Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-20 / 238. szám
ifi GR I NÉPÚJSÁG 1927. október 20 Tizenkét kerületre osztják fel Eger várost az eddigi negyedek helyett. Eger nagy főpapjairól, főbíróiról, az egri vár vitéz hadnagyairól, az új nemzeti költőkről és az elszakított városokról, folyókról nevezik el az utcákat — Utcáinak és kerületeinek elnevezésében is kidomborodik városunk történelmi múltja. 2 oaaajHH Ma már nem sivár parlagot kell munkálni, hanem televény föld mosolyog ránk, ahol a jámbor egyesületek, de ezek között bitem és meggyőződésem szerint elsősorban a Katolikus Népszövetség fogja elhinteni azokat a magvakat, amelyek ha kikelnek és virágzani kezdenek, a magyar katolikus világot erkölcseiben, jólétében izmosabbá fogják tenni. Ugyanezen a talajon épít, szervez. alkot a mi nagynevű kultuszminiszterünk. (Éljenzés) Mi katolikusok együtthaladunk és támogatjuk azokat az irányzatokat és azokat a kormányokat, amelyek az ország érdekeit szolgálják, de ha ettől elhajlanak, önállóan fogjuk mindig keresztény hitünk és meggőződésünk erősségével ápolni hazánk nagy érdekeit. Beszédének végeztével Szmre• csány Lajos egri érsek a katolikus nagygyűlés résztvevőire főpásztori áldását adta. < Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában ; Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Uagyarország feltámadásában l< „Ti menjetek haza!“ A cseh megszállott területeken most zajlottak le a községi választások, amelyen 12 párt küzdött a hegemóniáért. Az egyenlőtlen küzdelemben persze a köztársasági párt terrorja ragadta el a pálmát a többi párt elöl. A cseh kormány nem kiméit sem pénzt, sem gummibo- tot. A felszabadított népek igazán tetszésük szerint sírhattak, vagy örülhettek a népjogok gyakorlásának. Az ellenzéki szónokok gyűléseket nem tarthattak, mert a cseh csendőrök gummibottal verték haza híveiket. Egyik mármaroei faluban is igy történt — mint azt egy most hazakerült olvasónk újságolja. A botoző csendőrök dühösen szidták a gyülésező ruténeket. »Ne lopjátok a napot, menjetek haza !« Az egyik elkeseredett rutén visszakiabáit az erőszakoskodó cseh tányérsapkásokra: »Mi itthon vagyunk, ti menjetek haza« ! Ez a »haza- áruló« kijelentés persze nem maradt megtorlás nélkül. Csoda-e, ha ilyen körülmények között a meggyötört nép napről-napra várja a Rothermere-fóle népszavazást ? Az alispánok és polgármesterek a belügyminiszternél. Budapest, október 19. Scitovszky Eéla belügyminiszter mára magához kérette az ország összes polgármestereit és alispánjait, hogy velük a törvényhatóságok reformjára vonatkozó törvényjavaslatról tanácskozásokat folytasson. A törvényjavaslatot a belügyminiszter még az őszi ciklus elején akarja a Ház elé terjeszteni. Eger, október 19. Az űj kerületi beosztás a negyed elnevezést, mint értelmileg helytelent, a hivatalos használatban teljesen megszünteti. Helyette a város és kerület szavakat használja szám- és névjelzőkkel. A régi Egert várfalak vették körül. Ahol ezek a külső, úgynevezett városfalak állottak hajdan, ott van a Belváros I., II., III., IV. kerület külső határvonala. A Hatvani negyedek helyébe : Hatvani alsóváros V. kér., Hatvani felsőváros VI. kér., Alsó Károlyváros VII. és Felső-Károlyváros VIII. kerület elnevezések lépnek. A mostani Felnémeti negyed visszakapja régi elnevezését és Szent Miklós-város, IX. kerület lesz. A CzifraSánc megmarad és X. kerület lesz. A Makiári negyedek Makiári alsóváros, XII. kér. és Makiári felsőváros XI. kér. elnevezést nyernek. Az uj felosztás szerint is tehát tizenkét részre tagozódik a város. Az új utcajelző táblákon rajta lesz mindenütt a kerület száma és elnevezése is, melyhez az utca tartozik. Igen érdekes és üdvös újítás, hogy az egyes ulcajelzö táblák alatt magyarázó táblákat fognak kifüggeszteni, melyekről leolvashatjuk, ki volt az, akiről az utcát elnevezték. Erre azért van szükség, mert sok régi név, mely a régi Egerben közismert, hires név volt, ma már, századok múltán, feledésbe merült. így pl. Eger hajdani főbiráiról ma már kevesen tudnak. Utcát kapnak a tanács és a rendezést végző bizottság tervezete szerint, a sok közül, az egri vár hires hadnagyai, a város neves püspökei, építésze, kinek nevéhez Eger legszebb, régi monumentális épületeinek alkotása fűződik, Gyón! Géza a háborús idők egyik legnagyobb és legmagyarabb költője; Végváry a ma is élő legkiemelkedőbb irredenta-költője az elszakított Erdélynek, — a közel múltból és a jelenből is sokan, akik Eger életének, társadalmának jelentékenyebb tényezői voltak. Itt említjük meg, hogy a polgármester elnöklete alatt működő tanács és bizottság körültekintő gondos munkájára rávilágítsunk, hogy az Érsekkert mögött megépülő uj városrész utcái, mind az elrabolt magyar területek városainak, megyéinek, hegyeinek, folyóinak nevét fogják viselni, hogy a Trianon-szülte szomorú jelent gyászolják,hogy emlékeztessék a város lakóit és az idegent a nemzet mostani kötelességeire, az elszakított részek visszaszerzésének, az elnyomott magyar testvérek felszabadításának ránk, vagy az utánunk jövőkre váró feladataira. Van utca a Menekült-telepen hol waggon-lakókat helyezett el 1921-ben a város, melynek neve: A debreceni kereskedelmi Érdekes mozgalmat indítottak a debreceni kereskedelmi érdekeltségek. Arról van ugyanis sző, hogy Debrecennek Egerhez és Hatvanhoz a lehető legrosz- szabb a vasúti összeköttetése. Ha például valaki Egerbe akar Debrecenből utazni, úgy snnak Debrecenből hajnalban 4 órakor kell elindulni és a Hortobágyon keresztülbumliznia s csak valamikor a déli órákban éraezik meg Egerbe, mert teljesen megmagyarázhatatlan okok miatt Füzesabonyban három órát kell vesztegelnie. Hasonlóképen körülményes a visszautazás is. Most a debreceni és egri érdekeltségek jobb vasúti összeköttetés miatt megkeresést inEger, október 19. A termelői foglalkozás már természete szerint is szervezkedést, szövetkezést parancsol és mind többen és többen vannak, akik belátják, hogy az egy-község beliek gazdaságilag csak egyesülés útján boldogúlhatnak. Mint értesülünk, a Tiszajobbparti MezőA borsod- ős hevesmegyei államépitészeti hivatal a kora tavasz óta nagy építkezést végeztet a Bükk-ben és már ez- ideig is több kilométeres útszakaszt tökéletesen kiépített és átadott a forgalomnak. A Lillafüred felé vezető útvonal a legfontosabb az összes munkálatok között, mert ennék az útvonalnak a kiépítésével akarják megrövidíteni az összeköttetést Miskolc és emlékeztetésül az elrabolt részekről kiüldözött magyar családokra. A szerencsésebb, boldogabb századok nemzedékét is emlékeztetni fogja a mai sivár, küzdelmes, de nem reménytelen magyar sorsra. Tudjuk, hogy sok kicsinyes bírálat és gáncsoskodás is éri majd az utcák gondos keresztszülőit, de a megértők és a jövő századok Eger városának lakói elismeréssel illethetik azokat, kik ezt a munkát lelkesen, gonddal, értelemmel, város- és hazaszeretettel végezték. Elismeréssel tartozunk a városi tanácsnak, Trak Géza polgármesternek és társainak, kik közül meg kell említenünk dr. Kürthy Menyhértet, Nemecsek Aurél városi aljegyzót, Benkóczy Emilt és Rapcsák József műszaki tanácsost, az űj Eger térképének avatott kezű készítőjét. érdekeltségek mozgalma. téztek a debreceni üzletvezetőséghez, melyben direkt összeköttetést kérnek Eger falé. Ha az érdekeltek kérése meghallgatásra talál, úgy Eger és Debrecen közötti távolságot a beállítandó közvetlen vonat legfeljebb 5 óra alatt futná meg, ami nagy jelentőséggel bírna a két város kereskedelmi életében. így azonban sokkal nehézkesebb a két város közötti kereskedelmi és kultúrkapcsolat megtartása, mert szinte lehetetlen a közlekedés és az utazás Eger felé. A mozgalom eredménye érdekében Debrecen összes kereskedelmi érdekeltségei BÍkra szállanák. gazdasági Kamara kezdeményezésére, külföldi mintára, csekély befektetéssel a hevesmegyei falvakban állattenyésztő és biztosító szövetkezetek alakulnak, amelyeknek az a céljuk, hogy egyesült erővel fellendítsék az állattenyésztést. Budapest között, úgyhogy a Budapestről érkező autók Eger városán keresztül és a Bükkön át jutnának Miskolcra. Az útépítést, bárjserényen halad, ezévben még sem tudják [teljesen befejezni, mert az őszi időjárás nagy mértékben hátráltatja a munkálatokat. Az államépitészeti hivatal ezért elrendelte, hogy a tél folyamán a földmunkákra helyezzék a főHontalanok utcája, Jobb vasúti összeköttetést az Eger—debreceni és Debrecen —hatvani vonalon. Községi állattenyésztő és biztosító szövetkezetek alakulnak Heves vármegyében. Csak a jövő nyárra fejeződik be a Bükkön keresztül folytatott útépítés. A tél folyamán a földmunkálatokat végzik el.
