Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-14 / 233. szám
Ara 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetéseké milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NÄPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLI V. évf. 233. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1927 október 14. Alig mukkant meg a magyar vidék, hogy több önállóságot kér és nagyobb szerepet óhajt játazani a nemzet j kultűréletében, máris feljajdul nagy Budapest egynémely sajtóorgánuma. jOdáig jutottunk el, hogy a vidéknek kérni sem szabad már, jogos vágyait és törekvőiéit az alázatos koldusgűnya alá kell rejtenie s alázatosan megköszönni a hatalom asztaláról lehulló morzsákat. Pedig az igazság az, hogy Budapest a liberális évtizedekben kivívott megkülönböztető kormányzati bánásmódra támaszkodva, minden kultúrintézményéhez áldozat nélkül jut, azok fenntartásához semmivel sem járul, ellenben élvezi mindazokat az előnyöket, melyek ez intézmények nyomában járnak s további fejlődésében lényegesen elősegítik. Az igazság az, hogy a főváros minden kultűr- garast az államtól csikar ki és például még csak azt sem vállalta el, hogy világhírű egyetemeinek egy területen való csoportosítását saját erejéből keresztül vigye. Ezzel szemben a magyar vidék, hogy csak Szeged, Pécs, Debrecen, a három vidéki egyetemi város példáit említsük ehelyütt, óriási erőfeszítéssel, bámulatraméltő megértéssel mil- liárdokra menő áldozatokat hozott a magyar kultúráért. Vagy Egert tekintve, városunkat sem a mindenkori kormányok tették azzá, ami, a magyar kultúra egyik gyöngyévé, hanem azzá tette nagynevű egyházfejedelmeinek áldozatos lelkülete. Jogosan követelheti tehát a magyar vidék, hogy ennek a Budapestet annyira becéző politikának véget kell vetni s legalább a jövőben létesítendő kultúrintézmények létesítésénél a vidék kérő hangjára is hallgassanak. A vidék továbbra is büszke lesz fővárosára, örül fejlődésének, szívesen veszi kulturális és politikai irányítását, ha az a nemzet javát szolgálja, de az egyenlő elbánás elvét kívánja vele szemben érvényesíteni s látni akarja, hogy a faji- ságában s erkölcsi légkörében romlatlanabb vidék példaadására felfigyel s majdnem idegenné vált vérkeringését magyarosan buzogó vérrel felfrissíti. Nincs víg szüret az egri hegyeken. Tizenötezer hektoliter termésre számítanak Egerben. — Maximum és minimum a termésben. — Százhúsz hektoliter négy holdon, — nyolcvan liter tízli Eger, október 13. Az idén sem gyűlnak vidám szüreti tüzek bz egri hegyeken. A szőlősgazdák nagy része azt mondja, hogy nincs szüret, mert még a nyár elején leszüretelt — a fagy. Az idei ősz mégsem jelent olyan katasztrófát minden szőlőtulajdonosra, mint az elmúlt évben, mert 1926 őszén alig háromezer hektoliter bor termett az egri hegyeken. Óriási veszteséget jelentett ez Eger város gazdasági életére, ha meggondoljuk, hogy rendes években átlag 55—60 ezer hektoliter bort szűrtek le az egri pincékben. A mostani szüret eredményét még nem lehet tisztán látni. Eger 2400 szőlősgazdája közűi még alig 700 jelentette be a termés- eredményt a város fogyasztási adóhivatalánál. A nagyobb téridőn. — Ä must ára 40melőknél még most folyik a szüret. Az eddigi becslések, amelyek azért már csaknem véglegeseknek tekinthetők, tizenőt-tizennyolcezer hektoliter borra számítanak az idén, tehát csak 25—30 százalékára a normális évi termésnek. A fagykár és a peronoszpora pusztításai miatt óriási különbségek mutatkoznak az egyes szőlősgazdák terméseredményében. Egyeseknél az idei rossz esztendőben is rekordtermés van, míg másoknál alig néhány szem szőlő ért be a tőkéken, úgy, hogy itt egy fillér bevételt sem talál a gazda a szőlőművelés idei kiadásaival szemben. Egyik közismert gazdának pl. négy holdon százhúsz hektoliter bora termett, ugyanekkor egy másik gazdának tiz hold kitünően müveit szőlője csak 80 liter mustot adott. A Fertő dűlőben egy más80 fillér. félholdas szőlő 37 hektoliter bort termett s ugyanott egy háromholdas szőlőn csak 120 liter mustot kapott a gazda. A must árak Egerben minőség és faj szerint 40 és 80 fillér között váltakoznak, azonnali átvétel mellett. Tegnap egyik nagyobb egri vendéglős egyik nagyobb termelő kitűnő mustját pl. 80 fillérért vásárolta meg. Az egri szőlősgazdák az utolsó két esztendő alatt a rossz szőlőtermés következtében 160 milliárd korona bevételtől estek el. A bevétel elmaradása egész gazdasági életünkben érezteti hatását. Ez az oka Eger mai szegénységének. Ezért pang itt ma az ipar és kereskedelem is. Ezért nem folyik be az adó. S ezért nincs most vidám szüreti hangulat az egri hegyeken ... (k. a.) A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület a jövő év szeptemberében mezőgazdasági kiállítást rendez Egerben hetvenéves jubileuma alkalmából. Az egyesület őszi közgyűlése üdvözölte Apponyi Albert grófot, tiltakozott a birtokbiróság felállítása és a szovjet magyarországi lóvásárlásai ellen. Eger, október 13. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület tegnap délután négy órakor tartotta meg őszi közgyűlését Borhy György cs. és kir. asztalnok, felsőházi tag, elnöklete alatt a vármegyei árvaszék dísztermében. Dőry Béla egyesületi titkár ismertette az alapítő- és rendes taggyüjtési mozgalom örvendetes eredményét, bemutatta az egyesület jövőévi költségvetését, melyet egyhangúlag elfogadott a közgyűlés. Az egyesület Oko- licsányi Imre indítványára véglegesítette Dőry Bélát a titkári állásban és egyúttal magasabb fizetési osztályba léptette elő. Az egyesület 70 éves jubileumának előkészítésével kapcsolatban dr. Csepela Lajos a Bach- korszakig nyulő történelmi visz- szapillantásban ismertette az egyesület történetét. Indítványozta, hogy a hetvenéves jubileum alkalmából Egerben a vármegye községeinek bevonásával mezőgazdasági kiállítást rendezzen az egyesület. A kiállításra, amelyet istentisztelettel nyitnak meg, minden községből egy egy mintagyüjteményt hoznak a gazdák azokból a magvakból, amelyeket ott termeltek. A kiállítás megnyitásán az egyesület hetven éves történetét fogja ismertetni az erre felkért tag. Gosztony Andor hozzászólása után Borhy György elnök kihirdette az egyhangú határozatot, amely szerint dr. Csepela indítványát a közgyűlés egyhangúlag magáévá teszi és a következő év szeptemberének első felében kiállítást rendez Egerben. Dr. Csepela Lajos indítványára az is elhatározta a közgyűlés, hogy a községek részére a MTI mezőgazdasági hírszolgálatának igénybevételét kéri a vármegyétől. Az elnök javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel üdvözölte Apponyi Albert grófot genfi szereplése alkalmából és melegen köszönte meg Okolicsá- nyi alispánnak azt, hogy a vármegye közönsége nevében üdvözölte a magyarbarát Rothermere lordot. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy a kormánynál tiltakozását jelenti be az orosz szovjet magyarországi lóvásárlásai ellen. Ugyancsak tiltakozik a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület az ellen is, hogy a kormány az O.F.B. megszűnésével külön bir- tokbirőságot akar felállítani a földreform még nem likvidált ügyeinek elintézésére. Az egyesület Gosztony Andor indítványára a szakbírőság megszűnésével még nem likvidált ügyeknek a rendes bíróság elé utalását kéri a kormánytól. Egg éves a harmadik Svehla-kormány. Prágából jelentik: A napokban lesz egy éve, hogy a köztársaság elnöke kinevezte a harmadik Svehla-kormányt. Az ellenzék jóslata, amellyel a kormány kinevezését kísérte, nem következett be. A csehszlováknémet polgári többség jelentékenyen előbbre vitte a gazdasági és politikai konszolidációt.
