés keresztülvitelét, a végrehajtás útjára lépési elősegítő alakuló gyűlés iránt oly nagy érdeklődést keltettek, hogy a tágas terem szűknek bizonyult és ig"n sok érdeklődő nem jutott tovább a lépcsőfeljáratnál. Ott láttuk Trak Géza polgármester. Gálbory József törváDyazóki elnök, Kürti Menyhért c. tanker, főigazgató, Magyary Pál min. tan. pénzügyig agg a tó, Ivánovich Ambrus pénz- ügyigezgatőhalyettes, Matuszka Miháiy apátkanonok plébános, Mártonffy Lajos árvsszéki elnök, Hevesy Gusztáv és Lukács Gyula vm. főjegyzők, dr. Dambroszky Imre, dr. Pálosi Ervin, dr. Schön- vitzky Bertalan, dr. Urbán Gusztáv jogakadémíai tanárok, Vigh Tibor ro. kir. adóhivatali igazgató, Leopold Rezső igazgató, vitéz Jávor Ernő árvaszéki ülnök, Paulovits Lajos, tab. vezetése alatt a városunk katolikus életében számottevő polgárságnak jórészét, az Emericana ifjúságát, az iparos és földműves társadalom vezető tagjait. A gyűlés jelentőségét különösen emelte az is, hogy azon a jelenlegi és a volt városi fertálymesterek szinte teljes számoen jelentek meg és ezzel is dokumentálni akarták az egri polgárság szép hagyományainak, a katolikus társadalmi szervezkedési mozgalmakkal való rokonságát. A fertáiymesterek közül a következők nevét tudtuk hir- teleuében ftljegy^zni: Fejér Mihály el. isk. igazgató, Losonczy Sándor, Szarvas Mihály, Miba- licza Ferencz, Bukucs Imre, Szilágyi Vilmos, Bozstk Ödön, Balcső Ernő, Szalontai István, Fazekas Albert, Kolmann János. A Katolikus Népszövetség vasárnapi gyűlésére a Katolikus Legényegylet tagjait Dobos József ifjúsági elnök vezette. A gyűlést 11 órakor nyitotta meg Matuszka Mihály kanonok, Eger város plébánosa. Elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy más városok, melyek időbeli sorrendben talán megelőzték városunkat a megalakulás tényével, semmi esetre sem szereztek ezzel elsőbbséget a Népszövetség eszméinek dia- dalrajultatáeában, ha majd Eger mint katolikus centrum, érseki székhely, a legnagyobb megértést tanúsítja % aránylag a legtöbb tagot produkálja, ami elvárható és fcöteleuség is. Azután röviden vázolta a szervezkedés célját, üdvözölte Haller Istvánt és a toborző gyűlést ünnepélyesen megnyitotta. Dr. Barsy István jogtanácsos, a Népszövetség ügyésze lépett azután az előadói emelvényre, hogy a szövetség egyik igen fontos ténykedését,;a jogvédelmet ismertesse. Beszédének elején a háború előtti impozáns katolikus megmozdulásokra tért ki, melyeknek egyik irányítója, vezéralakja Hailer István volt. — Az ő vezetése alatt kelt életre a Népszövetség — mondotta — mely sziklára épült * b szikla tetejéről, a jól megerősített vár falainak ormáról indúlt a harc, az irányítás éa a védelem. A támadó fel az ellenseg volt, amelynek háborgatásaira ki-kirohanással feleltünk s a többséget megillető jogcím alapján követeltük összes jogaiménak tiszteletben tartását. Majd rátért a jogvédelem ismertetésére : — Jogvédelemre szükség van a magyar ember természeténél fogva, melyben él, tüzel a perlekedőéi vagy, de szükséges azok miatt is, akik kihasználják ezen gyöngéjét és lelkiismeretlenül elvállalják eleve vesztett ügyeiket és megzsarolják őket. Mert sajnos, az ügyvédi brauche ban elvétve talán, de akadnak ilyenek is. Szükség van tehát egy feltétlenül megbízható tanácsadó szervre. Kívánatos volt ez már évtizedekkel ezelőtt is, hát még most! Az adóbevallások, lakásügyek, valorizáció, stb. jogi labirintusában sokszor az ügyvéd és bíró egyaránt tanácstalanul áli, hogyan ismerné ott ki magát a laikus polgár. — Ezen akart segíteni a Katolikus Népszövetség, amikor felállította az ingyenes jogvédő- irodát. Hogy mennyi vád, támadás hangzott el, robbant ki ezért, a »ki mint él, úgy Ítél« közmondás alapján a szabadkőműves berkekből, azt talán fölösleges is elmondanom. Elég az hozzá, — A Katolikus Népszövetség német példára 1907. végén, illetve 1908. év januárjában alakul hazánkban. Németországban annak idején több időt töltöttem s az egyik kisebb városkában meglepetve láttam, hogy van egy intézmény, mely saját házában, külön sajtóval, nyomdával, kiépített szervezettel szolgálja és viszi előbbre megvalósítandó eszméit. A katolikus tömegeket olcsó tagsági díjjal, sok kedvezménnyel gyűjtötte egybe és olyan olvasnivalót adott a kezükbe, melyből minden tagja megtanult tisztán látni hitbéli, társadalmi, gazdasági kérdéseikben, megismerte állampolgári jogait és kötelességeit, így azután kiformálták apránként az öntudatos katolikus állampolgárt, aki megértette, hogy ha társaival összefog és talpraáll, dübörgő hangjára, jogos követelése, jogainak megvédése esetén nem dughatja be a fülét sem a községháza, sem a városháza, sem az országháza és hallania, tudnia kell, mit akar az a polgár a törvényhozás telikerült hosszú küzdelem után kivívni, hogy ma a legliberáli- sabb ügyvédi kamara sem meri bolygatni az ingyenes jogvédelem ügyét. — A Katolikus Népszövetség minden tagja a legnagyobb bizalommal fordulhat ügyeibajos dolgaiban a jogvédő szervhez, »mely a líceumi helyiségében naponta rendelkezésére áll a feleknek és icgyenes jogi tanácsokkal szolgai, amennyiben pedig perbeli cselekményt igényelne az ügy, ezt ügyvédei útján a legjutönyosabb tarifa mellett elintézi. A következő szónok Haller István országgyűlési képviselő volt, aki Kzünni nem akaró éljenzés, meleg ünneplés közepette foglalta el az elnöki emelvényt. rén, vagy ott, ahol gazdasági érdekeiről van sző. Ezt láttam én Németországban. S ezt csináltuk meg itthon magyar tettre szabva, magyar formában. — Négy hőnap alatt 80.000 tagot toboroztunk, a háború elején már 300 ezer ember tömörült egyetlen szervezetben. Olyan teljesítmény ez, melyet a szociáldemokraták 30 év alatt nem voltak képesek megvalósítani. És állandóan permeteztük a lelkeket. A sző, a betű felkereste, ösztökélte őket. Jött a háború. A nagy vihar, az emberevő zivatar százezrével tépte le a Népszövetség életerős fájának leveleit. Halottak, rokkantak, gondokba fásult nép maradt nyomán. Tagjaink száma leolvadt 40—50 ezerre. — Mi Katolikusok annak idején gondolkodás nélkül rohantunk az ország védelmére. A harctereken és itthon odaadtunk mindent: vért, pénzt, pozíciót, szervezetet. A kommunizmus megdőlése Haller István beszéde:
