Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-13 / 156. szám
Ára 18 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 13. szerda. XLIV évf. 156. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. w - —& —» —- ——---* Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Gyorsuszó diplomatánk, Immár harmadszor hagyta maga mögött Európa gyors- úszóinak legjavát a mi Bárány Pistánk h ezzel végleg megnyerte a büszke trófeát: a Grand Prix majd lábnyi magas aranyozott ezüst vázáját. A sportrajongónak bizonyára imponált a pompás idő e a kitűnő testi teljesítmény, a magyar virtus bizonyára tűzbe jött arra a hírre, hogy magyar fiú halászta el izaioa karjaival idegen nációk elől a nagyszerű zsákmányt, de mindazoknak, akik a magyarság egyetemes érdekeinek szemszögéből nézik a világ eseményeit, bizonyára ez a kérdés ötlött először eszébe u szolgált legősziniébb örömére, hogy a rádió, a telefon b ez újságok híradására a földkerekség minden kultúrsarkában hány nem magyar ember forgatta nyelvén a Grand Prix-nyerő Bárány István előttük valószínűleg exoti- kus nevét, gondolt egy ici-pici jelentéktelen országocskára, me« lyet talán nagy üggyel-bajjal meg ia kereseti a mappán, ha túlságos kíváncsiskodó és alapos természetű volt. Mi tagadás, a eport ilyenkor kilép a testképzás megszokott kereteiből ■ diplomáciai küldetés jellegét ölti magára. Ha a diplomáciának egyik modern feladata éppen az, hogy kiküldő országának kulturártókeit idegen légkörben megismertesse és valódi értékekként elismertesse, a Bárány Istvánok « velő együtt mindazok, akik ecőlizma- ikkal a sport mezején viszik diadalra a magyar zászlővai jelképezett magyar értékeket, diplomáciai hivatást teljesítenek. Mert csöpp nagyítás sincs abban, ha szomorú tapasztalatok alapján ezt mondjuk, hogy külföldön alig ismernek bennünket; mennyi ferde nézettel, badar felfogással találkozunk még közelebbi nemzetek gondolkodásában is ; a rosszindulatnak mily vastag jégkérge vesz körül közel és távol; tágranyílt szemekkel s összeszorulő torokkal kell tűlgyakran bizonyos dajkame- Békkel szemben védekeznünk még u. n. barátaink körében is. Hogy tételezzék fel tehát rólunk, hogy kulturország vagyunk, ha nem ismernek vagy rosezúl ismernek bennünket? A sport azonban abban a szerencsés helyzetben van, hogy a bennünket nem ismerő vagy félreismerő »kultur«-országban inkább tartják kulturtényezönok, mint például az alapos földrajzi vagy históriai tudást. Tehát, ha egy Európa keletén lévő országocska egy ilyen sportnagyságot tud a világ küzdőterére küldeni, aki a párisi Grand Prix-t háromszor egymásután játszva megnyeri, ott bizonyára védelemre s megismerésre érdemes kultúrát tételeznek fel, mert kezdetleges viszonyok között élő nemzet nem képes ily küzdőképas lelket kitermelni. A világraszóló sportteljesítmény objektiv tényén kivűl azonban a mi Bárány Pistánk harcba viszi a hazáját körülvevő köd ellen izzó magyar lelkületűt is, a magyar űri család sarját jellemző szerénységét s kedvességét, mely őrjöngő tapsorkánok közepette sem hagyja el sohasem, hősi pózok helyett szívesebben borul könyező szemekkel hűséges kísérőjének: édesapjának mellére; külföldi sportemberekkel való érintkezésben s a fehér asztal mellett sohasem felejtkezik el romba döntött hazája ügyét szolgálni. Szegény ország vagyunk s éppen ezért nőm tarthatunk fenn mindenütt drága pénzen követségeket, ahol a nemzet érdekei megkívánnák. Hál’ Istennek, teremnek a magyar ég alatt bátor szivű, ecélizmú fiúk, akik szegénységünket lelkesedésükkel takargatják s elszánt győzniaka- rással mutatják meg az ámulő világnak: mi egy alig ismert, sokszor halálra Ítélt, de soha el nem tiporható nemzet győzedelmes követei vagyunk! Bárány István, a mi kedves gyorsűsző diplomatánk, a párisi úszómedencében l‘02,4 perc alatt nagyobb diplomáciai sikert aratott, mint akárhány hivatásos diplomata a zöld asztalnál vagy párnázott ajtók mögött hónapok, évek pergésa közben. Dr. Urban Gusztáv. Hevesvármegye újabb font-sterling kölcsönt vesz föl. kiváló jő hatást gyakorolnak a vidék lakosságára. Megtekintettem a Békés és Heves vármegyék érdekkörébe tartozó apevidéki kőbányát, a- mely államépítészeti hivatalunk főnökének kiváló vezetése mellett, a nevezett vármegyék érdekeinek megfelelőlag, a legjobb eredménnyel működik. A vármegyei font-sterling kölcsön második résziedének kibocsátása tárgyában folyó hő 11.én a pénzügyminiszter elnöklete alatt tartott megbeszélésen Búzás Endre dr.vm.másodföjegyző vett részt, kinek jelentése alapján a következőket terjesztem elő : A font sterling kölciön második részlete folyó évi julius hó elején kerül kibocsátásra. A felcsönből is az első év: szolgáltatások összegének egyharmad, továbbá ugyanezen összegnek kétharmad része. Azonban mig az első részletnél e visszatartott tartalékalapnak csak egyharmad része után kap a vármegye kamatot és csak 1%-oti addig a mostani kölcsönnél az egész visszatartott tartalékalap után kamatjövedelem jár, amely a mindenkori londoni betétka- niüilábbal egyenlő. E kamatláb jelenleg 3°/o. Az új kölcsön kibocsátáei árfolyama 86.5°/o, ez az előbbi kölctön kibocsátási árfolyamánál alacsonyabb ugyan, azonban az e cimen előálló különbözet már az első öt évben megtérül, mert a kölcsönösszeg után most csak 6% kamatot fogunk fizetni. A kölcsön trustoe-ja a Ma
