Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-25 / 242. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. október 25 Egész Középeurópában emelkednek a borárak. A Borászati Lapok írja: A magyar borpiacon tovább tart a szilárduláe éi különösen óborokban mutatkozik áremel- kedés. Ma 7—8 fillér között fi­zetnek Malligandfokonkint nagy­kereskedelemben is óborok után. Egész Középeurőpában külön­ben szilárd tendencia mutatko­zik, ami a mi árainkra is kiha­tással van. Lapunk termésje- lentése úgy látszik teljesen tiszta képet nyújtott és ilyen értelem­ben a kereskedelem is megkezd­heti munkáját. Az idei kampány tehát sem­mivel sem kezdődik több borral, mint a tavalyi, mert amennyi­vel több bor termett az idén, mint tavaly, annyival volt na­gyobb készlet óborban a múlt esztendő őszén. A termelők to­vábbra is tartózkodók, mig el­lenben nagyobb eladási kedv mutatkozik ottan, ahol megfe­lelő termés volt, például Szék szárd és Csongrád-Szeged vi­dékén. Ausztria felé hizonyos mennyi­ségű kivitelünk is van, mig el­lenben csehszlovák számlára ke­vesebb tétel került eladásra. Vidéki jelentéseink a követ­kezők : Magyarország. Nagykőrösön közepes kereslet és kínálat mellett eladatott 200 hl. 18—19%-os must novemberi átvételre 60 fillérért. Ecséden közepes kereslet mel­lett a kínálat szünetel, tekintet tel a gazdák tartózkodására. Gyöngyösön élénk kereslet és közepes kínálat mellett eladatott 500 hl. 11 fokos fehér új bor 58 fillérért, 300 hl- 115 fokos 60 fil­lér és 400 hl. 12 fokos 60 fillérért. Szekszárdon kisebb tételekben elkelt 100 hl. 10—11 fokos 40— 50 fillérért. A borok legnagyobb része már kész és szesztartalmuk 10—13 fok. Átlagban fokonkint 5 fillért igényelnek érte, ellen­ben az erős kéz 8—10 fillért is kér fokonkint. Villányban közepes kereslet és élénk kínálat mellett a 12—13 fokos újborok 90—100 fillérért cserélnek gazdát kis tételekben. Révfülöpön átlagban 80 filéres az ár, sőt tökén átvéve is tör­tént 80 filléres eladás. Tálya. A várakozáson aluli termesre az árak emelkednek. A folyó hó 17-én megkezdett szü­ret 22'Vo-ob. Jugoszlávia. Versec. Az idei ujborkészlet 120.000 hl., mig óborkészlet 25.000 hl. Cefre ára 230—235 dinár hl.-kint, mig az óborok 400—500 dinár között válsakozik. Kínálat élénk, kereslet közepes. A Tűzoltó téren elcsúszott egy ló és úgy megütötte a testét, hogy men­ten megdöglött Ma reggel a Tűz­oltó-téren keresztül a közeli kovács­műhely felé vezette egy falusi föld­míves a lovát. Az állat a fölázott, síkos úton megcsúzott, elesett és egyik legnemesebb szervét úgy megütötte, hogy roppant kínlódás közepette az utca közepén megdög­lött. Az állatorvos intézkedésére a városi gyepmester szállította el a kimúlt állat testét. Templomszentelés Kápolnán. Kriston Endre püspök szentelte fel az újonan festett^ 150 éves barokk templomot. Kápolna, október 23. Az Egri Népújság kiküldött mun­katársától.) Felemelő ünnepség keretében szentelte fel Kriston Endre egri segédpüspök vasárnap délelőtt a földrengés okozta sérülések után renovált és újonnan festett kápolnai templomot. A község elöljáróságának és képviselőtestületének ólén dr. Szabó Gyula, az egri járás fő- szolgabirája fogadta Kriston Endre püspököt, aki Frindt Jenó érseki titkár kíséretében érke­zett meg Kápolnára. Az ünnep­ségre érkezett vendégek sorai­ban ott láttuk : Okolicsányi Imre alispánt, Rusztek Károly kir. tan- felügyelőt, Ury Lajos budapesti kir. ítélőtáblái tanácselnököt, Szabó Antal kerecsendi prépost plébánost, Perlaky Elemér m. kir. gazdasági főtanácsost, az egri érseki uradalmak jószágigazga­tóját, Kristóffy Jánost, a gróf Károlyi uradalom jószágigazga­tóját, Novak Károly domoszlői, Szabó Elek besenyőtelki, Kováts Kálmán verpeléti, Jávorszky Já­nos aldebröi, Schick Emil feideb- röi, Bárdy Mihály kisnánai plé­bánosokat, Kápolna és a szom­szédos községek vezetőit, a hí­vek nagy, ünnepi sokaságát. Az ősi kápolnai templom, me­lyet ezelőtt százötven esztendő­vel még Esterházy Károly egri püspök építtetett, a|barokk stílus eredeti szépségeit nyerte vissza a restaurálás és újrafestés által. A templom tágas, nem falusi méretű hajója fölé három gyönyörű freskót festett Rakssányi Dezső festő­művész. Az első a Szenthárom­ságot, a második Mária mennybe­menetelét, a harmadik Mária szep­lőtelen fogantatását ábrázolja ragyogó, levegős, könnyed fes­tésben, emelkedett művészi fel­fogásban. A barokk stílus ékességeiben pompázó templom eredeti orna­mentikáját Korány József festő­művész, akadémiai temploráfestő avatott ecsetje varázsolta vissza a templom ősi falaira. A templomszentelés magasz­tos szertartását 9 érakor kezdte meg Kriston Endre nagy papi segédlettel. A hívek ezalatt a templomon kívül helyezkedtek el és könyörgö imákat mondot­tak és énekeltek Blaskó kántor vezetésével. Tíz óra tájban fejeződött be a templomszentelési szertartás. A hívek bevonultak a most már felszentelt templomba, ahol Kris­ton püspök ünnepi misét mon­dott. Mise közben az evangéli­um után a szószékről szentbe­szédet tartott a püspök a tem­plom jelentőségéről. — Szeressétek a templomot, a kegyelmek forrásának és a min- deneég királyának bizalmas, ki­hallgató helyét! — Mondotta többek között a püspök. — Amikor most az újjá díszí­tett templomban az első szent' mise áldozatot,bemutatom, imád­kozni fogok érsekfőpásztorunk- ért és a ti lelkiüdvösségetekért. Az ünnepi mise után a pápai himnuszt énekelte el a kórus, majd Kriston Endre püspök bal­dachin alatt végighaladt a tem­plomon és püspöki áldásában részesítette a térdelő hiveket. A templom ajtaja előtt Csepela Lajos dr. tb. kanonok, esperes- plébános ékes szavakkal kö­szönte meg a baldachin alatt álló püspöknek a templom fel­szentelését. Kriston püspök vá­laszában szeretettel emlékezett meg a kápolnai plébánia népé­ről, amely az 1918—19-es évek Tiszafüred, október 23. (Az Egri Népújság munkatársától.) A Katolikus Népszövetség he­vesmegyei szervezkedése nagy lépéssel haladt előre vasárnap, amikor Tiszafüreden a katolikus intelligencia és nép óriási lelke­sedése mellett mondotta ki Véber János esperes-plébános, szent­széki ülnök a járási szervezetet megalakítottnak. A gyűlést ünnepélyes *Veni Sancíe» és szent mise előzte meg. Az alakuló gyűlésen ott láttuk dr. Hedry Lőrinc főispánt, a köz­ség és a járás vezetői és intel­ligenciája mellett a gazda és iparos, valamint a földműves társadalom impozáns tömegét, amely zsúfolásig megtöltötte a polgári iskola dísztermét. Véber János, mint a helyi szervező bizottság elnöke meleg szavak­kal üdvözölte a megjelenteket, elsősorban dr. Hedry Lőrinc fő­ispánt, aki minden nemes lőrék­nek megértő támogatásával máris megszerezte a vármegye osztat­lan szeretetét. — A Katolikus Népszövetség munkájának szük­ségességét élesen kidomborító beszéde után, dr. Cseh Jenő kir. közjegyző, központi kiküldött, reámutatott arra, hogy a társa dalmi és gazdasági élet bajait csak a krisztusi szeretet és a Eger, október 24. Az egerkörnyéki falvakban már hosszabb ideje kísérleteznek a vezető jegyzők, tanítók, hogy a tejtermelés és értékesítés elő­mozdítása érdekében szövetke­zetekbe, egyesületekbe tömörít- sék a tehenesgazdákat. Hiszen fölösleges volna magyarázni azt, hogy mennyi időt, fáradtságot, költségkímélést nyer az a kis­gazda, ha nem kell öt-hat liter felesleges tejével kilométereket járnia, félnapokat, egésznapokat eltölteni, ha a falujában van egy szövetkezet, amely össze­gyűjti a jő, friss, kifogástalan tejet és naponta dobja a városi piacra. szörnyű megpróbáltatásaiban is hű maradt hitéhez és hazájá­hoz. Délben egy órakor dr. Csepela Lajos tb. kanonok, esperes-pie- bános ebédet adott a vendégek tiszteletére. A díszebéden Kriston Endre püs­pök dr. Szmrecsányi Lajos egri ersekre, dr. Csepela Lajos Kriston püspökre, Szabó Antal kerecsendi prépost plébános társai nevében a vendéglátó házi gazdára, dr. Csepela Lajos Rakssányi Dezső és Korény József festőművé­szekre mondott pohárköszöntőt. Okolicsányi Imre alispán pedig dr. Csepela Lajost köszöntötte fel. keresztény testvériesség alapján lehet orvosolni. Dr. Schönvitzky Bertalan egri jogakadémiai tanár a Kát. Népszövetség célját, míg dr. Bendy Nándor közp. kikül­dött a kát. sajtónak az egységes katolikus öntudat kifejlesztésé­ben való fontos hivatást méltatta. Ezután a járási csoport szer­vezetébe a következőket válasz­tották meg: elnök: dr. Cserba Béla kir. járásbirősági elnök, alelnök: Reiff Béla ipartestületi elnök, ügyész : dr. Buday Pál ügyvéd, titkár: Ruttkay Géza, tb. szolgabirő, jegyző : Bakó Jó­zsef, pénztáros: Zsákay János. A választmány tagjai lettek: Dr. Schleiminger László, Gyöngy István, Szabó Tamás, Szabó György, Gyöngy Ernó, dr. Tur- kovics Emil, Bethes Mihály, Komlősy Károly, Németh János, Hvizdos Flórián, Tariczky Géza, Moravánsky Sándor, Szén Fe­renc, Agóca József. — A jól si­került gyűlés megrendezésében a helyi Kath. Legényegylet és ez Árpádházi Boldog Margit Leányegylet tagjai is tevékeny- kédtek. — Az ülés után Véber János eiperes-plebános vendé­gelte meg a vezetőséget s az ebéd során Szmrecsányi Lajos dr. érsekre és Hedry Lőrinc dr. fő­ispánra mondottak pohárkö­szöntőt. Ez, a fogyasztó és termelő ér­dekeit egyaránt szolgáló eszme mindenütt elismerésre talált, de Ostorost kivéve, egyetlen falu­ban sem jutott el a megvalósu­lásig, míg végre dr. Szabó Gyula, az egri járás tevékeny főszolga- bírája vette kezébe az ügyet és a vidék teepedő maradiságán ke­resztül is elérkezett odáig, hogy 11 község, mely eddig ellátta Egert tejjel és tejtermékkel, szervezetbe tömörült és megala­kította a rég óhajtott tejszövet- kezetet. Az alakuló gyűlés tegnap dél­után 3 Órakor kezdődött az egri vármegyeháza nagytermében, melyet színültig megtöltött az Megalakult a Katolikus Népszövetség tiszafüredi járási központja. Szervezetbe tömörülnek az egri és egerkörnyéki tejtermelők. Az »Eger és Vidéke Tejszövetkezet« alakuló gyűlése a vármegyeházán.

Next

/
Thumbnails
Contents