Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-13 / 232. szám
2 EGRI NEPÜJ8AG 1927. október 13 Diákszállót kérünk! Tanulságok a pápai diákok látogatásából. — Ä diákszálló jelentősége. — Ä Telekessi öregcserkészcsapat vállalja a Diákszálló vezetését. Negyven pápai diák rótta a napokban Eger utcáit s gyönyörködött abban a aok lelket üdítő látnivalóban, amit az egri templomok, a Vár, a L;ceum nyújtott. Bizonyára meg volt elégedve a vendégiereg az el- látással s a fekhellyel is, hiszen a diákhadnak jó étvágya s egészséges álma van, meg aztán ne is legyen nagy igényű sohasem. Amit a vendéglátók szolgáltattak, jő szívvel és meleg lélekből fakadó körültekintéssel adódott. A diákszálló reklámozását, vezetését, felügyeletét, az érkező diákcsapatok fogadását, kalauzolását, ellátását, tehát minden gondját és munkáját szívvel- örömmel vállalja az egy év óta működő Telekesi-öregcserkész- csapat, mely csupa intelligens érettségizett cserkészfiűből áll s mely csapat megvalósítandó programmjába vette fel Eger történelmi s művészeti hagyományainak ismertetését, terjesztését, idegenforgalmi törekvéseinek ápolását, tehát cicerone ként való kiképeztetését. Ha a jelenleg otthon nélkül dolgozó csapat a diákszálló mellett egy szobát, mint otthont kaphatna, úgy energiáját s a jó munkára való készségét teljes mértékben gyümöl- csöztethetné. Egernek nem lehet közömbös az, hogy minél több diákot vonzzon ide a város hire; de még kevésbbé lehet közömbös az, hogy az idevonzott diákok megfelelő gondos fogadtatásban a ellátásban részesüljenek, hogy a szélrózsa minden irányában széjjelvigyék Eger hirét és becsületét. Dr. Urban Gusztáv. Zászlódiszben fogadja Budapest az Országos Katolikus Nagygyűlés vidéki résztvevőit. Nem árt azonban ebből a látogatásból tanulságokat levonni. Az első és legnagyobb tanulság az, hogy a diáktanúlmány utas Egerbe való irányítását s elrendezését egységesen kell megszervezni, hogy az Egerbe készülő intézetek igazgatósága már eleve tudja, hogy kihez kell fordulnia lakás és ellátás végett, nehogy egymást keresztező hivatalos és jóakaratű magánintézkedések miatt színpadi bonyodalmak keletkezzenek. Például a pápai diákok megérkezése napján derült ki, hogy intézetük vezetősége a nagyobb biztosság okáért külön- külön felkéréssel fordult a cisztercita főgimnázium igazgatóságához, a város polgármesteréhez, a Jogakadémiai Menza vezetőségéhez, úgy gondolva, hogy a három közül valaki csak intézkedik ; azonkívül még egy előre- utazott szálláscsinálő tanárjuk még más magánismeretségeket is megmozgatott. Az eredmény majdnem az lett, hogy három helyen készülődtek ebédet és vacsorát főzni, szállásról pedig ketten gondoskodtak: a város a Borszövetkezet helyiségeiben vettetett ágyat, azonban mégis a cisztercita főgimnáziumnak sikerült a vendégeknek testvéri szolgálatot teljesíteni. Az ebből folyó második tanulság az, hogy ami ezeket az anomáliákat és energiafecsérlé- seket a leghatékonyabban tudja megelőzni: a diákszállót haladéktalanul meg kell csinálni. Mert ténylegesen hallatlan ener- giapocsékolás folyik egy ilyen diáklátogatás fogadtatása alkalmával. Alkudozás a vendéglősökkel, szalmazsákok felhajtása innen, megtömése onnan, takarók kölcsönzése, cipeléae, visz- szahordása, a szállás helyének gondos takarittatása stb. stb. egy általán nem kedves feladatok elé állítják 8z önkéntes munkavállalókat. Nem is szólva arról az állandó és egyes intézetek tornatermeit folyton igénybevevő megszállásról, mely krónikus diáktanulmányutak idején junius-juliusbau rémíti iskolánk igazgatóságait. Eme bajok elkerülése végett, de pedagógiai, hygienikus, esztétikai szempontokból is mihamarabb tető alá kell hozni a diákszálló kérdését, helyet kell szorítani részére a legközelebb építendő iskola helyiségében, még ha mansardszobák lennének is. Ha addig is valami ideiglenes megoldást lehetne találni, még jobb lenne. Budapestről jelentik: A XIX.-ik Országos Katolikus Nagygyűlés méreteiben túl fogja szárnyalni az eddig lezajlott országos tá- borbaszállásokat. Az Országos Katolikus Szövetséghez (Budapest IV. Ferenciek tere 7.) levélben, táviratilag és telefonon egyre-másra érkeznek újabb és újabb bejelentések arról, hogy az idén plébánosok vezetésével nagyobb csoportok akarnak résztvenni az országos tanácskozáson. Már csak egy ét választja el az egész ország kato- likusságát attól, hogy az ünnepélyes Veni Sancte-val okt-* >r 15-én, szombat délután az E^ c- temi templomban megnyissa a nagygyűlés tanácskozásainak sorrendjét. A főváros elhatározta, hogy fellobogéztatja a főváros u’cáit, feldíizítteti a Parlamentet, hol hatalmas, több emeletnyi magasságú baldachint állítanak fel, ahova október 16-án, vasárnap a Bazilikából indul ki a százezreket számláló Szentséget-kisérő óriási körmenet. A körmenetben résztvesznak az összes vármegyék kiküldöttei, több ezer vasutas, pűstás, bányász stb. A különböző vidékek küldöttségei népviseletben jelennek meg. A nagygyűlés első megnyitó ülése október 16-án vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a Vigadó összes termeiben s hogy mindenki egyformán hallja a szónokok beszédeit, éppen ezért a rendezőség villamos megafonok utján közvetíti a beszédeket. Beszédet Eger, október 12. Minden valláshoz tartozó hívő fizet hitközségi felekezeti adót. A magyar ember a régi adómorál hibája folytán nem szívesen fizet adót és csaknem minden összejövetelen, gyűlésen panaszkodik, tiltakozik az elviselhetetlennek vélt súlyos közterhek ellen. Egyedül a felekezeti adók ellen nem hallottunk eddig kifakadásokat. Ismeretes, hogy a reformátusok elég mamondanak: Zichy János gróf, Casara Orsenigo c érsek pápai nuncius, Zichy Gyula gróf, Glatt- felder Gyula püspök és Haller István. A nagyszabású Szentségi körmenet vasárnap október 16-án 3 órakor indul Szmrecsányi Lajos egri érsek vezetésével a Bazilikától az Országház-térre. A körmeneten réaztvesz a kormány, az országgyűlés felső és alsó háza, a városok ős vármegyék küldöttségei, a katolikus közélet minden kiválósága. Az Országház-téren a szentbeszé- det Vasa József népjóléti miniszter mondja. Az Oltáriszentség* gél történt áldás után a reflektorokkal kivilágított utcákon keresztül a Szentséget kísérő körmenet visszaindul a Bazilikába, ahol rövid ájtatosság fejezi be. A második gyűlés október 17-én, hétfőn lesz, délután 4 órakor, szintén a Vigadó ösz- szes termeiben. Beszélnek : Mar- czell Mihály, Czettler Jenő, Huszár Károly, Mikes János gróf és BaDgha Béla. A harmadik gyűlés október 18-án, kedden délután szintén 4 órakor a Vigadó nagy termében lesz, amelyen beszélnek : Breyer István, Schandl Károly, Ernszt Sándor, Apponyi Albert gróf és Szmrecsányi Lajos dr. A Szövetség béri a vidékről felutazőkat, hogy jegyeiket és fáláru vasúti és hajójegy váltására érvényes igazolványaikat azonnal váltsák meg, mert a tömeges jelentkezések végett a torlódások elkerülését csak így tudja a Szövetség biztosítani. gas felekezeti adót viselnek hitközségeikkel szemb9D. A zsidók hitközségi adója aránylag a legmagasabb. Érdekes azonban, hogy a közélet fórumain sem református, sem zsidó vallásű polgárokat nem hallunk hangos jajjal panaszkodni a felekezeti adók miatt. Annál meglepőbb ős furcsább, hogy Heves vármegye közigazgatási bizottságának tegnapi ülésén egy katolikus bizottsági A felekezeti adó és a tankönyvek drágasága Hevesvármegye köz- igazgatási bizottságának ülésén. riwíjgrr—win'fgTTffmgiTM ■ 11 maii 111 m iiiiiim e*-. ___ja t ag keserű panaszt emelt az ellen, hogy vármegyénkben a felekezeti adók szerinte túlmaga- sak. Az ülésről a következőkben számol be az Egri Népújság munkatársa: Az alispáni jelentéssel kapcsolatban Plósz István közigazgatási bizottsági tag szót emelt a felekezeti adók magassága ellen. Egy harminc- holdas gazda, mint mondotta, 72 pengő felekezeti adót fizet. Egy másik pedig csupán párbérben fizet 62 pengőt. Ez a felszólaló szerint nagyon sok. A kultuszkormány úgyis áthárított mindent a községekre, még a tanitő-nyugdijat is. A vármegyei hozzájárulás a községek részéről békében 4 százalék volt, ma pedig 25 százalék. Ezt a kérdést országosan rendezni kell, épen ezárt indítványozza, hogy forduljon a közigazgatási bizottság a kormányhoz vagy a kultuszminiszterhez, hogy keressenek módot a panaszolt terhek- nek könnyítésére. Qraefl Jenő a kir. tanfelügyelőhöz szól a tankönyvek drágasága ügyében. Egy negyedik osztályos elemi iskolás gyermeknek 33 pengő árú tankönyvet kellett az idén venni. És mindig új könyvet vezetnek be, úgy, hogy a következő tanévben már nem ez a tankönyv. A szegény szülők ezt nem bírják ki. Ez így tovább tűrhetetlen. Török Kálmán kijelenti Plősz István felszólalására, hogy ahol, mint a legtöbb községben He- vesmegyében, a párbéregyezség megtörtént, az csak a párbérfize- tők előnyére történt. A békebelinél sokkal csekélyebb összeget fizetnek, ahol egyezséggel váltották meg a párbér természetbeni szolgáltatását. A párbőr- egyezségek megkötésénél a legnagyobb megértéssel jártak el a közigazgatási hatóságok is és a békeidőkhöz képest a párbér- viselők vállairől levették a terhet. Rusztek Károly kir. tanfelügyelő: A kultuszminiszter elrendelte, hogy a párbért lehetőleg váltassák meg a párbérjavadalma- sok részére. A községek legtöbb helyen megváltották a párbér- szolgáltatást és a párbéregyez- ség szerint fizetendő összeget felekezeti adó alakjában kivetették az adózókra. Természetes, hogy így emelkedett a felekezeti adó, de viszont megszűnt a párbér. Mindenben megerősíti Török Kálmán felszólalását. A párbéregyezségeknél minden 100 mázsa búza után legalább 30 mázsát vesztett a kántor, a tanító és ugyanígy a plébános is. Heves- megyében már csak 8—10 község van olyan, ahol nincs megváltva a párbér. A tanítói nyugdíjat, amíg a nem állami tanerők nyugdíjintézete meg nem erősödik, a kormány kénytelen az iskolafenntartókra hárítani. Új tankönyveket az időn azért kellett beszerezni, mert új tanterv lépett életbe. A tanfelügyelő az állami és községi iskolákban úgy rendelkezett, hogy
