Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-19 / 237. szám
2 BORI HRFOJ8AG 1927. október 19 Miskolc népe tüntető nagygyűlésen követelte vasárnap Trianon revízióját. Az egész város résztvett az óriási tüntetésben, amelynek lefolyása impozáns, fegyelmezett és méltóságteljes volt. könyv, az ellő iskola, az ellő egyetem, az ellő orvoii fakultál az új világban, amelyek mind a katolicizmus alkotásai él kultűr- produktumai. Az utóbbi években mindezt elpusztította a mai rezsim, amely nem iimeri el az egyházat, amelytől elvetteöiszei intézményeit, templomait, kórházait, iskoláit és jogvédelemben sem részesíti a katolikusokat. Felolvassa az Egyesült-Államok püspökeinek Mexikóhoz intézett közös pásztorlevelét, amelyben tételenként sorolják fel a katolikus kultúra elpusztított értékeit. — Mester János főiskolai tanár “Mit kíván a mai lélektan az értelem és akarat nevelése terén ?» c. előadása után Szölgyémy Ferenc ügyv. alelnök zárószavaival ért véget a közgyűlés. eBCH3BeS9eBBt3SMH3CB8«3B«aS6aSIB3 A Katolikus Népszövetség szervezkedése Tiszafüreden Tiszafüredi tudósítónk jelenti: — A Katolikus Népszövetség a ntpokban tartotta alakuló gyűlését vármegyénk egyik legnagyobb járási székhelyén, Tiszafüreden. A gyűlésen dr. Cserba Béla kir. járásbirósági elnök, dr. Schleiminger László földbirtokos, Turkovich Emil ny. kir. járásbirő, Havass Péter ny. honvédezredes vezetése alatt megjelent a járás katolikus intelligenciájának színejava. A megnyitó beszédet Véber János szenttzéki tanácsos, plébános mondotta. Előadásában reámutatoli a szervezkedés fontosságára, ismertette a Népszövetség célját, politikamentes, társadalmi szervezkedését, melynek egyedüli feladata nem a felekezetek közötti gyűlölet lángra- lobbantása, hanem a katolikus gondolat önzetlen szolgálata, az öntudatos hitéletben rejlő összefogóerőnek tudatos kiépítése, főként pedig a szociáldemokrácia, kommunizmus istentagadő világ- magyarázata elleni küzdelem. Dr. Schleiminger László és dr. Buday Pál hozzászólása után a jelenlévők a járási kath. Nép- szövetséget Tiszafüred székhellyel megalakulnak jelentették ki és a helybeli szövetség elnökévé egyhangú lelkesedéssel dr. Cserba Béla kir. járásbi- rósági elnököt választották meg. Alelnök Reif Gyula, főtitkár pedig Ruttkay Géza tb. szolgabirő lett. A tisztikar megválasztása u'án a plébános bejelentette, hogy az ünnepélyes szervező közgyűlést, melyre dr. Hedry Lőrinc főispánnal az élén varmegyénk számos előkelősége bejelentette résztvételét, október hó 23.-án fogják megtartani. A gyűlés programmján országos nevű fővárosi szónokok szerepelnek. Az élelmes tehénpásztor. Csordás József mikófalvai tehénpásztor amikor senkisem látta, a messzebb fekvő rendes legelő helyett mindig a községi közbirtokosság »Szolgaberke« nevű akácerdejébe hajtotta ki az állatokat. A tehenek mind tönkretették a fiatalabb fákat, az érdekeltek jobban utána néztek a dolognak és rájöttek a titkos-legeltetésre. Feljelentették a pásztort ; az egri járás rendőri bün- tetőbirája egy napi elzárásra ítélte és kártérítésre kötelezte a vádlottat. Miskolcról jelentik : Miskolc közönsége soha nem látott egységben demonstrált vasárnap a trianoni béke ellen. A város egész felnőtt polgársága kivonult az utcára, hogy szivével, leikével belekapcsolódjék abba a mozgalomba, mely hömpölyögve Miskolcról indult e), hogy felgöngyölitse a Trianonban megszabott izük határokat. Nyüzsgő hangyaboly volt ezen a vasárnapon a város. Odahaza úgyszólván csak a betegek maradtak, meg a gyermekek. Mindenki kivonult az utcára, hogy részese legyen ennek a napnak és tehetsége szerint belekapcsolódjék a demonstrációs ünnepségekbe. A kereskedők nemzeti színeinkkel díszítették fel kirakataikat és aki csak tehette, kitűzte házára a nemzeti szinü zászlót, az üzletek ablakaiból pedig mindenünnen a trianoni veszteségeket feltűntető plakátok figyelmeztettek, emlékeztettek az ország veszteségeire. Háromnegyed 11 óra után néhány perccel megindultak a gyülekező helyeken felállított oszlopok, hömpölyögve vonultak át az utcákon és percnyi pontossággal érkeztek meg a Tetemvártérre, ahol fegyelmezetten állottak fel az érkező oszlopok, úgy, hogy mindenkinek hely jutott a hatalmas téren. Tizenötezer ember sorakozott fel így a Tetemvártérre és program szerint 11 óra 20 perckor kezdetét vette a nagygyűlés. A tiltakozó nagygyűlés elnöke Lichtenstein László felsőházi tag, nyug. főispán volt, aki minden szőcikornyától mentes, higgadt és meggyőző beszédben mutatott rá az elviselhetetlen trianoni veszteségekre és ezek következtében a feltétlenül szükséges revízióra. Percekig tartó taps és lelkesedés követte Lichtenstein László dr. beszédét. A határozati javaslat. Utána Csík József dr. emelkedett szólásra, aki a Társadalmi Egyesületek nevében határozati javaslatot terjesztett a népgyü- lés elé. A határozati javaslatot viharos közbeszőlásokkal kisérte a hatalmas népgyülés, amely egyhangúlag tette magáévá a határozati javaslat minden pontját. A határozati javaslatot a következőkben terjesztette elő Csík József: — Miskolc város egész közönsége — nemre, rangra, felékezetre, osztályra való különbség nélkül — a mai napon tartott népgyü- lésen a világ szins előtt kimondja, hogy azokat a területi, gazdasági és politikai intézkedéseket, amelyek a trianoni szerződéssel szakadtak a nemzetre, nem bírja tovább. Ezért a világ lelkiismeretéhez fordul az ezeréves Magyarország és a magyar nemzet számára igazságot és valódi békét kér. Kéri tehát a szerződés megteremtői által megváltoztathatő- nak mondott legelemibb emberi jogok s örökérvényű történelmi igazságok és tények alapján föltétlenül megváltoztatandó szerződés sürgős és gyökeres revízióját, mert a magyar nép békét, rendet, igazságot akar. — Elhatározza Miskolc város egész közönségének népgyűlése, hogy ebből a demonstrációból az államfőnek kijáró köteles hódolaton felül Magyarország kormányzójának törhetetlen ragaszkodását nyilvánítja és biztosítja, hogy őt hűséges egységbe követi. — Elhatározza, hogy felkéri Bethlen István gróf miniszterelnököt és a magyar királyi kormányt, hogy továbbra is kövessen el mindent a fojtogató határok és a békeszerződés szégyenletes intézkedésének megváltoztatására s ebben a kérdésben Miskolc város egész közönsége mindig teljes erővel mellette ál). — Elhatározza azt is, hogy felkéri az országgyűlés mindkét házát, hogy ebben a küzdelemben a kormánnyal és a néppel egyek legyenek. — Elhatározza a népgyűlés, hogy meleg szeretettel köszöntik Apponyi Albert grófot s kérik, hogy fáradhatatlan energiáját továbbra is teljes mértékben állítsa a nemzet igaz ügyének szolgálatába. — Elhatározza a demonstráló népgyűlés, hogy hálás köszönetével fordul lord Rothermere felé s biztosítja arról, hogy igazságunk bátor hirdetőiében megnyilvánult nemes törekvését soha nem fogja elfeledni, mert az őszinte hála érzete kitörülhetet- len a magyar szívekből. — Elhatározza a népgyülés, hogy felhívja a békereviziős ligát, hogy igazunkat tudományos feldolgozásban tárja fel a művelt világ ébredező lelkiismerete előtt. „Ezeréves, gazdag országunkban kialudt a jólét melege.“ A határozati javaslat előterjesztése után az egyesitett dalárdák több gyönyörű irredenta dalt énekeltek, majd Borbély Maczky Emil, Miskolc város országgyűlési képviselője szólt hozzá a határozati javaslathoz. — Az előterjesztett határozati javaslatot a népgyűlés egyhangú elfogadására ajánlom, — kezdte. — A magyar nemzet soha nem fog abba belenyugodni, hogy koldussá, rabszolgává tették. A békediktátum következtében ezer éves gazdag országunkban kialudt a jólét melege. Azonban már a világ lelkiismerete is ébredezni kezd. Nemcsak egy nemes lord, hanem egy egész nemzet látja azt az égbekiáltó igazságtalanságot, amit elkövettek egy ezer esztendős múlttal bíró hős nemzettel. — Ami fegyverünk az egység és a kultúra fegyvere. Mert lehetnek köztönk differenciák, de abban, hogy hazánkat vissza kell szerezni, egységesek vagyunk. Mert elvehették az ágyúinkat, a géppuskáinkat, de igazságunk és szellemi fegyvereink felett nem rendelkeznek. Ezektől az eszméktől áthatva ismételten ajánlom az előterjesztett határozati javaslatot elfogadásra és kérem Önöket, tömörüljünk a magyar zászló alatt. Akkor én hiszem, hogy az isteni segítséggel ez a zászló nemsokára lengeni fog a régi határokon. A nagygyűlés után a rendező bizottság az előre elkészített terv szerint útnak indította a fegyelmezetten megmaradt oszlopokat és megindult a tüntető menet. — Legelői a motorkerékpárosok haladtak, utánuk az automobilok, majd a biciklisták. Ezután egy fúvószenekar következett, amelyet végeláthatatlan sorban követett a nagyközönség. Az ablakokból mindenünnen lelkes kendőlobogtatást lehetett látni és amerre a menet elhaladt, nem akadt egy ablak sem, amelyet ne ékesített volna nemzeti szinü szalag. A korai szüretelésü vidékeken már kiforrottak az újborok. A Borászati Lapok Írja: A borpiac szilárd tendenciát mutat továbbra is, bár nagyobb vételek Magyarországon a múlt héten nem történte». Az újborok már kiforrottak a korai szüre- telécű vidékeken és ezeknek leszállításáig, minden valószínűség szerint, a nagykereskedelem kevés élénkséget fog mutatni. Ez a helyzet ma Eurőpaszerte fennáll. Érdekes jelensege a legújabb középeurópai borpiacnak az, hogy Bulgáriában a magas árak következtében megszűnt a külföldi kereskedőnek túl nagy vételkedve és pl. az osztrák kereskedők ma Jugoszlávia, illetőleg pontosabban Versec felé orientálódnak. Jugoszláviának többi szőlővidékein azonban, mint pl. Horgod királyhalom és Ma- gyarpádé 5 50—6‘50 az űjbornak az'íára literenkint, a versed 3*50 —4 dinárral szemben. Az osztrák borkereskedelem és a csehszlovákiai is természetesen oda fog állandóan irányulni, ahol olcsóbban vásárolhat. Egy jugoszláv áremelkedés esetén e területről is el fog vonulni. Közép- Európában a terméseredmények, mint azt lapunkban már jeleztük, mindenütt nagy csalódásokat okoztak. Különösen nagy csalódás mutatkozott Bulgáriában, ahol a tavalyi 2.200.000 hl.- rel szemben mindössze 1 millió hl. termést becsülnek. Ausztria és Csehszlovákia minimális termést fog felmutatni és legújabb jelentéseink szerint Jugoszláviának egyes vidékein is a termés várakozáson alul marad. Románia is sokkal rosszabb, mint ahogy képzelték. Nyugat-Eurőpában a legújabb hírek szerint az átmeneti árlany- hulás megállóit ős 10—25%-os áremelkedés mutatkozik úgy Franciaországban, mint Olaszországban. A terméskilátások Olaszországban továbbra is gyengék, míg Franciaországban is az
