Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-22 / 240. szám
2 BÖKI NEPÜJ8AÖ 1927. október 22 Eger környékén is vannak farkasok. Az Egri Népújság tegnapi számában megírtuk, bogy a Mátra erdőségeiben elszaporodtak a farkasok és veszéllyel fenyegetik a nemesvad-állományt. — Mint egyik olvasónktól értesülünk, csütörtökön, a hajnali szürkületben négy farkas jött át a Károlyi-hitbizomány erdejéből az egerszóláti határba; a helybeli földmívesek üldözőbe vették az ordasokat, amelyek visszamenekültek eredeti tanyájukra, de pénteken reggel közűlök három újból megjelent a patakmeder sűrű cserjéi között. Halálos szerencsétlenség a demjéni kőbányában. Egy 19 éves asszonyra rázuhant a homokréteg és megölte. Demjén, október 21. Az Egri Népújság tudósítója jelenti telefonon: Szomorú szerencsétlenség történt tegnap a hevesmegyei Demjén községben. Ludwig Bőláné szül. Telékes Erzsébet 19 éves fiatalasszonyt a község szélén fekvő hegyoldal egyik kőbányájában kőport szedett. amikor feje fölött meglazult a vastag homokkőréteg és reázuhant a szerencsétlen asszonyra. Ludwig Béláné azonnal kiszenvedett. A több mázsás kőréteg ugyanis az asszony nyakát, hát- gerincét és fejét összetörte. A kir. ügyészség megadta az engedélyt a temetésre. A fiatal asszony halála az egéBz községben nagy részvétet keltett. Aldebrö község törvénybiróját a feldebrői csendőrőrsről vasra- verve kísérték be az egri kir. ügyészségre. Az ügyészség elbocsájtotta a törvénybírót. A kisipari kölcsönt 25 milliárddal emelik föl. Az ipart érintő kölcsönök megvalósulását úgy a kisipar, mint a nagyipar érdekeltségei több ízben iparkodtak az illetékes fórumok előtt érvekkel alátámasztani, azonban a kért és várt kölcsönök ügyében félig-meddig még mindig bizonytalanság van, mert csakis a kisipari hitelakció tekintetében történt effektiv intézkedés, míg az ipari záloglevél kölcsönről csak az a hír terjedt el, hogy a vonatkozó törvényjavaslat benyújtása rövidesen megtörténik. Beavatott helyről nyert értesülésünk szerint az eddig mintegy 52 milliárd keretben mozgó kisipari hitelkeret, amely az IOKSZ. és a Kisipari Hitelintézet útján került kiosztásra, a közel jövőben ismét jelentékenyen kibővül. Az eddigi hitelkereten kívül ugyanis mintegy 25 milliárd korona újabb keretbővítés lesz, amely ugyancsak a fenti két szerv útján kerül az érdekeltek között kiosztásra olyképen, hogy a legjobban rászorult kisiparosságnak a lehetőség szerint minden rétege bizonyos kisebb hitelhez hozzájuthasson. eRBBeeflflBB&H»H9Bt»Hm8BB88B» »Az adórészletfizetéseket mindenkor meg kell engedni« — mondja a közadókról kiadott végrehajtási utasítás. A pénzügyi hatóságok már régóta vártak, hogy a pénzügyminisztérium kiadja a közadók kezeléséről szőlő rendeletek hivatalos összeállításának végrehajtási utasítását, amely nagyban elősegíti a különböző időpontokban megjelent rendeletén között való eligazodást. A fontos rendelet a hivatalos lap vasárnapi számában meg is jelent és hogy mily hatalmas anyagot dolgozott fel, jellemző arra az a tény; hogy nem kevesebb, mint 120 oldal terjedelmű. Az adózó közönség szempontjából figyelemre méltó az adófizetéseknél nyújtható kedvezmények tekintetében követendő eljárás uj szabályozása, főképpen az uj intézkedés, hogy a részletfizetést a jövőben minden esetben meg kell engedni. Közelről fogják még érinteni az adózókat azok az intőzeke- dések, amelyek azon esetekben való adómérséklést írják elő, amikor az adózó összes jövedelmének 75 százalékát meghaladják a rája kivetett különböző adóterhek. Erre vonatkozólag az intézkedések a következők: Ha az adózó terhére egy és ugyanarra arra az évre jogerősen kivetett összes állami egyenes adóknak, az általános kereseti adónak, valamint a megfelelő helyhatósági pőtadőknak és a községi jövedelemadónak együttes összege az adózónak az adóévet megelőző évben valósággal elért összes jövedelmének 75 százalékát meghaladja, abban az esetben igényelheti az adózó az állami, törvényhatósági és községi adóknak olyan mértékben való aránylagos törlését, hogy ezeknek az adóknak együttes összege a valóságos jövedelem 75 százalékánál ne legyen több. Eger, október 21. Tegnapelőtt reggel Radios Péter 40 éves gazdát, Aldebrö község törvénybíróját, a feldebrői csend- örörsröl vasraverve szállították be az egri kir. ügyészségre, ahonnan azonban nyomban el- bociájtották a törvénybírőt. A törvénybírő ellen a csendőrség hatóság elleni erőszak címén tett feljelentést az egri járási főszolgabírónál és a királyi ügyészségen. Az eset kivizsgálása folyamatban van és a vizsgálat eredményét nagy érdeklődéssel várja Aldebrö közBég egész lakossága. A törvénybírő megvasalásának előzményei a következők: A feldebrői csendőrörs Aldeb- rőn a községházára hívatott egy ottani lakost, aki ellen valami kihágás miatt feljelentés volt. A csendőrörs elé hívatott ember kíséretében azonban belépett a kihallgatási terembe Radies Péter törvénybírő is. — A csendőrök megkérdezték : — Miért jött ? A törvénybírő hangosan felelte : — Azért jöttem, hogy egyszer már rend legyen! Azután magyarázni kezdte a csendőröknek, hogy neki, mint hatósági tanúnak jelen kell lennie a törvény szerint minden kihallgatásnál. A csendőrök, akik tudták kötelességüket, megkérdezték a törvénybírót: — Hát maga parancsol itt? Radies Péter erre keményen felelte, hogy: — Én ! A csendőrök hasztalan kérték, hogy távozzék, a törvénybírő ellenszegült, mire a csendőrök megvasálták és bekísérték a feldebrői őrsre. Aldebrö község gazdái között, akik nem értették a letartóztatás és a vasraverés okát, nagy izgalmat keltett az ügy. Még az est folyamán átmentek a falu tekintélyesebb polgárai és kérték a csendőröket, hogy ha már be i« kisérték, legalább a vasat vegyék le a törvénybírő kezéről. A csendőrök teljesítették a kérést, hajnalban azonban újból megvasalták Radies Pétert és a vonaton Egerbe kisérték. Mint értesülünk, a törvénybírő azt tartja, hogy neki van igaza és a főszolgabírói hivatalban feljelentést tatt a csendőrök ellen. seatsiKaKBssassssEsaiflstQaisanssai Hódmezővásárhely is tüntetésre készül Trianon ellen. Miskolc város közönségének impozáns megmozdulása és tiltakozó nagygyűlése a trianoni békeszerződés ellen az egész országban nagy feltűnést keltett. Most, mint a hódmezővásárhelyi lapokból olvassuk, a 70 ezer lakosú Hódmezővásárhely is tiltakozásra készül Trianou ellen és a revízió mellett. A hódmezővásárhelyiek Miskolc mozgalmát veszik mintául és ők is úgy szeretnék megrendezni a demonstrációt, mint ahogy az Miskolcon is lefolyt. Az eddigi tervek szerint az a szándékuk, hogy a hódmezővásárhelyiek egy kisebb küldöttséget menesztenek Miskolcra, — hogy itt informáltassák magukat a lefolyt tüntetésekről és tájékozást szerezzenek a mozgalom megszervezéséről. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ; Hiszek egy isteni Örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában I c Az egri parkokról. A fenti cím alatt az Egri Népújság október 15-iki számában cikk jelent meg, mely az egri parkok és fásítások ügyével foglalkozik. — Nem mondom, hogy rosBzakarattal íródott, hiszen — egy-két állítása a valóságnak megfelel s ezen segíteni is fognak, — de az előzmények nem tudása s az a valószínűség, hogy a cikkíró Egert nem régen ismeri, kiérzik a kritikából. Örülök annak, hogy újabban többen hangot adnak, Eger szépítése, a fásítások és parkok létesítése s a meglévőknek modernizálása érdekében. Bár 30 évvel ezelőtt is lettek volna a szép iránt fogékony egyének közül többen, akik a lakosság egészségügye érdekében az üdülés oélját szolgáló parkok létesítését, a fásítást és ezzel Eger szépítését követelték volna; úgy arra csak a tovább építés munkáját kellene folytatni. Az igazság az, hogy 30 évvel ezelőtt — hogy cikkíró eszmemenetéhez kapcsolódjak — a Deák Ferenc, akkor Hatvani-út, makadám burkolatú volt, két oldalt nagy vízárokkal, minden házhoz bevezető fahidakkal,padló- átjárőjőkkal, a házak előtti gyepes-gyomos téren libák, bárányok legeltek, fásítás annyi volt. hogy a ház- tulajdonosok egy része az árok szélére, tetszésizerinti sorban s távolságra ültetett különféle, leginkább vad ákácfákat. — A Szvo- rényi útról a makadám út, a mai Hunyady téren vezetett keresztül, kétoldalt vízárokkal ellátva, s folytatódott egyenesen az Esterházy téren keresztül a Széchényi utca felé. A színház helyén szemétdomb volt, melytől a mostani Velciey gyógytár helyén volt korcsma Kapta a »Szemétdombi korcsma« címet, így volt ez az egész városban, az utcákra a lakosság ültetett — ha akart — fákat. Virág, rózsa, fenyő rendszeres fásítás sehol az utcákon, tereken. Mintegy 27 évvel ezelőtt létesült az Esterdázy-tőri park — a régi alakjában — az akkori városi kertésznek rendelkezésére bo- csájtott csekély anyagi erőhöz mérten, inagy részben az erdőből beszerzett ingyenes bokrokkal és fákkal. Midőn a város 1902.-ben új vezetőséget kapott, Eger parkozása és rendszeres fásítása kezdetét vette. Nem kell azonban gondolni, hogy ez olyan könnyű feladat volt. A képviselőtestület akkori — haladást nem kívánó — többségét kellett meggyőzni, érvekkel rábírni, hogy fogadja el azon javaslatot, hogy a Szvorőnyi- — akkori Szalőki-úti — makadámút eredeti vonalától téríttessék el, hogy a Hunyadi-téri park létesíthető legyen. Ez volt a parkozás, fásítás megindítása, utászkatonák segítségével, kevés anyagi erővel, egy év alatt létesültek a Hunyadi-téri, a színház melletti és a Deák Ferenc- űti parkok és fásítások. Hogy nem díszparkok létesültek, az tény, de elértük azt a célt, hogy libapástok helyett üdülőhelyeket találtunk s a gyepágyak, fák felfogták a port. Néhány évvel később már a költségvetésbe fel-
