Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-18 / 236. szám
1927. október 18. BORI NÉPÚJSÁG 3 FLQRR GUÚR tsa B»l lehet megtenni a Róma—New- . tervet, amely ha megválóiul, york közötti utat. — Mussolini korizakos változóit fog lőtre- nagy lelkesedéssel fogadta a | hozni a világ forgalmi életében. Kamathozzájárulást kérnék a kormánytól inségkölcsönükre az egri szőlősgazdák. A bortermelő egri gazdák vasárnap délelőtt nagy gyűlést tartottak a városházán. 6 millió pengő beruházási segélyt juttatott templomaink, zárdáink, iskoláink éi nevelőintézeteink ■zámára, oly dotációt, aminőben a magyar kath. egyház századok óta nem részesült. Büszke vagyok erre mint magyar ember és örülök neki mint katholikus, mert komoly szándékát látom benne annak, hogy a magyar kath. egyháznak is egyenlő mértékkel mérjenek. Bátorság kellett ahhoz, hogy a közvéleménybe beidegződőit balvéleménnyel szemben, mintha a kath. egyház kimeríthetetlen anyagi lehetőségekkel rendelkeznék. Illetékes tényező megmondja, hogy • a magyar kath. egyház elszegényedett. Aminthogy bátorság kell ahhoz, hogy ennek a ténynek tudatára magunk is ráeszméljünk. Nekem igazán nincs kedvem az űtszélre ülni s a szegény Lázár koldusdalára zendíteni, de de azt igenis felemelt fővel kiáltom világgá, hogy a magyar kath. egyház is áldozata a világháborúnak. A haza oltárára tette mindenét. Nem sajnálja. S ha íűgy fordulna a világ sora, újból megtenné. De ha e szent kötelesség talán túlzott elvégzése megfosztotta hivatása teljesítése eszközeitől, nem rekriminál, nem fenyegetőzik, hanem teljes önérzettel bejelenti igényét az egyenlő elbánásra. — Nyugodjunk bele abba a tudatba, hogy a hazai kath. egyház megszűnt gazdag egyház lenni a vegyük tudomásul, hogy nincs és nem lehet aránylagosan annyi jövedelme, mint amennyi a többi felekezeteknek saját vagyonukból s főleg államsegélyből van. Részleges adatok felsorolásé- | j# Az idei nagygyűlésnek is külsőségeiben legimpozánsabb megnyilvánulása az Eucharisztikus körmenet volt. Pontban 3 órakor harangzúgás között indult meg a körmenet, amely a bazilikától a Szent István-téren a Vilmos csá- szár-uton és az Alkotmány-utcán kerezztül haladt az Országház- térre. A menetet díszruháé lovasrendőrök nyitották meg, utánuk a cserkészcsapatok haladtak zenekarukkal. Most hosszú sorban következtek a fiú, majd a leányiskolák, a női, majd a férfiegyesületek, utánuk a plébániák, majd az ájtatossági társulatok és a szerzetesnők stb. A menetet közben több helyen szakították meg zenekarok, igy a postásoké, vasutasoké, az állami , vasgyáré, a bányászoké stb. Őket követte a papság fe- hérkaringes hosszú sora, melyet a lilaruhás prelátusok zártak le, akiket a püspöki kar tagjai követtek. A papság után haladt dísz- őrséggel körülvéve a baldachin, amely alatt Szmrecsányi Lajos b. 1.1., egri érsek vitte az Oltári- szentséget. Az Oltáriszentség után mentek József ős Albrecht főhercegek, Gabriella főhercegasszony, Horthy Miklősnő a korval nem akorom rontani az ünnepi hangulatot, megtalálhatjuk azokat a mi lelkes Haller Isvá- nunk kövnyvőben. De annyit röviden jelezhetek, hogy az egyházi közszükségleteket ellátni kötelezett összes főpapi és közalapítványi tiszta jövedelemnek közel felét szolgáltatták az állampapírok, melyek értéküket vesztették, az egyházi földbirtok az egyházcsonkitás és földreform folytán igen meg- csökkent % ami a legkatasztrofá- lisabb: az egyházi alapítványok, melyek hozama elérte a javadalmi vagyon jövedelmét, hadikölcsönné változtak. Ez az összeomlás magyarázata annak, hogy mig más felekezeteknél saját jövedelműkből, de leginkább államsegélyből, hívőnként 6 p 21 f, a magyar katolikusoknál mindkét forrásból csak 4 P 31 f jut egyházi és iskolai célokra, vagyis országos arány szerint a katolicizmus 10 millió pengővel hátrányban van. — Ezzel a ténnyel szemben a kath. magyar egyház szörnyű gazdagságáról beszélni dajkamese. Ellenkazően a hazai katholikus- ságnak önérzetdiktálta kötelessége nem fenyegetőzni és üldözésről panaszkodni, hanem méltósággal sürgetni az egyenlő elbánást. Kormányunk jóakaratáról kézzelfogható bizonyítékunk van, most kath. törvényhozóinkhoz, a sajtóhoz, s az egész közvéleményhez fordulunk, könnyítsék meg a kormánynak az egyenlő mérték alkalmazását velünk szemben is, nem vagyongyűjtésre, hanem templomépi- tésre, iskoláink és intézeteink megmentésére és megerősítésére, a magyar nép gyermekeinek és kultúrájának kiművelésére és megszentelésére. ■ mányző neje, majd a közjogi előkelőségek, akiknek sorát Vass I József miniszter, Apponyi Albert gróf és Zichy János gróf, a nagygyűlés elnöue, nyitották meg. Amerre a körmenet elhaladt, a házakat kivilágították és az úttesten a rendőrkordon mögött óriás tömeg nézte az impozáns felvonulást, amely pontban fél 6 órakor érkezett be az Ország* ház-térre. Á parlament főlépcsőjén felállított szószékről . Vass József kalocsai nagyprépost, m. kir. népjóléti miniszter szenttyeezédet mondott. A bensőséges szónoklatot mega fonok közvetítették a teret betöltő 250.000 főnyi tömegnek. A szentbeszéd uíán Szmrecsányi érsek a hívők éneke i,után a szentséggel áldást osztott és a sok százezer ember térdelve fogadta a főpap áldását. Világraszóló olasz találmány. Egy Franciaországban élő olasz mérnök, Bugatti, csodálatos tervet mutatott be Mussclininek. A terv egy félig tenger alatt járó motoros hajő, amellyel, ha a kísérleteknek hihetünk, az eddig 7—8 nap helyett ötven óra alatt Eger, október 17. Az egri szőlősgazdák nehéz gazdasági helyzetükben a segítség keresése végett több százan gyűltek össze vasárnap [délelőtt 11 órakor az egri városházán. A gyűlés vezetésére egyhangúlag dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos kir. közjegyzőt az Eger és Vidéke Hitelszövetkezet elnökét kérték fel a szőlősgazdákig. Lipcsey Péter, aki régi önzetlen támogatója a szőlősgazdák ügyének, hosszabb beszédben vázolta az 1925. évi jégkár, az 1926. évi peronoszpóra és az idei fagykár borzalmas pusztításait és ezzel kapcsolatban a szőlőtulajdonosok mai szomorú anyagi helyzetét. Dr. Lipcsey Péter indítványára elhatározta az egri szőlősgazdák gyűlése, hogy felterjesztést juttat a 'pénzügyi és földmívelés- ügyi miniszterekhez, melyben a tizenkettedik órában válságos helyzetére azt a segítséget kéri, hogy a szőlősgazdáknak adott amerikai dollárkölc*ön kamaEger, október 17. Ma reggel 7 óra körül egy elhanyagolt külsejű, kissé szakállas férfi állt meg az egri kir. törvényszék kapujában és a vizsgálóbíró szobája iránt érdeklődött. Felkalauzolták a II. emeletre, ott ült a folyosói lócán 8 óráig, amikor is megjelent hivatalában dr. Imregh Lajos kir. vizsgáló biró. Az ismetaihoz három éven keresztül legalább négy százalékkal járuljon hozzá a kormány illetve az állam. Az erre vonatkozó indítvány szövegét dr. Dallos Iván szőlőbirtokos, ügyvéd, az Eger és Vidéke Hitelszövetkezet ügyésze olvasta fel [és azt egyhangúlag magáévá tette a gyűlés. A fel- terjesztést a közgyűlés kérelmére dr. Lipcsey Péter személyesen viszi fel Budapestre. Láng Nándor őt Bodó József felszólalása után Foss István a borfogyasztási adó eltörlését sürgette. Lipcsey Péter dr. a felszólalásokra adott válaszában kijelentette, hogy dr. Hedry Lőrinc, Heves vármegye főispánja is melegen pártolja a szőlős gazdák ügyét. Siller János szőlősgazda ezután meleg köszönetben méltatta dr. Lipcsey Péternek a szőlősgazdák érdekében kifejtett, önzetlen fáradozásait. rétién férfi kihallgatásra jelentkezett. Elmondotta, hogy Kotroczó bóka Ernőnek hívják és ő égette el Nádujfalu községnek a tagosításra vonatkozó iratait. A bűncselekmény elkövetésére azért határozta el magát, mert édesapja, kinek sok darabban volt a birtoka, a tagosítás során a haKétszázötvenezer ember vett részt az Eucharisztikus körmeneten. Kotroczó bóka Ernő, a nádújfalusi tagosítást akták elégetöje, hétfőn reggel jelentkezett a vizsgálóbíró előtt. Nagyon elkeseredett, mert édesapja a tagosítás során rossz helyen kapott volna földet.
