Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-09 / 229. szám

2 BORI NEPÜJSAÖ 19‘27. október 9 Iskola, bikaistálló és egyebek. Irta: Egy egri földműves. Igazán sajnálom, hogy a kép­viselőtestületbe a múlt szomba­ton nem tudtam elmenni. Ilyen­kor a szüret táján még meghal­ni se ér rá az ember, nem még- hogy gyűlésbe menjen. Aztán meg úgy gondoltam, van ott elég okos ember, majd eligazít­ják azok a város dolgát. Mert igazítani volna ott elég, akár­csak a város egyik-másik útján, amelyik már azóta készül köves útnak, hogy a pogány törököt kiverték az egri várból. így aztán, hogy a gyűlésben nem voltam, hát csak vasárnap délelőtt a templomból jövet tu­dakoltam meg a képviselőtársa­imtól, hogy hát mi is volt a gyűlésen. És aztán így tudtam meg, hogy szürnyű nagy vesze­delem volt mindjárt az elején. Gondoltam is, hogy baj lesz a bikaistálló körül. Hát úgy is volt. Merthogy az iskolaszék megkérte a Képviselőtestületet, hogy a Széchenyi-utca végében, a régi iskola helyén a gyerekeinknek olyan elemi iskolát akar állítani, amelyikben apácák tanítsanak és abban ovoda, meg földműves leá­nyok részére ismétlő iskola is le­gyen. És azt kérte, hogy vigye el a város a bikaistállót az is­kola mellől, meg a szeszfőzőt íb vigye máshová. És a telket a Malom-utcában adja oda az is­kolának. így csináltuk a kér­vényt az iskolaszékben, mert­hogy én is benne vagyok. Ezért volt a nagy veszedelem, mert­hogy a telket a magunk gyer­mekeinek kértük. Hát hogy ott nem voltam a képviselőtestületben, gondoltam, hogy megírom az újságba, hogy ha ott 'lettem volna msgam is, hogyan beszéltem voltam a bika- istállóról és a többiről. Hogy hát, tekintetes képviselő testület, jól megértettem azt is, amit a tekintetes tanácsos űr előadott. És azt is megértettem, amit az előttem szőlő tisztelt képviselő urak mondtak. És nem is értek velük egyet. Mert engem ide a képviselőtestületbe a nép vá lasztott be. És nem azért vagyok itt, hogy a nép ellen tegyek, vagy hogy ellene beszéljek. És mikor ilyen dolgokról van sző, mint amilyen ez az iskolaszék kérése a Malom utcai telek dolgában, ezt a kérést is úgy nézem, hogy a nép érdekében való-e, vagy se. Mert miről is van sző, tekin­tetes képviselőtestület ? Igaz-e, hogy arról, hogy az iskolaszék azt kérvényezi, hogy a város vigye el a bikaistállót és a szesz­főzőt az uj iskolától és a Malom­utcai telket adja oda az iskolá­nak. Aztán ki az az iskolaszék? Hát én megmondom, mert ma­gam is benne vagyok. Hát az iskolaszék a katolikus hitköz­ségnél olyan, mint a városnál a képviselőtestület. Es ki az a hitközség? Hát mink az egri katolikusok vagyunk a hitközség, így aztán megérti mindenki, hogy az iskolaszék ezt a telket nekünk egri katolikusoknak kéri a Széchenyi-utcai uj iskolához. Mert úgy van a sor, hogy a hitközségnek, vagyis nekünk egri katolikusoknak az iskola­szék a Széchenyi út végében egy uj nagy iskolát épít most, amelyikbe a Szalabali, a Rác- hóstyai ői a Cifrahőstyai föld­műveseknek a gyerekei meg lá­nyai fognak járni. És ebben az iskolában apácák fognak tani tani. ügy lesz, mint mikor ot­tan a háborúig a Elélia kedves nővér tanított, akit még máma is áldanak azok, akik hozzá jártak iskolába. Pedig már mind asszony (és mondhatom derék asszony vált belőlük. Hát ebben az iskolában apá­cák fogják tanítani a földműve­sek gyermekeit, a szegény nap­számosét csak úgy mint a gaz­dáét. És az iskolaszék az apá­cáknak még ovodát és ismétlő iskolát is akar építeni. Ebben az ismétlő iskolában fogják ta­nítani a mindennapiból kijött lányokat. De nem úgy mint a gazdasági iskolában, hogy csak kapálni meg miegymást tanul­nak. Hanem ebben az apácaiskolában a leá­nyainkat megtanítják az apácák szabni meg varrni is, meg más efélét, mintahogy ezt nekem a nagyságos plébános ur mondta. És hát én azt mondom, hogy az Isten áldja azokat a nép ba­rátait, akik a népnek ilyen apáca iskolát fognak csinálni. Mert tisztelt képviselőtestület ebből én már úgy látom, hogy a föld­műves népet kezdik megbecsülni. Mert eddig csak az urak gyere­kei mehettek az apácákhoz isko­lába és a földműves ember lá­nyát csak úgy vették fel az an­golapácákhoz, ha vincellér volt a kanonok soron és ha a lány kivetkőzött. És nekem mindig nagyon fájt, hogy a mi lányaink nem tanulhatnak olyan munká­kat, mint az urak lányai. És az is nagyon fájt, hogy a mi asszonyaink még az ember­nek inget se tudnak varrni, mert nem tanulták. És ezért sok pénz megy el a háztól. És az is nagyon sajnos, hogy télen az asszony nép semmit se tud csi­nálni, mert az iskoláben semmit se tanul. És most ez is máskép lesz, mert a szegény ember gyermeke is tanulni fog az apá­cáknál. Aztán hogy ezen a telken ott van rajta a bikaistállő, meg a szeszfőző, meg vagy 100 barackfa. Hát ez igaz. De tessék megen­gedni tek. képviselőtestület, a bikaistállő a város közepin, az iskola mellett mégse való. Ha ezt megtudná a miniszter űr, vagy megírnák a pesti újságok, oda volna a becsületünk. Hát ezért a bikaistállót ott úgyse hagyhatjuk az iskola töviben. A szeszfőző meg ahogy mondják, úgyis elég rossz. Hiába tettük bele a sok pénzt. Aztán ha már jő szeszfőzőt akarunk, akkor jót kell csinálni és nem foltozni a rosszat. A barackfákról meg, ami a tel­ken van, senki se beszéljen. Mert arról még nem hallottam, hogy kevesebb pótadót fizetünk azóta, hogy ezek a barackfák vannak. Adja oda a város a Malom­utcai telket az apáca iskolának. És azt mondom, hogy adjuk oda ingyen, mégha akármennyit ér is a telek. Mert hát kinek adjuk ezt a telket? A hit­község iskolájának, vagyis an­nak az iskolának, amelyik a mi­enk, a város római katolikus lakosaié. Mert tekintetes képviselőtestü­let adtunk mink telket, amelyik­nek igen nagy értéke volt, tel­jesen ingyen az államnak a polgári iskolához meg a pénz­ügyi palotához is. És lebontjuk a süketnémák drága házát, ame­lyik még vagy 200 évig állhatna és a helyit odaadtuk ingyen a rendőrségnek. És a városi ker­tészetet, amelyik legalább há­romszor annyit őr, mint a Malom- utcai telek és igen nagy jöve­delmet hoz a városnak, meg­szünteti a város és a helyit in­gyen odaadta a reformátusok­nak. És Miskolcról jelentik: A rendőr­ség a napokban nagyarányú liszlpanamának jött a nyomára, amit egy buzatéri kereskedő követett el rendszeresen, már évek óta a Borsod Miskolci Gőz­malom és a Putnoki Gőzmalom részvénytársaság kárára. A liszt­panama, mint a nyomozás meg állapította, hozzávetőleges becs­lések szerint több mint egymilliárd korona hasznot hajtott Züszmann Henrik kereskedőnek, aki a két műmalom nevével, il­letve vignettáival élt vissza a lisztelárusitásnál. A nagyarányú panama hetek­kel ezelőtt jutott a rendőrség tudomására oly módon, hogy egyes pékek és kereskedők pa­Gyöngyösi tudósítónk jelenti, hogy a gyöngyösi uj postapa­lota építése már teljesen elő van készítve. A posta-kincstár még a háború előtt megvette az úgy­nevezett Bruckner közben lévő telektömböt, amelyen az uj pos­tapalotát akarta felépíteni. A közbenjött háború miatt azonban ez a terv sem valósulhatott meg s ciak a múlt évben határozta el magát az igazgatóság arra, hogy az uj posta-épületet meg fogja építeni. Ekkor azonban már a város a parkot megcsi­nálta s minthogy az uj épület ennek végében húzódott .volna, a park fejlődési lehetősége tel­jesen megszűnt volna. Épen azért mozgalom indult meg a lakosság körében, hogy a várost rávegyék, miszerint a parkot Eger, október 8. A váratlanul hűvösre fordult időjárás ismét aktuálissá tett egy nem szívesen látott kiadást. Itt az ideje a téli beszerzésnek, ErajsaKa a zsidótemetőhöz is ingyen adott drága földet a város és nem mondta, hogy adjon helyibe Ká- nitz a fürdő mellett egy házat érte a városnak. Hát mikor a várostól most a rőmai katolikus hitközség kér telket, hogy a szegény katolikus népnek apáca iskolája legyen, annak is adjuk oda a telket in­gyen, ahogy odadtuk a telket ingyen az államnak, a rendőr­ségnek, a reformátusoknak meg a zsidóknak is. Ezt így ajánlom én, mert én katholikus ember vagyok, meg mert engem a szegény nép kül­dött a képviselőtestületbe. És ez így is való a katolikus nép érdekében. naszkodtak a lisztnek a minő­sége miatt, amit Züszmann Hen­rik buzatéri lisztkereskedőtől vásároltak a Boraod-Miskolci vagy a Putnoki Gőzmalom liszt­jeként. A nyomozás során rájöttek, hogy Züszmann Henrik buzatéri kereskedő a kis vidéki malmok­tól vaggontételekben vásárolt lisztet adta el az említett két gőzmalomnak különb minőségű lisztje helyett. Ezt a visszaélést 1924 óta folytatta rendszeresen Züszmann. A hatalmas méretű panama ügyében a rendőrség még nem fejezte be a nyomozást. Egye­lőre azokat a vevőket kutatják a detektívek, akiknek kárt oko­zott Züszmann lisztüzelme. egész az útig cúnálja meg, a posta számára pedig más telek­ről gondoskodjék, illetve vegye meg az Antal és Blau féle há­zakat és telkeket. A posta a cserébe bele is ment, mire a vá­ros az Antal-féla telket 400 mil­lióért, a Blau-féle telket pedig 150 millió koronáért megvette. A jóváhagyásnál azonban a Belügyminisztériumnak aggá­lyai voltak, sokallta a vételárat s azt mondotta, hogy a város­nak kisajátítás utján kellett volna ezeket a telkeket megszerezni. Később ezt a vételt mégis jóvá hagyták úgy, hogy eszerint a pősta űj épülete az Antal- és a Blau-féle telken fog emelkedni, a park pedig megnagyobbodva egész az úttestig fog kijönni. melynek talán legsúlyosabb té­tele a tüzelőanyag vásárlás. — A hideg beálltával régi szoká­sukhoz híven a fa és szénnagy­kereskedők, bányák, vállalatok Milliárdos lisztpanamát leplezett le a miskolci rendőrség. Züszmann Henrik buzatéri kereskedő négy év óta vidéki malmok olcsóbb lisztjét árulta a Borsod-Miskolci és Putnoki Műm almok cégjelzésével ellátott zsákokban. Uj postapalota épül Gyöngyösön. Egyelőre változatlan Egerben a tüzelőanyagok ára. A belföldi fa mázsája másfél pengővel olcsóbb, mint az importfa.

Next

/
Thumbnails
Contents