Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-11-06 / 252. szám
ÄRR 24 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőseg és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLIV. évf. 252. szám ❖ Vasárnap ♦ Eger, 1927 november 6. Kossuth szobra. Irta: Szabó-Jilek Jenő dr. y; Kossuth KoBButh Lajo« halála után harminchárom évvel leplezik le a fővárosban a legújabb és legnagyobb Kossuth szobrot. A harminchárom év alatt Kossuth nemzete a világ népeinek ünneplése közben érte meg ‘T európai állami életének ezredik évét, és azután, a világ népeinek gyűlölködése vagy közömbössége mellett jutott el Trianonnak mai Magyarországához. Egymás mellett e két esemény a szörnyű világkatasztrófát mutatja a kegyetlen nemzeti szerencsétlenség mellett, de Kossuth emléke a históriai erkölcsi erők győzelmének vigasztald hitét nyújthatja nekünk. Kossuth magyarsága is elbukott, ő maga hontalanná lett. De Kossuth nem kételkedett abban, hogy ha irtózatosat szenved is nemzete, mégsem hal bele. «A magyar kérdésnek — irta Irataiban — történeti, jogi, földrajzi, népességi, politikai, számtani alapja van és e kérdés Európa szabadságának, Európa hatalmi tulyegyenének érdekeivel kapcsolatos. Ily kérdések belekiáltanak a világtörténelem logikájába . . .» A magyarság története, jogi, földrajzi és népességi viszonyai a mai magyar kérdés igazságának is megdönthetetlen érvei. » És a trianoni magyar kérdésre is rávilágít Kossuth halhatatlan lelkének hite, hogy mindaddig helyet követel az Európa kérdései között, amig jog és igazság ezerint^meg nem fog oldatni. A szabadsághős eszményi he- ' vüléaővel, a bízó lélek fáradhatatlanságával sorozta Kossuth nemzetének ügyét azon kérdések közé, amelyek — az ö szavai szerint — «megoldást követelnek az erkölcsi világrendet kormányzó örök törvények örök igazsága szerint.» Ez a mai magyar kérdés is. Kossuth lángoló hite ezért kell a trianoni magyarságnak is. Kossuth emigrációja az amerikai, angol és olasz szimpátiáét szerezte meg a nemzetnek. Ahol Kossuth egykor nemzetének igazságait hirdette s részvétet keresett és talált, most ott hirdetjük és keressük mi is, újra, a trianoni Magyarország igazságait. Trianon magyarjai a késői ősz minden ylrägät oda vihetik Kossuth legújabb szobrához, már- ványalaajának lába elé. Sokáig tartott, amig Kossuth a politika birodalmából a történelem márványtalapzatára lépett és szobrot kapott a törvény- hozás háza előtt. E tekintetben a vidék volt lelkesebb e igyekvőbb. Talán a lojalitás, a tapintat meg a véletlen sem akarták, hogy a mindhalálig megalkuvást nemismerő Kossuth annak a várnak ablakszemeire vesse szobor- tekintetét, melyben az a dinasztia tartja a magyar királyi hatalmat, melynek bár, — mint inkompatibilitási elméletében mondja, — Kossuth sem volt ellensége, de hajthatatlanul és törhetetlenül ellenezte akaratának egész súlyával, hogy az uralkodőház egy személyében az osztrák császári és magyar királyi méltő- ság egyesüljön. Aki egész életében az ünce- pelíetásek szőnyegén járt, o hol melegen ömlő patinás veretű, hol meg korbácsütéeü szavaival megsejdítette a szabadságot, a lelkesedés mámorában a küzdők csatasorait varázsolta elő s a nagy nekibuzdulások ünnepi zászlóit lobogtatta, aki halőpo- raiban hazatérve a magyarság millióinak gyásza, könnye, zokogása mellett is a kiengesz- telődés ünnepére gyűjtötte a gyászmenetre eorakozőkat, holnap utoljára hívja ünnepre, a bölcs elgondolások ünnepére a megfogyatkozott népst. A fedetlen fővel ünneplők között az angol, amerikai, olasz és török parlamentek, illetve kormányok megbízottai állanak, a londoni lord mayor üdvözletét, a turini magistrata őszinte hódolatát, Collegno al Baraccone legszebb virágait küldötte. így ismerteti meg magát a külpolitikai konsteiiáciő, mert azok a hatalmak, melyek Világos után az elvértelenedett magyarság gyötrelmeiben baráti kezet, biztató segítséget nyújtottak, nyolc évtized után ma újra remény- tüzeket gyújtanak bennünk, — ünnepelnek, állnak ás várnak velünk. Kossuth megtanította a nemzetet szeretni az 'alkotmányos szabadságot, küzdeni, halni és bukni érte. D8 megtanított két világrészt annak felismerésére, hogy Európa keletén él egy nemzet, porig alázva, porig sújtva, mert a szabadság utáni vágyódásában önmagát áldozta fel s bukásában csak becsületét mentette meg szeplőtlen tündöklésben. Általa ■ benne adták meg a jogaiban megsértett magyar nemzetnek a megbecsülés, tisztelet s testvéri rokonszenv adóját. Bostonban Massachusets állam szenátusa és képviselő- háza egyik angol nyelven mondott beszédéből kiragadott idézettel díszített diadalív alatt fogadta. A diadalkapun ez állt! — Az emberiség rendeltetésében közösség (szolidaritás) van. Érdeklődés az általános emberi iránt, szempontok, melyek felülemelkednek az országhatárokon, anélkül, hogy leakarnák rontani azokat. A közösség ilyetén valő felkeltése ■ évtizedeken át valő ébrentartása emelte a felszínre Európa politikájában a magyar kérdést az emigráció első állomásától, Vidintől kezdve III. Napoleon császár biztatásai, majd Cavour tervei mellett Garibaldi utolsó kísérletéig. Nem volt olyan hatalmi csoportosulás Ausztria ellen, mely tervezgetései- ben ne számított: volna a Bach- huszárokat nyögő magyar nemzetre. Amig igy a nyugati hatalmak szolidaritását az önzés rugói mozgatták, addig a tengereken tűiről átnyomuló együttérzés a gyengék iránt nyilvánuló rokonszenv volt, kevesebb gyakorlati jelentőséggel, de annál több bensőléggel. Kossuth izzó nacionalizmusa rátáratsszko- dott külföldi propagandájában a nemzetek együttérzésének gondolatára s erre építette minden optimizmusát, anélkül azonban, hogy ez&k útvesztőjében járva csorbulni engedte volna veleszületett nemzeti érzését. Á mindenkori emigráns filozófia megkövetelte, hogy eljöjjön az idő, amikor Kossuth gondolkozásában, érzelmeiben s akaratában mindinkább eltávolodjék nemzetétől. Bármennyire tiszteletreméltó volt is szívós ragaszkodása a menekülése idején kialakult elveihez, a nemzet élni akart, fejlődni vágyott s virágzó kibontakozásában uj csapáson kereste a jövő boldogűlás útját. Az új generációk friss erőtől duzzadó akaratával tört előre, — de nem felejtett, értékelni s becsülni tudta az alapelgondolást, mely arra tanít, hogy 48 nélkül nem jöhetett volna a 67, mint ahogy a ma nélkül nem jöhet a holnap; tanít azonban arra is, hogy amit Kossuth zsenialitásával adott, azt az eyye- temes nemzetnek adta feltétlenül b nem más-más mértékkel mérve. Következésképen egy társadalmi csoportosulásnak, osztálynak vagy pártnak sem lehet joga őt kisajátítani. Kossuth politikája ma már a múlté, mert minden előfeltétele megdőlt, tehát nem lehetnek hozzá közelebb, vagy távolabb állók, neve sem lehet ma már cégére senkinek ami gigantikus elgondolásból valő élet lett, vagy állami életünk talpazatában sarokkő, az mindenkié. — A hődolat koszorúját holnap az egész magyar nemzet teszi lábaihoz. eHBBEßfraaEECe®®BßS«BHBSS!ö2fEmlékezések Kossuth Lajosról. Irta: Babocsay Sándor m. kir. kormányfőtanácsos, T. országgyűlési képviselő. Nem életrajzot írok, hanem csak hirlapi cikket, azt is életének déluiánjáről, hazaiszerető,, lángoló törekvésének megsemmisülését követő életéről. Az óriási muszkahatalom segítségével levert szabadságharc után az osztrákuralom megtorlása elől Törökországba, Kon- stantinápolyba vonult. A törökök szívesen fogadták, de az osztrákok kívánságára Kieázsia Kiutalna várába internálták. A törökök itt is szeretett vendégként fogadták. Mintegy két év múlva Amerika Egyesült Állatnai hadihajót küldöttek érette. Az elválás megható volt. Búcsúlakomát rendeztek tiszteletére. Itt és akkor Szolimán, Kiutáhia. várparancsnoka Kossuthot és a helyzetei megvilágosító, keletien színes, szép felköszöntőt mondotta : .Volt egyszer egy gyönyörű arany díszmű. Ámde egy óriás szikla rászakadt s a dísz- mű alakját összerontotta; hanem azért az arany mégis arany maradt, míg az óriás szikla értéktelen, hitvány törmelék lett. (Bevált jóslat Oroszország mostani állapotára.) Kossuth előbb Angliába ment, ahol szónoklatával és magatartásával egész Angliát meghódította. Csak ezután utazott Amerikába, hol az Egyesült államok parlamentjében az elnök széke mellett adtak neki helyet, ami sem azelőtt, sem azóta senkivel sem történt. Kis dolog, de mégis jellemző, hogy milyen rajongással fogadták az amerikaiak. Negyven évvel későbben gyógyulást keresve, egy amerikai nő leányával megjelent Wiesbadenban és megtudva, hogy ott magyarok is vannak, így szőliott: éa is ama boldogok ét szerencsések közé tartozom, akik hallották Kossuthot szónokolni.
