Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-11-03 / 249. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. november 3 Az Egri Érseki Jogakadémia iijusága a numerus clausus módosítása ellen. Iskolaszentelés és képviselői beszámoló Apcon. Tudósítónk jelenti: Apc köz­ség új hajlékot emelt a tanügy­itek. Az iskolának avatása egy­beesett a kerület képviselőjének Ivády Bélának beszámolójával. A nagyszámban egybegyült pol­gárság soraiban ott látuk Szent- Ivány Farkas apci nagybirtokost, Kékessy Dezső járási főszolgabí­rót, Harkabusz László pásztói es- peres-plebanost, Ring Gyula hat­vani takarékpénztári vezérigaz­gatót. Szita Mihály apci plébános és Harkabusz László pásztói eeperes- plebánoe vezetésével a templom­ból körmenet vonult fel az is- kolákoz és miután az avatás megtörtént, Szita Mihály ünnepi beszédben méltatta az iskola- avatás jelentőségét. Az avatást szentmise, majd a képviselői be­számoló követte, melyen Ivády Bála vázolta a politikai Ijelyze- tet és ismertette a törvényhozás legközelebbi teendőit. Nagy lelkesedéssel ünnepelte a polgáriág Ivády Bála képvise­lőt. A beszámoló után Kovács Miklós apci főjegyző látta ven­dégül a kerület képviselőjét és a megjelent vendégeket. Lakásviszonyok Szovjetoroszországban. A népbiztos palotában dőzsöl, a munkás pedig odúkban nyomorog. Varsó, október 31. Szinte lehetetlen elképzelni azt a szörnyű lakásínséget s ezzel együtt azt a szovjet-iakás- mizériát, amely a három miüiót számláló mai vörös fővárosban, Moszkvában, «virágzik.» A lakáamizériák fő oka a szovjetintézményekben rejlik. A szovjetrendszerrel áttatarozott házak mind tömve vannak la­kókkal. Már a hajdani konyha is lakószobát képez, amennyiben a rendelkezések értelmében min­den ház összes lakói közös kony­hában kötelesek a naponta nekik juttatott fejadag szovjet-ebédet megfőzni. A sok, minden pilla­natban előtörő civakodásnak tér mészetesen a házmegbizott vet véget, akire azonban csak a legritkább esetben lehet reá- bukkanni. A legkisebb zugot is, amelyet lakhatónak nyilvánít a szovjet lakásbiztossága, szemmel tartják a lakásügynök-népbiziosok, akik azután azzal spekulálnak. A leg­többet ígérőnek adják ki kéz alatt, aki viszont tovább adja albérlőnek. Az összes lakók felett három kategóriába vannak sorolva azok, akiknek mindegyike minden kü­lönösebb utánjárás nélkül, azon­nal lakáshoz juthat: a szovjet hivatalnokai, a tudósok és a cári uralom alatt politikailag elítéltek. Ezeknek mindegyike Moszkva legelegánsabb bérházai és ma­gánpalotái első emeletén lakik. A cári uralom alatti harcosok­nak nincsen ilyen jó elhelye­zésük. Ha életben vannak, úgy legtöbbjének egy kis cella jár ki, valamennyi Szibériában, ahol tengethetik máról holnapra éle­tüket, mig a népbiztosom az el­rablóit palotákban dőzsölgetnek. Eger, november 1. Az Egri Érseki Jogakadémiá­nak, az ország egyetlen katoli­kus jellegű főiskolájának ifjú­sága is megmozdult azokkal az egyetemes megmozdulásokkal kapcsolatban, melyek a numerus clausussal nemcsak a keresztény közvéleményt sértő, hanem a keresztény főiskolai ifjúság fő­iskolai és jövőbeli elhelyezkedé­sét mintegy megbénító módosí­tásé elé emelnek torlaszokat. November 1-én délelőtt 10 órakor impozáns számban jelen­tek meg a Jogakadémia haliga tői a Ferencesek fehértermében összehívott tiltakozó nagygyűlé­sen, hogy mint egységes fő és egységes akarat csatlakozzanak az országos mozgalomhoz. A tiltakozó nagygyűlést dr. TJrbán Gusztáv, az ifjúság ve­zető tanára nyitotta meg, pár szóval engedélyezve azt és nyu­galomra s a főiskola nevéhez méltó magatartásra intve a hall­gatókat. Majd Szabó Jilek Béla, a Jog­akadémiai Kör elnöke nagysza­bású beszédben ismertette a numerus clausust, az ellene ví­vott harcokat és rámutatott a főiskolai ifjúság érdekeire. A gyűjtő hatású beszed után a tiltakozó nagygyűlés egyértel műleg a következő határozatot hozta: 1. Az egri Érseki Jogakadé­miának, mint Csonbamagyar­ország egyetlen katolikus jel­legű főiskolájának ifjúsága egyöntetű akarattal foglal állást az 1920. XXV. te, az úgyneve­zett numerus clausus törvény mindennemű módosítása ellen. 2. Kívánja a Jogakadémia if­júsága, hogy a numerus clausus az ország összes főiskoláira ki- terjesziessék és hogy a főisko­lákon felveendő zsidó hallgatók száma ne a megállapított kon­tingens, hanem a ténylegesen fölvett hallgatók száma szerint arányíttassék. 3. Kívánjuk a külföldi egye­temek és főiskolák diplomáinak a numerus clausus szellemében való nosztrifikálását. 4. Fölhívja az egri Érseki Jog­akadémia ifjúsága az összes ma­gyar keresztény társadalmi ala­kulatokat,különösenpedig azegri ilynemű egyesületeket, hogy eb­ben az egész magyar keresz­tény társadalmat melyen érintő kérdésben vele egyértelműig foglaljanak állást és törekvésé­ben támogassák. Miután a jegyző a határozatot felolvasta, annak megküldése ügyében úgy döntött a közgyű­lés, hogy azt a numerus clausus megteremtője és a magyar jövő védelmezője : Haller István or­szággyűlési képviselőnek kül­döttség nyújtja át, felkérve őt arra, hogy a képviselőhöz és fftlsöház elnökségéhez juttassa el. gyen hű Dobó és Gárdonyi szel­leméhez, majd elhelyezte a sí­ron a Gárdonyi-Társaság ko­szorúját. * Azután ismét csend lett az egri Vár egyik kiszögellő részén, a Bolyky-bástyán, ahol csak öt­hat csupasz akác őrzi a sírt, amelynek fejfájára ezt a sokat­mondó három szói írta maga a »Láthatatlan ember»: Csak a teste ... (B. Á.) Kettős templomrablást követett el két ózdi lakatostanonc. A katolikus és raformátus templo­mokból több kegyszert és a perselyek pénzét lopták el, de minden hiány­talanul megtérült. Miskolc, október 30. Két egymásután kővetkező éjjel két vakmerő templomrab­lás történt ózdon. Az első betörési pénteken éjjel a római katolikus templomban követték el. A tolvajok a sekres­tye ajtaját nyitották ki álkulcs- csal. Majd behatoltak a templom­ba, ahol felfeszítették az összes perselyeket és ellopták az ott talált pénzt. A perselyekben közel 5G0 pengő volt a tolvajok zsák­mánya. A templomi kegyszerek közül az oltárterítőt, egy ara­nyozott kelybet és kehelyfedö tányért loptak el. A betörést másnep vették ész­re, mikor a sekrestyés reggel tárva-nyitva találta a sekrestye ajtaját. Nyomban értesítették a csendőröket, akik a nyomozást még aznap megkezdték. Szombatra azután a református templomban fedeztek fel betö­rést. A betörök itt is az éjszakai sötétség leple alatt dolgoztak. Álkulcs segélyével nyitották fel a templom oldalsó ajtaját, bent a templomban falfeszitették a perselyeket, melyekből mintegy 400—500 pengő aprópénzt lop­tak el és ellopták ezenkívül az urasztalieríiös ie. A második templomrablás után pár órával már sikerült a csend­őröknek az elvetemült rablókat két lakatostanonc személyében elfogni. Beismerték mind a két tem­plomrablást és előadták hiány­talanul az ellopott pénzt, vala­mint az ellopott kegyszereket, amelyek teljesen sértetlenül ke- rültes elő. A két íanoncot a ciendőrség őrizetbe vette és átkisérte a mis­kolci kir. ügyészségre. eisaaagniHíiiiMMmiMM«^ mmmm Gyászünnepély Mindszenty Gedeon sírjánál, áz egri érseki tanítókép­zőintézet Mindenszentek napján délután 4 órakor gyászünnepélyt rendezett 50 évvel ezelőtt elhunyt igazgatójának: Mindszenty Gedeon esperesnek, a magyar vallásos líra megalapítójának a Hatvani teme­tőben fekvő sírjánál. Az ünnepé­lyen az intézet tanári kara is meg­jelent, élén dr. Csanády László igazgatóval. A bevezető énekszám után Károly Gyula V. é. tanító­jelölt formás beszédben méltatta a »katolikus Petőfi« érdemeit, Marsi László V. é. tanitójelölt pedig Mindszenty: Az égi lant c. költe­ményét szavalta el nagy hatással. »A sír békéje . . .» kezdetű gyász­dal fejezte be a sikerült ünnepélyt. Gyászlinnepély Gárdonyi Géza sírjánál, a Boly ki-bástyán. — Eger, 1927. november 1., délelőtt 11 óra. — A ma már százéves egri ér­seki tanitóképzöiatézeí negyven­négy évvel ezelőtt, 1883-ban in­dította útnak a rögön tanítói pályára Gárdonyi Gázát, a ma­gyar nevelők mintaképét, Az én falum gyermekeinek valamikor körülrajongott mesterét, aki azt tanította, hogy: Mikor először lépsz az iskolába, Legyen arcodon Jézus nyájassága . . . * Öt évvel ezelőtt ebben az órá­ban temette Eger és Cionka- magyarország a fekete fátyollal bevont villanylámpák sorfala között az egri remetét és — ugyanazon a napon eggyel meg­szaporodott az egri ciiilagok száma ... * Egy-egy egri középiskola ifjú­sága pedig 1923-tól kezdve min­den év Mindenazentek-aapján a nagy írókat, művészeket min­denkor megillető megkülönböz­tetett tisztelettel gyászünnepélyí rendez ott a Várfokán, Gárdo­nyi sírja mellett. * Az idén a tanítójelöltek vo­nultak fel a Bolyki-bástyára, ahol két megtörtpillantásű, szo­morú férfi várta őket: dr. Gár­donyi József és Gárdonyi Sán­dor, a — »gyerekek«. A sírhan­tot, — melyet még a gimnázium, reál és az érseki fiú felsőkeres­kedelmi ifjúsága vett körül, — teljesen eltakarta a virégerdö. Az ünnepélyen többek között megjelentek : Csanády László dr., az érseki tanítőképzőintézet igaz­gatója, a középiskolák tanári kara és a Gárdonyi Társaság küldöttsége: Breznay Imre éu Rusztek Károly aielrsönök, Bárány László dr. főtitkár, Temesváry István dr. titkár, Hevesy Gusz- távné, Lemle Rezső ős Porubszky Béla. * A képezdászek énekkara Meisz- ner Imre őnektanár vezetése alatt karnagyának saját szerzeményét: A halálnak éjszakája .. . kezdetű, megrázó erejű gyászáneket adta elő, majd Holecz György V. é. tanítójelölt, az ifjúság szónoka, hatásos ünnepi beszédében meg fogadta, hogy az egri tanítóje­löltek követni fogják Gárdonyi életét és eszméit. Egy űjabb énekszám után Várallyay Lajos V. é. tanítójelölt vitéz Veszprémy Dezső alkalmi ódáját szavalta el. A Gárdonyi-Társaság nevé­ben Breznay Imre alelnök lépett az ünneplőközönség elé. — Azért temettük ide Gárdonyit, mondot­ta, mert az ö leike rokon a Dobó István leikével. Míg Eger hős védője a vitézek ezreit, ad­dig Gárdonyi Gáza a betűk mil­lióit sorakoztatta fel a keresz­tény világnézet ellenségei ellen. Beszéde végén Breznay alelnök arra kérte az ifjúságot, hogy le-

Next

/
Thumbnails
Contents