Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-11 / 230. szám

ára 16 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér- egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Liceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV * POLITIKHI NÄPILÄP # Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR KLIV. évf. 230. szám, ♦ Kedd ♦ Eger, 1927 október 11 Zsivány-szolidaritás. A kisantant államai eddig kon­ferenciákon igyekeztek biztosíta­ni egymást a síron tűiig való szerelmükről s bár a beavatot­tak tudták, hogy ez az olthatat- lan szerelem leginkább az ősz- szerablott holmik megtartásából fakadt, azért a nagyantant úgy kezelte és úgy játszotta ki a vi­lág előtt a kieantantot, mintha egy örök időkre összeforrott és harmonikus életet élő hatalmi csoportosulást jelentene szövet­ségük. Nem kellett több, csak annyi, hogy valaki egy koncot dobjon közéjük, vagy próbálja elvenni egyiktől azt a koncot, amit részére a békeszerződés juttatott s máris tisztán állha­tott előtte a kisantant igazi ér­téke. Minden jel arra mutat, hogy Rothermere lord még akciója megindítása előtt jól ismerhette a történelmi hátteret, jól átgon­dolhatta a következményeket a jól számba vehette az ellenfele­ket, akiket részben meg kell győzni, részben le kell győzni. A kisantant államainál ez az akciő lett az a konc, mely ki­próbálja a barátokat. Bár Rothermere legerősobb pergőtüzét kétségtelenül a cteh frontra szórja, mégis sorba veszi a többi kisantant államokat is s igyekszik meggyőzni őket arról, hogy a magyarlakta területeket vissza kell adniok Magyaror­szágnak. S ezen a ponton te­hetjük aztán azt az érdekes megfigyelést, hogy pl. Románia mily pokolian balkáni ravasz­sággal kezeli ezt a kérdést. A román cenzúra elnémít minden hangot, mely a Romániával szemben fennálló követelésekre vonatkozik, de szőltőben hosazá- ban közlik azokat a híreket, melyek a cseh határkiigazitást tárgyalják. Naiv együgyüséggel azt hiszik, hogy az erdélyi ki­sebbség előtt el tudják titkolni az akciő fejleményeit h hivata­losan is kihúzzák a méregfogát, ha önmaguk előtt sem akarnak tudni arről, hogy ők is soron vannak, nemcsak a cseh köz­társaság. íme csak idáig tart a kisan- tant-szolidaritás. Szívesen nyom­ják víz alá cseh barátjuk s szö­vetségesük fejét, csak ők ma­radjanak szárazon. A zsivány- szövetség csak addig tartott, amig a koncon osztozkodni s afelett őrködni kellest, de meg­szűnt azonnal, mihelyt az érde­kek összeütköztek. Londonban nem hiszik, hogy fegyveres összeütkö­zésre kerüljön a sor Jugoszlávia és Bulgária között. A hercegprimás kinevezése ügyében megkezdődtek a Szentszékkel a diplomáciai tárgyalások. (Tudósítások a 3. oldalon.) A „Szent Erzsébet“ kongregáció tagavatása és díszközgyűlése. Vitéz Subik Károly a város polgári társadalmának nagy érdek­lődése mellett tartotta meg ünnepi beszédét. Eger, október 10. Az egri katolikus asszonyok «Szent Erzsébet» kongregációja vasárnap reggel 8 órakor tar­totta ünnepélyes tagavatását az Irgalmasnövérek templomában. Ugyancsak ez alkalommal tettek fogadalmat a Szent Erzsébet kon­gregációval kapcsolatosan ala­kult leánykongregáciő új tagjai is. Az ünnepi szentmisét és szer­tartást Matuszka Mihály plébános- kanonok végezte, akinek lelkes és buzdító beszéde után tette le a 16 jelölt a fogadalmat. Szent mise alatt az Űrleányok-kon- gregáciőjának tagjai énekeltek Huszthy Zoltán orgonakiuérate mellett, A tagavató bét kongregáció délután 4 órakor, hatalmas ér­deklődés közepeit, a Katolikus Körben díszközgyűlést tartott. Az ünnepi beszédet vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok mon­dotta. Reámutatoit a szent célra, nagy feladatra, mely főleg az iparos társadalom asszonyaira és leányaira vár, a munkára, mely még jórészben megoldat­lanul áll: katolikusabbá, vallás- szeretőbbé kell tenni az iperos osztályt, vonuljon be minden családba a valláaerkölcsi nevelés, mely egyedüli gerince lehet az olyannyira fontos társadalmiosz­tály helyes életrendjének. Öröm­mel üdvözölte a kongregációk lelkes megmozdulását és remé­nyét fejezte ki, hogy apostoli munkájuk nem is lesz eredmény­telen. A nagy megértéssel, lelkes tapssal fogadott beszéd után Mititzky Pálné az asszonyok kongregációjának jegyzője lépett az emelvényre. Vázolta a két kongregáció történetét, kiemelve ! Csathó Gvörgyné érdemeit, aki j Czillinger Lejosnőval együtt rop- I pant kitartáss'íl, nagy fáradság- , gal előbb az asszonyok, majd a ! leányok virágzó szervezeteit ta- i remtett9 meg, melyek a prézesek ! irányítása mellett, ma is a leg­áldásosabb tevékenységet fejtik ki. A gazdag és változatos műsor keretében még Csutor Etelka, Lovász Ida ős Majzik Aranka szerepeltek sok Bikerrel. Örömmel és szívesen láttuk városunk katholikus polgári osz­tályának eme nagyszerű élet­megnyilvánulását. mely biztató igére! volt a jövő eredményeire. Kívánatos volna, hogy városunk jobb érzésű asszonyai és leá­nyai íb megértsék a reájuk há­ruló munka fontosságát és élénk érdeklődésük, pártfogásuk kí­sérje a két alakulat minden te­vékenységét, mert csak így való­sulhatnak meg azok a szent eszmék, melyeket a díszközgyű­lés szónoka oly frappánsan vetí­tett a lelkefebe. Milyen lesz az új lakásrendelet? 1928 november 1-én még nem lesz szabad lakásforgalom. Fővárosi jelentés szerint az új lakásrendelet tervezete már el­készült és még e hőnapban nyil­vánosságra kerül. Köztudomású tény ugyenie, hogy a népjóléti miniszter a lakásfelszabadítás elhalasztásának álláspontjára he­lyezkedett. A kiszivárgott hírek szerint november elsején a nagylakások sem lesznek feimondhatők. Szó­val a lakásforgalosn felszabadí­tásának elhalasztása teljes lesz. A tervezetben sző van a hetven ■zázalébig már megállapított aranybér további növekedésének skálájáról. E szerint: — 1928 februárban az aranybér 70 százaléka, 1928 májusban az aranybér 80 százaléka, 1928 augusztusban az aranybőr 90 százaléka, 1928 novemberben az aranybér száz százaléka fize­tendő. A felmondás ezek szerint, űgylátszik, 1928 november 1-én történhetik meg 1929 májusára. Természetesen ez még csak tervezet, amely még sok válto­záson mehet át. Az olasz haditengerészek imája. Az olasz haditengerészeti mi­nisztérium elrendelte, hogy a haditengerészet minden hajóján és minden laktanyájában estén- kint a takarodó után a tisztikar és legénység közösen imádkoz­zék1 az Ege* Urához. A haditen­gerészek hivatalos imája, mely­nek szerzője az olasz tengeré­szet egyik magasrangú tisztje, így hangzik : — Örök mindenható Isten, az élet é* sz enyészet ura, aki­nek parancsára engedelmes­kednek a szelek és a hullámok, mi, az olaoz hadiflotta tisztjei és közkatonái, a hazánkért fel­fagy vérzett ezeni hajóról Hoz­zád fohászkodunk! Támogasd és erősítsd hatalma« Isten a mi hazánkat, támogasd és erősítsd a mi királyunkat, ve­zesd igazságos diadalra és hatalomra lobogónkat; paran­csold a hullámnak és a vi­harnak, bogy nekünk kedvez­zenek ; tedd, hogy lobogónk félelmes legyen mindig az el­len előtt s tedd, hogy az min­dig vértezve legyen a véde­lemben olyan páncéllal, amely sokkalta erősebb, mint a hajóé és vidd mindig azt győzelemre. Áldd meg óh Atyánk a mi tá­voli hajlékunkat, mindazokat, akiket szeretünk: áldd meg, amikor az éjj leszáll Olaszor­szág népének éjjeli nyugal­mát s áldj meg minket, akik felette és érette, fegyverrel a kezünkben a tenger hullámán őrködünk ! Ámen! Minden este sok ezernyi olasz haditengerész ajkáról száll ez az imádság a Mindenható felé. A megujbodott Olaszország így neveli a maga katonáit Isten- félelemre és hűségre. Bárcsak követné a világ minden hadse­rege, közte a mienk is, ezt a felemelő példát.

Next

/
Thumbnails
Contents