Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-27 / 244. szám

arä 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztöseg és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR X.LIV. évf 244. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1927 október 27. Pusztuló falvak. Dunántúlról szomorú események­ről értesül a magyar közvé­lemény. A Dunántúl reformá­tus vidékein faluk pusztulnak, sorvadnak el az elnéptelenedés­től, mert az »egyke« pusztít. A népiskolákban nem tudnak taní­tani, mert nincs iskolaköteles gyermek. Nincs magyar gyermek a baranyamegyei falvakban s a magyar falvak házai üresen ma­radnak, mert ez a legveszélye­sebb népbetegség megakadályoz­za a születéseket, nem ad mun­káskezet, nem ad jövendő ter­melő polgárt és nem szolgáltat erős katonákat az országnak, pedig a nyolcmilliőnyi magyar­ság a csonkaország keretén be­lül a jövőre nézve minden vonat­kozásban államalkotó voltának azt kell, hogy lássa : kevés a ma­gyarság száma azokhoz a fel­adatokhoz, amelyek elé a föld­rajzi, politikai és gazdasági hely­zete a magyar fajt állította. A megdöbbentő adatok az egyke egyre növekvő pusztításairól számolnak be s az ős magyar falukat, mint Babarc ős Botyka nem a tatár, vagy más ellenség tette halottá, ahol nem játszanak a porban piros pozsgás, pufók arcú gyermekek, hanem ez a borzasztó népbetegség : az egyke. A színtiszta dunántúli falvak iskolái gyermek nélkül állanak, mert a magyar lakosság, a szü­lők, kiadták a jelszót végzetesen, veszedelmesen és bűnösen, mint egykor a leggyászosabb nevű magyar hadügyminiszter: »Nem akarok gyermeket látni!* Az igen jó anyagi viszonyok között élő Botyka falunak 96 lakóháza közül 32 ugyszólva teljesen lakatlan már, mert az egyke kiölte belőle a lakókat — hangzik a jelentős, a szomorú jelentés legszomorubb része. Mintha a magyar falvakba a francia szellem vonult volna be, amelyik nem akar uj generációt amelyik nem becsüli meg a leg­nagyobb kincset, a gyermeket, amelyik a családi kört nem te­kinti a nemzet örökké újra sar- jadző bölcsőjének. Mintha ön­magát akarná meggyilkolni a józan, dolgos magyar fajta. Babarc ős Botyka példája s olyan sok más színtiszta magyar község gyermekkacagástől ha­lott utcái sürgetik a legerélye­sebb és leghatásosabb beavat­kozást. Horánszky Dezső országgyűlési képviselő, az O.K.H. vezérigazgatója meghalt. Budapest, október 26. Az egész magyar politikai életet mélyen lesújtotta az a ma reggel elterjedt szomorú hír, hogy Horánszky Dezső dr. or- szággyűlősi képviselő, kormány­főtanácsos, az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet vezérigaz­gatója, ma hajnalban elhunyt. A képviselő tragikus halála úgy a parlamentben, mint ország­szerte őszinte mély részvétet keltett. Életrajza: Horánszky Dezső 1869-ben szü­letett Szolnokon. Atyja Horánszky Nándor egykori kereskedelem­ügyi miniszter volt. Ügyvédi gya­korlatát 1911-ben abbanhagyta, 1917 ben az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe lé­pett. Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszterré történt kineve­zése után pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet igaz­gatója lett. A törökszentmiklósi kerület az utóbbi két választáson egyhangúlag választotta meg képviselőjének. Horánszky Dezső a szőlősgaz­dák megsegítése ügyében az utóbbi évek folyamán több íz­ben megfordult Egerben és tel­jes mértékben szivén viselte az egri szőlősgazdák ügyét, akik érezték is e kiváló szóvetkezeti férfiú értékes támogatásának ál­dásait. Elsülyedt egy olasz óceánjáró. Több száz utas a tengerbe veszett. — Öt gőzös sietett a fuldokló utasok megmentésére. Rio de Janeiro, október 26. A »Mafalda* olasz óceán járó hajó kazönrobbanás következté­ben a nyílt tengeren elsülyedt. A hajó több ezer utasának sor­sa bizonytalan. A szikratávíró vészjeleire öt tengeri gőzös sie­tett a hajótöröttek segítségére. A «Mafalda* mentőcsónakjaí kö­rül élet-halál harc folyt a ful­dokló utasok között. Egy német hajó 400, egy angol gőzös 200 és a tFormozat nevű francia gő­zös 120 embert mentett meg az elsülyedt hajó utasai közül. November 4.-én hirdetnek ítéletet a váci petíció ügyében. Budapest, október 26. A váci petíció ügyében ma délután 1 órakor hirdette ki Lámpái tanácselnök a közigaz­gatási bíróság végzősét, amely szerint az eljárás folytatását, esetleg már az Ítélet kihirdeté­sét november 4.-én délelőtt 10 órára tűzte ki. A Hevesmegyei Takarékpénztár szanálási ügye foglalkoztatta ezután a bizott­ságot. Braun Károly városi fő­jegyző ismertette, hogy, mint tudjuk, a H&vasmegyei Takarék- pénztár válságba jutott és a be­tétek kifizetését megtagadta. A polgármester azonnal felismerte a helyzet fontosságát és rögtön közbelépett a város és a közön­ség érdekeinek megmentésére. Budapesten tárgyálásokat foly­tattak, amelyeken csakhamar ki­alakult az illetékesek részéről is az a vélemény, hogy a Hevesmegyei Takarékpénztárt meg kell menteni. A megmentésnek azonban olyan súlyos feltételeit szabták meg, hogy azokba a polgármester nem tudott belemenni. Két megoldás között lehetett választani: Vagy elsőbbségi kötvények kibocsájtásával mentik meg a takarékot s ez esetben 60 ezer pengőt köteles lejegyezni a vá­ros, vagy pedig felszámol a He­vesmegyei. A polgármester az első feltételt súlyosnak találta, maradt tehát a második meg­oldás : felszámolás. Úgy beszélték meg a Pesti Hazainál és a Pénz­intézeti Központnál lefolyt tár­gyalásokon, hogy a felszámolást az egri Egyházmegyei Takarék- pénztár végzi, amely erre a cél­ra nagyobb összegű, kedvezmé­nyes kamatú, állami betétet kap, A csatornázás és a Hevesmegyei Takarékpénztár ügye a képviselőtestület állandó választmánya előtt. Mint már jelentettük, Eger vá­ros képviselőtestülete szerdán délután 4 órakor közgyűlést tart. A közgyűlést kedden a bizottsá­gok és az állandó választmány ülése előzte meg. Az állandó vá­lasztmány Trak Géza polgármes­ter elnöklete alatt tárgyalta a szennyvíz-csatorna megépítésére beérkezett ajánlatokat. Az állandó választmány el­fogadta a tanácsnak azt a be­jelentését, amely szerint a mun­kálatokat két részre osztják és a gépészeti berendezésekre újabb, korlátozott pályázatot írnak ki, a magas-építési és csőfektetési mun­kálatokkal pedig a budapesti Világítási és Vízmű r. f.-ot bízzák meg. A házi csatlakozások megépí­tését ugyancsak ez a cég végzi, a munkálatokat azonban itt a legolcsóbb ajánlat szerint szám­lázzák a háztulajdonosoknak és az esetleg felmerüld különbsé­geket a város viseli. Ringelhann Béla, Eger város gépüzemeinek igazgatója az ajánlatok ismertetésénél megje­gyezte, hogy a legolcsóbb aján­lat a László és Blum cégé, de mi­után e cég és a Világítási Víz­mű r. t. ajánlata között alig 1200 pengő a külömbség, tehát félszázalék sincs, a várossal már régebbi viszonyban álló Világí­tási Vízmű r. t.nak javasolták kiadni a munkálatokat a szak­bizottságok.

Next

/
Thumbnails
Contents