Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-11-19 / 263. szám

ÁRA 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőseg és kiadóhivatal; Eger, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ❖ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL1V. évf. 263. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1927 november 19. Mentse meg nemzetét a magyar társadalom! Huszár Károly felhívása az egyke ügyében. Kérdések, melyekre felelni hazafiűi kötelesség. Kötve higyjünk a komának. Ki ludja hányadszor fut végig a világiajtó hasábjain az a szen­zációs hír, hogy a szovjet nap­jai meg vannak számlálva; a végrehajtó-bizottságban a mér­sékelt ellenzék kerekedett felöl; mindenfelől ellenforradalmakat jelentenek ; a szovjet tíz év alatt annyira eltért alapelveitól, hogy Marx rá sem ismerne többé stb. A legújabb Örvendező szen­záció dacára mégis ajánlatosnak tartjuk megismételni a magyar példaszót: kötve higyjünk a ko­mának ! Á szovjet bukását csak akkor fogjuk elhinni, ha ismét cári gárdisták lova patkói fog­nak csattogni Szentpétervár ut­cáin n a jelenlegi »zovjethatal- maBságokból egy sem élte túl a nagy, az igazi Oroszország lel­két újraformáló kataklizmát. Addig azonban vagy csak a vágy tör ki az emberek leikéből, ahogy az éhes ember pecsenyé­ről álmodik, vagy, ami sokkal valószínűbb, a szovjetnek világ­szerte kitünően megszervezett hírszolgálata röpíti széjjel ezeket a bomlásról szőlő híreket, hogy elaltassa a külföldi kormányok éberségét a vötös veszedelemmel szemben s a közöny hamuja alatt annál szivősabban táplálja az arra hajlamos lelkek mélyén szunyadő zsarátnokot. A szovjet vezetőinek bensőjé­ben két állatnak a tulajdonsága lakozik: a hiéna gyáva kegyet­lensége s a róka ravaszsága. Az eleővei féktelen terrorjuk alá tapossák egy hatalmas birodalom eiernyedt népét, a másikkal pe­dig aláaknázzák az egész kultur- világot, hogy társadalom-ölő mér­güket Machiavellit megszégye­nítő eszközökkel mindenhová beszivárogtassák. Most is különös s fölöttébb gyanús összefüggést kell szima­tolnunk a Franciaországban ki­robbant botrány: a magyar köt­vények meghamisitása a a szov­jet bomlásáról terjesztett hírek között. Kiderült, hogy a szovjet keze benne volt a nagyarányú kölvényhamiiitásban a a lelkileg, pénzügyileg egyaránt szanált Magyarországot akarta ezzel tönkretenni. A manőver ezúttal nem sikerült: ajánlatos tehát port hinteni a világ szemébe a szovjet bukásának hírével; hi­szen maga a puszta hír oly csá­bító, hogy a hamisitáa botránya azonnal másodrangú jelenséggé válik emellett. Bizonnyal rátapintunk az igaz­ságra akkor, amikor harmad­szor is hangsúlyozzuk: csak kötve hiszünk a komának ! Dr, Urban Gusztáv. Országos visszhangot keltett a magyar társadalomban Huszár Károlynak az egyke ügyben mondott beszéde. Most Huszár Károly, a kép­viselőház alelcöke, aki az egyke elleni mozgalmat vezeti, kérdé­sekkel fordul a magyar társada­lomhoz, hogy a kérdésekre ka­pott feleletek útján még világo sabban meg lehessen állapítani az egyke diagnózisát. Huszár Károly arra kér minden­kit, aki a nemzet kihalása ellen védekezni akar, hogy saját köz­ségéről, vidékéről és társadalmi köréről az alábbi kérdésekre őszinte és kimerítő feleletet ad - jón s azt írásban cimére (Huszár Károly a képviselöház alelnőke, Budapest, Képviselöház) lehető­leg tíz napon belül küldje be, hogy ez így összegyűlt anyag nyomtatásban is megjelenhessek arra az időre, amikor a képvi- selőházbsn az egykére vonat­kozó törvények tárgyalás alá kerülne!'. A kérdések a következők: Van-e egyke, megzatirtás a fa­luban, azon a vidéken és mióta? Az egész falura kiterjed-e, vagy csak egy részére? A járásban is divik-e az egyke ? Mi a nép foglalkozása, anya­nyelve é* vallása ? Melyik rétegben, osztályban divatos az egyke leginkább ? Erkölcsi, vagy gazdasági in­dító oka van-e inkább az egy­kének és a községben miben nyilvánul ez meg ? Mennyivel csöákens a háború óta a születések és a tankötele­sek száma a faluban ? Sok olyan hajadon lány van-e a faluban, aki nem tudott férj­hez menni és mi ennek az oka az ottani vidéken ? Az egykéi falvakban minő az anyák egészségügyi állapota? Sok menyecske halt-e meg bű­nös beavatkozás miatt és a cien- Időrség és bíróság elég szigorúan üldözi-e az angyalciinálőkat, te­kintet nélkül arra, hogy milyen állásúak? Vérbaj, iszákosság, kártyázás, tékozlás, cifrálkodás, urhatnámság, tömeges válóperek, vadházasságok vannak-e a fa­luban és mit lehetne ez ellen tenni ? Ki a főbünös a magzatijáé­ban és miféle módon történik a gyermekpuizíitás? Á nők-e a hibásak, vagy a férfiak? Az öregszülék miért nem látják szí­vesen az unokákat? Orvosok, bábák, kuruzslók, kenőasszonyok minő befolyást gyakorolna« azegykézésselszem ben? Igaz e, hogy egyes vidé­keken üzleti okai vannak a nép- bűn elharapődzásának, mert egyesek drága pénzért minderre kaphatók ? Minő gyermekbetegségek a leggyakoribbak, mekkora a gyer­mekhalandóság, miben pusztul el a legtöbb gyermek? Hogyan lehetne ezen segíteni ? Sok nyomorék és gyenge el­méjű gyermek van-e a község ben és mi ennek az oka ? Sok-e a törvéE *elen gyermek és mi ennek az oka? A menyecskék miért nem akar­nak gyermeket? Igaz-e, hogy a becsületes anyákat az egykétek gúnyolják és csúfolják, hogy sokszor a faluban és a háznál sincs maradásuk a falu szája miatt? Mivel bántják és gyaláz- zák a sok gyermekes anyákat? A birtokmegoszlástől való ret­tegés, a földébség, a birtokhiány, a munkaalkalom hiánya, a ke­resetcsökkenés, az elégtelen jö­vedelem, a lakásínség, a drága- ' ság, minő szerepet játszanak ennél a népölő rendszernél? A vallástalanság terjedése mi­nő befolyással van a családi életre, a magzatirtásra, a szüle­tések korlátozására és a nép boldogtalanságára ? A régi becsületes magyar csa­ládi élet züllésének mik az okai és mit lehetne és kellene ez ellen tenni? Az egykés falvakban nincs-e hiány a munkáskezekben ? Minő színvonalon áll a szellemi és mezőgazdasági kultúra az egykés falvakban ? Nincs-e valami nagy hiba a fiatalság erkölcsi nevelése t rén a családokban és az iskolákban ? Milyen az ifjúság erkölcsi élete a házasság előtt ? Rossz könyvek, újságok, bűn­tanyák, rossz társaságok össze- verödése, a városból hazajött romlott lányok, idegenek milyen erkölcstelen néprontó hatással voltak a falu népére? A vagyontalan földmivelő, ipa­ros és munkásnépnek mekkora a keresete és milyen összeg kell egy család fenntartására ? Nem oka-e a nagy ínségnek, hogy a nők nagy része nem ta­karékos és nem tud gazdálkodni, vagy pedig az, hogy a férfiak iszákosak ? Igaz-e, hogy sok helyütt üre­sek a templomok és iskolák az egyke miatt? A papok, tanítók, jegyzők, bí­rák mit tehetnének az egyke elleni küzdelemben ? Tány-e az, hogy a korai há­zasságkötés a baj egyik forrása, s hogy ez árt a nők egészségé­nek és satnyává teszi az utó­dokat? Minő hatással volna a népe­sedésre, ha az egykés családo­kat nagyobb adókkal, az agg­legényeket külön adóval sújta­nák és az örökösödési törvényt úgy változtatnák meg, hogy a meddő ős egykés családok va­gyonának egyharmadát lefog­lalná az állam a népesebb sze­gény családok megsegítésére ? Mi az oka annak, hogy a nép lelkiismerete eltompult ezzel az A Katholikus Népszövetség egri csoportja vasárnap d. e. 11 órakor tartja alakuló közgyűlését. Haller István, Matuszka Mihály,Trak Géza, dr. Barsy István és P. Sipos Lénárt a gyűlés szónokai. Eger, november 18. Vasárnap délelőtt 11 órakor a ferencesek fehérteraaében tart­ja újjáalakuló gyűlését a Katho­likus Népszövetség egri csoportja. A gyűlést Matuszka Mihály apát- kanonok, Eger város plébánosa nyitja meg, aki mint elnök vezeti azt végig. Haller István v. vallás és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter a Katholikus Népszövet­ség céljait fogja ismertetni. Barsy István dr. jogtanácsos a jogvé­delemről, P. Sipos Lénárd ferences áidozópap a Kath. Népszövetség szervezkedéséről beszél. Trak Géza, Eger város polgármestere, a városi polgárság feladatait tárja a hallgatóság elé. A gyűlés iránt Eger katholikus társadalma méltó érdeklődést mutat. »

Next

/
Thumbnails
Contents